Bérmunkás, 1940. január-június (28. évfolyam, 1092-1117. szám)

1940-06-01 / 1113. szám

4 oldal BÉRMUNKÁS 1940 junius 1 BÉRMUNKÁS (WAGE WORKER) HUNG ARAIN ORGAN OF THE I. W. W. Előfizetési árak: Subscription Rates: Egy évre .......................$2.00 One Year .........................$2.00 Félévre ........................... 1-00 Six Months ............... 1.00 Egyes szám ára ........ 5c Single Copy ................ 5c Csomagos rendelésnél 3c Bundle Orders ................ 3c Subscription Payable to: “Bérmunkás” P. O. Box 3912 S. S. Sta. Szerkesztőség és kiadóhivatal: 8622 Buckeye Rd., Cleveland, O. Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio under the Act of March, 3, 1879. Published Weekly by the INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD Bizonytalan jövő (P) Égő és romhalmazzá lőtt városok tanúskodnak a barbár­izmus féktelensége mellett. Milliók halálhörgése jelzi, hogy az úgynevezett civilizált emberekből kihalt minden jóérzés. Nincsen más jelszó: rombolni, pusztítani, ölni, mert ez a legszentebb ma. Milliók állnak egymással szemben »akiknek nagyrésze nem tudja miért harcol, miért áldozza életét, családját és mindenét, amiért egy életen át küzdött. Ma az emberélet a legolcsóbb! A fasizmus világhódító útjára indult azért, hogy minden ami az emberiség szempontjából magasztos lerombolja, megsemmisít­se. Egy társadalmi rendszer, amely még a magánkapitalizmusnál is sokkal rettenetesebb, amely teljesen gúzsba köti az emberiség millióit és mégis mindenhol akadnak követői nagy számban, mert abban a téves hitben élnek, hogy az emberiségnek jobb jövőt biz­tosit. Az alvó emberiség mindig kapható volt olyan áldozat hoza­talra, amely síjját érdekei ellen irányultak. A fasizmus hódításá­ért maga a kapitalista rendszer felelős, mert a világ kapitalizmu­sa volt a német fasizmusnak éltető ereje. Irtózott attól, hogy Né­metországba egy társadalmi forradalom kibontakozhasson. Attól félt, hogy végig fogja seperni az egész emberi társadalmat. Az angol tőkés osztály volt az, amely a dajka szerepét töltöt­te be. Most, amikor naggyá nőtt, hogy az egész földtekét lángra- gyujtsa, most akarnak szembeállni vele. Az elmúlt spanyol pol­gárháborúban bontogatta szárnyait a mai nagy veszedelem és a fasizta Olaszország tudta, úgyszintén a német is, azért minden erejével segítették azt a spanyol nép felett győzedelmeskedni. Ma­guk az úgynevezett demokrata államok félre álltak, mert ők sem akartak olyan demokráciáért áldozni, amilyenért a spanyol nép áldozta életét. Maga Chamberlain úgy nyilatkozott, hogy ha a loyalisták győznek, akkor a francia meg az angol munkások is követni fog­ják a spanyolok példáját, azért szívesen látták inkább a fasizmus győzelmét. Hitler uralomra jutása Németországban megtévesztet­te az emberiség nagy tömegét azzal, hogy megszüntette Németor­szágban a munkanélküliséget. Nagy volt a lelkesedés, hogy Hit­ler még is csak jó államférfi, mert munkát ad a népnek. Most azonban minden kitudódott. Uralomra jutásától kezdve mindent a militarizmus oltárán áldozott fel. Munkát adott mindenkinek, hogy a háborús gépeze­tét tökéletesítse. Mikor azután ezzel elkészült, biztos tudatában annak, hogy katonai erőben és felszerelésben szembe állhat az egész világ népével és hogy a dologban mégbiztosabb legyen, pak­tumot kötött egy másik nagy katonai hatalommal, ahol már húsz éve fegyverkeznek. így az oroszországi paktum megkötése után nyíltan mert támadni, annak tudatában, hogy a legérősebb ellen­felét saját oldalára szerződtette. Ezzel