Bérmunkás, 1940. január-június (28. évfolyam, 1092-1117. szám)
1940-06-01 / 1113. szám
1940 junius 1 BÉRMUNKÁS 3 oldal EGYRŐL-MÁSRÓL Elmondja: Z. J. BORZALMAK NAPJAI Európa lakossága a történelem legborzalmasabb napjait éli. Az az irtózatos vérontás, tömeggyilkolás, amely ott végbe megy, minden precendens nélkül áll. Amióta az emberiség történelmet ir, mindig voltak háborúk, egy vagy más területen, de a jelenlegi még az eddig ismertek között — beleértve az 1914- 18 évi világháborút is — a legkegyetlenebb és legvérengzőbb. Ma nemcsak az emberiség virágjai, akik fegyverrel a kezükben vadállatok módjára rontanak egymásnak, pusztulnak ezrével a mindennapi ütközeteknél, hanem a védtelen aggok, gyermekek, nők és betegek is hasonló sorsban részesülnek. A föld szuronyokkal, gépfegyverekkel, ágyukkal és tankokkal van tele plántálva, a levegő pedig a repülőgépek ezreitől háborog, amelyek számtalan mennyiségben szórják a gyilkos bombákat a városokra, nem kiméivé senkit és semmit. És mind ez a “civilizáltnak” nevezett korszak delén, a huszadik század második harmadában történik. Az emberiség teljesen elveszítette a józan ítélőképességét, a humanizmus, a jog teljesen teret veszített és a nyers erőszak kerekedett felül. A leglesujtóbb ezen bábeli zűrzavarban, hogy nemcsak a vérzivatar közvetlen áldozatai és részesei veszítették el józan ítélőképességeiket, hanem az attól távol élő ország lakosai, mint pl. az Egyesült Államok is. Egyes embereket igyekeznek felelőssé tenni ezen borzalmas katasztrófáért. Sőt még — sajnos — osztálytudatos munkások is szemeiül tévesztik ezen borzalmas állapotok felidézőjét és csoportokra szakadva egyik fél Hitlert, a másik Chamberlaint teszi felelőssé. Még osztálytudatos munkások is elfelejtik, hogy nem az egyes kimagasló egyének csinálják az eseményeket, hanem fordítva, az események szülik az egyéneket. A jelen borzalmak napjai nem máról-holnapra keletkeztek. Nem az utóbbi hét év plántálta annak magvait, amióta Hitler uralomra került. A magot a kapitalista rendszer évtizedekkel ezelőtt vetette el és az utóbbi évek csak megérlelték azt. A kapitalista rendszer régi és uj fázisa kelt döntő harcra egymással. A magánkapitalizmus rendszere megérett a pusztulásra. Ha a munkásság néhány évtizeddel előre látott volna és felkészült volna ezen eshetőségre, ma nem egyik ország munkássága gyilkolná a másik országét, hanem az idő elérkezett volna a termelés eszközeinek átvételére és azok üzembe tartására a köz javára. Az egész világon egyedül az IWW ismerte föl a kapitalista rendszer összeomlásának időszerűségét és három és fél évtizeddel ezelőtt figyelmeztette a munkásságot a következményekre. A munkásság azonban nem vette kellő figyelembe az IWW tanítását. Az utóbbi harmincöt év alatt nem annyira a kapitalizmus elleni harc emésztette fel az IWW energiáját, mint a tévtanok kiirtása, melyet a külömböző nevű “munkáspártok” és “munkásszervezetek” hintettek el a munkásság között. Minden erőfeszítés dacára, az IWW tanítása nem érte el azt a fokot, amely képes lett volna ellensúlyozni a kapitalista osztály tervszerű törekvését párosulva a “munkás” pártok és szervezetekével a munkásság félrevezetésére. Ennek a bűnös mulasztásnak következményeiért szenved most a munkásosztály. A magánkapitalizmus megérett a pusztulásra. A munkásosztály, amelynek történelmi hivatása lett volna átvenni a termelés eszközeit nem készült fel ezen teljesítményre, tehát a harmadik eshetőség lépett előtérbe az államkapitalizmus. És Hitler nácizmusa ezen uj rendszernek az előfutár