Bérmunkás, 1940. január-június (28. évfolyam, 1092-1117. szám)
1940-05-18 / 1111. szám
HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio OF THE WORLD ^nd*r Ahe Act of March, 3, 1879 VOL. XXVIII. ÉVFOLYAM. CLEVELAND, 1940 MAY 18 NUMBER 1111 SZÁM AZ IWW LORAINI SZTRÁJKJA GYŐZELEMMEL VÉGÉTÉRT HÓNAPOK PIKETELÉSE MEGMUTATTA AZ ACÉLPRÉS TÁRSULTNAK, HOGY AZ IWW-BAN SZERVEZETT MUNKÁSOKAT NEM LEHET MEGIJESZTENI. A kiegyezés feltételei értelmében az elbocsátott munkást teljes jogaiba helyezik és általános béremelést léptetnek érvénybe. Militáns 63 napos piketelés után, az IWW-ban szervezkedett Steel Stamping munkások május hetedikén ismét munkába állottak. Teljes győzelmet arattak az uniont gyűlölő társulat felett, amely ravaszul kigondolt terv alapján sztrájkba kényszeritette munkásait március 6-án, amidőn a termelésben lassú idény volt. Most már világos, hogy kiszá-*—---------------------------------------mitott tervük volt az IWW szervezetet letörni, amiért a szervezet még októberben kiharcolta az öt centes óránkénti béremelést az alacsonyabban fizetett munkások részére és négy centet pedig a jobban fizetett munkásoknak. Gonosz tervüket úgy számították- érvényesíteni, hogy az egyik előmunkás kötekedni kezdett a keze alatt dolgozó munkások egyikével, amiből tett- legesség keletkezett és az igazgatóság a formán pártjára állva minden kihallgatás nélkül elbocsátotta a munkást, Stanley Kufelt. Midőn a műhely bizottság számonkérte az elbocsátás meg- okolását, egyszerűen szóba sem állottak a bizottsággal és beszélni sem akartak az ügyről. A műhely bizottság midőn ezt a munkások tudomására hozta azok érthetően zúgolódni kezdtek, mire az igazgatóság teljhatalmú ura, Ed. Gould a műhelyben ordítozni kezdett, hogy aki most elhagyja a műhelyt az tekintse magát elbocsátottnak, mire a munkások valamennyien letették a szerszámot és igazi IWW szellemben egyöntetűen kimeneteltek a telepről. KÉTSZÍNŰ MUNKÁLTATÓ gondtalanság látszatát és kezdett kiegyezésért érdeklődni.. A kiegyezés feltételei, melyet a tagság maga hagyott jóvá, a következők: 1. Az elbocsátott munkást, Stanley Kufelt teljes joggal munkába helyezik. 2. Az ideiglenes letevések és visszahelyezések alkalmával szigorúan figyelembe veendő a régebbi munkások elsőbbségi joga. 3. A társulat köteles a műhely bizottsággal konferenciára gyűlni a kérelmezéstől számítandó 72 órán belül. 4. A társulat köteles négy órát fizetni, midőn munkába rendeli a munkást és nincsen munka, vagy kevesebb mint négy órai munka volna. 5. Másfélszeres munkaidőt köteles fizetni az ünnepnapokon végzett munkáért. (Ezideig ez a gyár középkori módszerekkel dolgoztatott.) 6. Két centes órabér javítást általánosan. 7. További béremelést és más ellentéteket a munkába tért munkások közvetlen bevonásával folytatott tárgyalások alkalmával elintézendők. KITŰNŐ ÖSSZETARTÁS Hetekig tüntetett Mr. Gould* a munkások előtt azzal a látszattal, mintha neki nem okozna gondot a sztrájk és több esetben ki is jelentette, hogy nagyon boldog amiért alkalma nyílik huzamosabb szabadságolásra. Bensőleg azonban arra számított, hogy a munkások majd hason csúsznak vissza a munkába és hálásak lesznek ha vissza veszi őket és elfelejtik a szervezkedést. Azonban nem az ő elgondolása szerint történt, mert a munkások bizony jól megállották * helyüket, a gyárigazgatóság egyre növekvő elképedésére. Az elmúlt hetekben már észrevehető volt, hogy a társulat képtelen továbbra is folytatni a A további tárgyalások eredményében a munkások egyáltalán nem kételkednek, mivel a társulat üzleti idénye közeleg, mivel legtöbbnyire játékszereket készítenek és azoknak piacra szállítását rövidesen kezdeni kell. A munkások összetartása a lehető legdicséretre méltóbb 1 és ebben a piarcban megtanul- ; ták és bizonyosak abban, hogy 1 munkáltatójuk orozva akarta letörni szervezetüket, de akarata a sztrájkolok kitűnő összetartásán meghiúsult és csakis az képesítette kitartásra őket, 'hogy végül is munkáltatójuk közeledett feléjük könyörögve és nem pedig ők. Kitűnő lecke volt ez a harc a munkásoknak az összetartás hatalmi erejének megnyilvánulásában, mig a munkáltató leckét kapott abból, hogy nem tanácsos az IWW-ban szervezett munkásokkal packázni, mert visszafelé sül a fegyver ilyen esetben. Vajha tanulnának ebből a leckéből a többi gyárak