nemcsak, hogy leszerelte Oroszországot, hanem meggyengítette a mostan ellene harcoló ellenségeinek táborában az egységet ugyannyira, hogy azoknak belső bonyodalmakat is kellett elhárítani. Azután pedig minden országban kiépítette a saját kémrendszerét, akik várták a táma­dást, hogy szolgálatot tehessenek Hitlernek a fasizmus terjeszté­sében. Ilyen előzmények között gyújtotta lángra Európát Hitler, mert nem ő egymaga, hanem a behálózott és elvakitott német nép hajtja végre tényleg azt a cselekedetet, ami lehet, hogy tényleg Hitler agyában született meg a sok megbízható pártfogoltja loya- litása közepette. Milyen lessz a háború kimenetele? azt még mostan korai el­bírálni. Annyi bizonyos, hogy milliók fognak elpusztulni és nyo­morékká válni, mert a mai háború az eddigieknél még sokkal bor­zasztóbb pusztításaiban. Maga a német nép is csak akkor fog fel­eszmélni, amikor saját halottaival lesz körülvéve és mindenkinek lesz majd kit siratnia. Majd, ha az élelmiszer hiány olyan mére­tekben fog mutatkozni, mint a múlt háborúban, akkor majd a né­met nép nagy tömege is föleszmél. Addig még mindig bizonytalan a jövő, amig maga a nép nem tudja megérteni, hogy tulajdonképpen miért van ismét a nagy katasztrófa. Mikor fog már az emberiség föleszmélni? Mikor un­ja meg már a borzasztó vérontást és jobb belátásra térni, minden olyan társadalmi intézményt megszüntetni, amely magába hor­dozza a háború csiráját? Fegyveres erővel, háborúkkal nem lehet az emberi társadal­mat boldoggá és virágzóvá tenni. Az emberiségnek tanulmányozni kell a társadalom alapvető hibáit. Rá kell jönni arra, hogy mindig lesznek háborúk addig, amig a társadalmat az emberiségnek egy ás rétege uralja, akik azután uralmuk megtartására csatasorba Iliitják az emberiség nincstelen millióit. A világ munkásaitól függ, hogy megérti e hivatását, mert a háború csak a termelő bérmunkásoktól függ, ők képezik s szolgálnak minden szükséges erőt, ami egy háború folytatására szükséges. És még is ma ők azok, akiknek legkevesebb beleszólásuk van. Bizonyíték arra, hogy rabszolgái vagyunk egy társadalmi rendnek, ímely még életünk felett is teljhatalmulag rendelkezik. Az embe­riség csak akkor lehet önmagának ura, ha a társadalom minden alapvető tényezője felett önmaga fog rendelkezni. Ha az emberi­ség nagy tömege megfogja érteni, hogy a gazdasági egyenlőség társadalmi egyenlőséget jelent, amikor az emberek békésen élhet­nek egymás mellett, mert a társadalom nem a harácsoláson fog alapulni. A munkás millióknak ezl meg kell érteni. Munkás anyák csak úgy remélhetik gyermekük biztonságát, ha ebben a hitben neve­lik őket, mert máskülönben parancs szóra menniök kell, akár tet­szik vagy nem. Ébredj alvó emberiség, fedezd fel saját magadban az embert! Mert jövőd mindig bizonytalan lesz mndaddig, amig léted és éle­ted felett mások rendelkeznek. Egyetlen harc amiért áldoznod kell, ez a saját harcod, amely egy olyan társadalmi rendszer megvalósításáért folyik, ahol nem lessz többé kizsákmányolás és a háború veszedelme is csak a múlté lessz. Ez a harc a munkásosztály harca a társadalom birtoklásáért. “Mert nem lehet béke mindaddig, amig éhség és nélkülözés található a dolgozó emberek milliói között.” Ezt mondja az IWW elvinyilatkozatának egyik pontja. Ha a munkásosztály ezt meg­fogja érteni, akkor fogunk elérkezni egy olyan társadalomba, ahol az emberiség jólétben és boldogságban élhet, hol nem lesz többé bizonytalan a jövő. HÍREK A NEW YORK KERÜ­LETI PIKNIKRŐL Hogy nemcsak egyszerű pik­nikről van szó