ja. Bár a munkásosztály részére az államkapitalizmus sem kívánatosabb a magánkapitalizmusnál, de mert nem készült fel annak kiküszöbölésére, akár tetszik, akár nem, a jelek szerint az már kikerülhetetlen. Anélkül, hogy óhajtanánk az államkapitalizmus eljövetelét — elegendő erővel nem rendelkezünk annak megakadályozására — megállapíthatjuk, hogy a szövetségesek — a demokráciák — oldalán harcoló munkásság teljesen reménytelenül áll szemben az uj rendszer híveivel. Nem valószínűtlen, hogy a jelen háború végleges döntést nem fog hozni. Megtörténhet, hogy az államkapitalizmusért harcoló német nácizmus kimerül, mielőtt teljesen legyőzné a magánkapitalizmus védelmezőit, de a fegyverszünet csak rövid időre fog beállni. A jelenlegihez hasonló — vagy még kegyetlenebb — vérengzés újra és újra meg fog ismétlődni, amig a magánkapitalizmus minden országban a külső nyomás és belső ellentétek folytán teljesen kimerül. “5-IK KOLUMNA” A spanyol szabadságharc óta az “5-ik kolumna” jelentőségében nemzetközi jelleget öltött. (Mivel katona nem voltam, nem vagyok tisztába a katonai elnevezésekkel, de talán magyarul az ötödik hadtest elnevezés megközelíti a szó értelmét.) Ez az 5-ik kolumna úgy tett hírnévre szert, hagy a fasizmus bajnoka — Franco generális — négy hadtesttel kívülről támadta a lojalistákat és az állítások szerint az 5-ik hadtest belülről — vagyis a lojalisták között volt elhelyezve és igy gyengítette a lojalistákat. Ma minden országban — akár semleges, vagy háborúban álló — sok szó esik erről az 5-ik kolumnáról. Itt Amerikában is gyakran találkozunk ilyen megnevezéssel, melyet azokra alkalmaznak, akik a támadókkal éreznek és háború esetén belülről támadnák a védelmet. A nácizmus rohamos térhódítása Európában az Egyesült Államokat is lázba ejtette és az időt elérkezettnek látják az ország kormányzói a sok milliárd heverő dollárt gyilkoló eszközök gyártására fordítani. Roosevelt elnök a minap a kongresszushoz intézett beszédében több milliárd dollár költségvetést terjesztett be, mely összeget fegyverkezésre fognak fordítani. Többek között 50 ezer repülő gépet készülnek gyártani rövid idő alatt. Azonkívül külömböző hajókat melyeket háborús célra fognak használni. Ez irányban felszólították a hajógyárakat, hogy 15 ezer munkással bővítsék ki az üzemeket a lehető legrövidebb időn belül. A fegyver és töltény gyárakat szintén teljes üzembe kívánják hozni és lehetőleg megnagyobbítani, hogy mennél előbb megfelelő mennyiségű gyilkoló eszköz álljon rendelkezésre a vérontás megkezdésére. Mert ne higyjük, hogy ezeket a gyilkoló szerszámokat azért gyártják, hogy a raktárakba helyezzék el megrozsdásodni. Ó nem! Azokat használni fogják — ha nem védekezésre, akkor támadásra. És ezzel a háborús készülődéssel kapcsolatban már is sokat beszélnek arról a bizonyos “5-ik hadtestről”. Aki ellensége ezen háborús készülődésnek azt az 5-ik hadtestbe sorozzák a háborús uszitók és mint árulókkal igyekeznek elbánni. A hírhedt Dies bizottság pl. törvényjavaslatot készül a kongresszus elé terjeszteni, hogy a kommunistákat, nácikat és mindenkit, aki nem ordítja rekedtre magát a háborúért, mellőznek, vagy elbocsássanak a WPA munkákról. Illinois állam törvényhozó testületében szintén törvény javaslatot terjesztett be egy túlbuzgó képviselő, még pedig az irányban, hogy vonják meg mindazoktól az aggkori biztosítás járandóságot, aki a jelen kormányformának — a kapitalista rendszernek — ellensége. Ma a háborúra való készülődés még csak a kezdetén van és már is verik a bilincseket azokra, akik