robotosai is, akkor közelebb jutnánk az IPARI DEMOKRÁCIA MEGVALÓSULÁSÁHOZ MIT REMÉLÜNK. Mit szolgál az Építő Gárda? A Kerületi Értekezleteken résztvevő aktiv ipari unionis- ták, akik hónapról-hónapra megkapják a lapbizottság pénztári jelentését, amelyből értesülnek, hogy még mindég több százan vannak munkástársak, a Bérmunkás olvasói, akik nehéz gazdasági helyzetükben kételenek a lappal szembeni kötelezettségüknek eleget tenni. Számosán ezek között olyan munkástársak vannak, akik néhány évvel ezelőtt nemcsak a maguk előfizetésüket juttatták a legnagyobb pontossággal a laphoz, de rendszeresen tartották fenn az összeköttetést a körzetük magyarságával, hogy azokat is bevonják a lap akcióiba, a mozgalom megmozdulásai támogatásába. Ezek a tételek ma hiányzanak. Nem azért, mintha az illető munkástársak a mozgalommal hasonlottat volna meg, de úgy ők, mint a környezetük a rendszer túlkapásai folytán a saját maguk fenntartásával nehéz harcot folytatnak. A lapbizottság egy esetben sem szünteti be a Bérmunkás küldését az ilyen munkástársak részére, akik ezt jóleső érzéssel könyvelik el. Ezeket az elmaradt bevételeket van hivatva az Építő Gárda havonta pótolni. A kerületi értekezletek felhívása az, hogy akik egy összeget beígérnek, azok azt teljesítsék is, hogy havonta legalább egy Bérmunkás lapszámnak a költsége ezen az utón kerüljön meg, hogy akik még keresetképesek, segítsék a Bérmunkást eljuttatni azokhoz, akik a termelésből már esztendők óta kiestek. A new yorki értekezleten jelentkeztek és befizetéseket tettek: Fazekas J. 3, Fülöp L. 1, Vlasits M. 2, Szigeti E. 5, Vasz- kó G. 2, New Yorkból; J. Nagy 1, Astoria; J. Bodnár 1, Brooklyn; J. Duschek 1, Nutley; J. Rascan 3, J. Herold 2, Bridgeport. A clevelandi értekezleten előjegyeztették magukat Clevelandiból: J. Herceg, G. Scherha- ufer, A. Molnár, J. E. Takács, Helen Bercsa, J. Kollár, L. Lefhír szemle ír ia: KY._________ HITLER olyannyira érti a mázolást, hogy még az angol parlamentben is jól felkavarta a kedélyeket. Miután megfutamította az angol seregeket Norvégiából, azért az angol munkáspárti képviselők dühösen neki rontottak miniszterelnöküknek, őt okolva a kudarcért. A veszekedésnek aztán az vetett véget, hogy a képviselőház bizalmat szavazott Chamberlain kormányának. Bennünket természetesen nem érdekelnek a parlamentáris politikai veszekedések, azonban említésre méltó a munkáspárti képviselők viselkedése, hogy azon az alapon kívánták Chamberlain kormányának menesztését ,hogy az nem kezeli elég erélyesen a háborús üzérkedést. Lám, aztán igy bízza valaki kutyára a hájat. Mert megokolásukból csakis az tűnik ki, hogy a háború megszüntetése helyett inkább még erélyesebben akarják azt folyttattni maguk a munkáspárti képviselő urak. Aztán szidja még valaki a kapitalisták képviselőit, akik nem is látszanak annyira erélyes hadvezetőknek. Ha mireánk bíznák, hát mi elküldenénk az erélyeseket verekedni, ha mindjárt munkáspárti képviselők is azok, mert hiszen oda valók. A HÁBORÚS helyzet egyébként változatlan. Egyik találgatás a másikat éri, mintha egyéb tenni valója az olvasóknak, vagy rádió hallgatóknak nem volna, mint az egyforma hangú hírek hallgatása. A sakkozás egyre tovább tart és még bizonytalan, hogy melyik nagyhatalom kap mattot. A bulldog pofáju Mussolini nem nyilatkozik egyik fél mellett sem. Csak várja, hogy melyik kaparja ki az izzó tüzből előbb a gesztenyét. Mikor aztán a gesztenye már kint lesz, akkor majd oda áll ő is majszolni. Különös, hogy sehol a világon még csak egy hangot sem ejt a munkás- osztály a háború ellen. Meg vannak elégedve amint látszik azzal a téves felfogással, hogy Hitler uralma ellen háborúznak. Pedig a fényes napnál is világosabb, hogy az árutermelés megnövekedett cikkei részére, a világpiac szűk keretei nem elégségesek és igy egyik fél is úgy mint a másik a maga részére szeretné azt biztosítani. Tessék fogyasztási szükségletre termelő ipari demokráciát felállítani és alapjában megszűnik a háború oka. Erre szervezkedjenek a munkások és teljesítsék történelmi hivatásukat osztályérdekeik szerint. kovits; Buffaloból: Hering Pál- né és Hering Pál; Akronból: Farkas Imre, Alakszay Sándor, Schwindt Gyula, Vizi József, egy-egy dollárral. Hisszük, hogy ebben a rovatban szerepeltetni fogjuk az ország valamennyi magyarlakta városait.