akkor amikor a New York és környékének nagy vállalkozásáról beszélünk, azt láthatjuk abból a nagy készülő­désből mely már hetek óta fo­lyik. A múlt hét folyamán is mét egy nagyobb bizottság járt kint New Jerseyben a dayton Bugaci pusztán és átlátogatott New Brunswickra is röplapok­kal, plakátokkal és belépő je­gyekkel és bizonyos, hogy New Brunswick és környékének ma­gyar munkásai is tömegesen lesznek a bugaci pusztán juni us 16-án. Ha a brunswickiak bővebb információkat akarnak, menje­nek be Goldstein cipő üzletébe, ahol úgy az útirányra, mint minden másra felvilágosítási kaphatnak. Ugyanott belépő jegyek is kaphatók. A belépő jegy ára 25 cent. A new yorki autóbusz jegyek előjegyzése nagyon szépen ha­lad, és mint már jeleztük a leg­modernebb streamlined Grey­hound autóbuszok vannak meg­fogadva és a legszebb utón fog­nak száguldani a Jótékonysági Disznó Asztaltársaság bugaci pusztájára. Igazán kellemes és feledhetetlen élmény lesz a kel­lemes száz mértföldes utazás mindenki részére. Jegyeket előjegyezni lehet a Modern Színkör helyiségében, 1351 Third Ave. szerda és pén­tek estéken és Spitzer hajójegy irodában ugyanazon épületben. Jegy ára utazási költség és be­lépti dij $1.25. El ne felejtsük tehát a dátu­mot junius 16 vasárnap egész nap, a piknik rossz idő esetén is meg lesz tartva, mert van elég nagy fedett helyiség. Most pedig tudatjuk a Bér­munkás olvasóival, hogy a pik- njk híreit a rádión is hirdetjük, a WARD 1400 kilocykle állomá­son minden vasárnap délután 1:30-kor. Hirdetésünk kereté­ben Kondor Mariska énekel. Kapcsolja be rádióját erre az állomásra, melynek közvetítése 300 mértföld körzetre terjed ki. ELVIN YILATKOZAT A munkásosztály és a munkáltató osztály között semmi közösség nin­csen. Nem lehet béke mindaddig, amig éhség és nélkülözés található a dolgozo emberek milliói között s az élet összes javait ama kevesek bír­jak, akikből a munkáltató osztály áll. E két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, mig a világ munkásai mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet, a ter­melő eszközöket és megszüntetik a bérrendszert. ügy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és keve­sebb kezekben) osszpontosulása a szakszervezeteket (trade unions) kép­telenné teszik arra, hogy a munkáltató osztály egyre növekvő hatalmával felvegyék a küzdelmet. A szakszervezetek olyan állapotot ápolnak, amely lehetővé teszi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozó másik csoport ellen uszítsák és ezáltal elősegítik, hogy bérharc esetén egymást verik le. A szakszervezetek segítenek a munkáltató osz­tálynak a munkásokba beoltani ama tévhitet, hogy a munkáltatókkal kö­zös érdekeik vannak. E szomorú állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály érdekeit megóvni csakis olykép felépített szervezettel lehet, melynek minden az egy iparban — vagy ha kell, valamennyi iparban — dolgozó tagjai be­szüntessék a munkát bármikor ha sztrájk vagy kizárás van annak vala­melyik osztályában, igy az egyen esett sérelmet az összesség sérelmének tekinti. E maradi jelszó helyett: “Tisztességes napibért tisztességes napi munkáért,” ezt a forradalmi jelszót írjak a zászlónkra: “LE A BÉR­RENDSZERREL r A munkásosztály történeim hivatása, hogy megszüntesse a bérrend­szert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra is, hogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpusztult. Az ipari szervezkedéssel az uj társadalom szerkezetét építjük a régi társadalom keretein belül

Next

/
Thumbnails
Contents