ellenségei a borzalmas tömegmészárlásnak. Egyáltalán nem rokonszenvezünk a nácizmussal és nincs szándékunkban annak védelmezése, de tapasztalatból tudjuk, hogy ezen intézkedések legkevésbé fogják a nácikat érinteni. A háború őrületétől elvakultak mindenkit nácinak fognak bélyegezni és elsősorban Amerika osztálytu- tos munkásai lesznek az áldozatai ezen gyalázatos hajszának. A nácizmus fertőző betegsége határozottan felmérhetetlen szenvedéseket hozott az emberiségre. Akik ily barbár rendszernek a hivei, azokat nem a kormánynak, hanem a munkás- osztálynak kellene megbüntetni, de a baj ott van, hogy a büntető joggal ma éppen a nácik rendelkeznek ebben az országban is. Mert nem azok az igazi nácik, akik féltéglával verik a mellüket és Hitlert dicsőítik, hanem akik a náci rendszert a gyakorlatban érvényesítik. A Knudsenek, Fordok, Morganok, Weirek, stb. kizsákmányolok sokkal többet tesznek a nácizmus megerősítéséért, mint a Fritz Kuhnok, vagy azok bigott követői. Az utóbbi hónapokban a kommunista vezérek viselkedése szintén megrovást érdemel, de korántsem oly veszélyes handa- bandázásuk, hogy a kommunista párt jóhiszemű, de tudatlan tagságát ily büntetésben részesítsék. Tekintettel a háborús őrületre, ezen javaslatok minden bizonnyal törvényerőre fognak emelkedni. Nemcsak ezek, hanem még mások is jönni fognak és akik meglesznek bízva a törvények végrehajtásával, azok mindenre kész szolgái a kapitalista osztálynak. És itt van a “kutya eltemetve”. Bilincskovácsolás Rövid 6 hónap alatt egyik bejelentési kötelezettségi, vagy összeíró bizottság előtti megjelenési kötelezettség szinte egymást érik. Mindenki gyanús Magyarországon aki él- Megszigorították a régi bejelentési kötelezettséget amit a cári Oroszországból plántáltuk módszereiben át ide. Hiába minden a magyarok szinte művészeivé válnak az újabbnál, újabban kiadott rendeletek (amelyek mind a militarizálás és a katonai diktatúra alá való beskatulyázását célozza minden magyarnak) kijátszásában. Még túl közel van a vglt világháború és az az alatt szerzett lógási tapasztalatok kitünően értékesíthetők a mostani rendeletek kijátszásánál. A reakciót dühösi- ti az, hogy azok akikkel rendszerét megvédetni, iparát és mezőgazdasági kényszermunka termelését és saját here, de jólétét biztosíttatni akarja, erre nem igen akarnak kaphatók lenni. Pedig a rendszer örökéle- tünek hirdetett épülete minden izében recseg-ropog. Most uj belügyminiszteri rendeletet plakátoznak ezen órákban a budapesti és az egész or- szágbani házak falaira ismét. Ennek neve “Ellenőrző bejelentési kötelezettség”. Újra immár 6-ik Ízben 6 hónap alatt. Már nem elég a rendszer urainak a többizben megszigorított bejelentési kényszere. Most a megtett bejelentésekről uj “Ellenőrző bejelentésit kell beadni. Persze- 1. Minden 12-70 éves férfiről. 2. Minden 16-50 éves nőről. A bejelentést persze lévén Magyarország egy nagy fegyház, immár a rendőrségnél kell benyújtani és külön e célra készített bejelentő lapon. Aki a rendőrminiszter eme újabb rendeletének április 3-ig eleget nem tesz, 200 pengőig terjedő pénzbüntetéssel vagy pe- hajthatatlanság esetén börtön- büntetéssel — ez az egy amihez értenek — lesz sújtva. Annyi egy pengősöm lenne, ahányan ennek az újabb rendeletnek sem fognak eleget tenni és kibújnak valamilyen trükkel alóla. Szakács Terka. POLICSÁNYI JÁNOS munkástárs West Virginia bánya vidékein a közeli napokban meglátogatja a Bérmunkás olvasóit. Policsányi Jánosnak meghatalmazása van előfizetési összegek felvételére is. a Bérmunkás Lapbizottsága
