Bérmunkás, 1940. január-június (28. évfolyam, 1092-1117. szám)
1940-05-11 / 1110. szám
8 oldal BÉRMUNKÁS 1940 május 11. A legöregebb szakszervezet józanészről tunuskodik,midőn kerüli Lewist ésGreent DE A GONDOLKODÓ NYOMDÁSZOK FELISMERTÉK, HOGY MÉG A LEGJOBB SZAKSZERVEZET SEM ELÉG Jó — FELISMERTÉK'AZ IPARI SZERVEZKEDÉS SZÜKSÉGÉT. A legöregebb és legjobb a szakszervezetek közül, a nyomdász szervezetnek sikerült elérni, hogy úgy Greent, mint Lewist arcon rúghatták. Nagy többséggel visszautasították néhai elnökük, Charles Howard CIO barátságát és azzal egyidejűleg, referendumon szembeszálltak Green kísérlete ellen, mely szerint kötelező kivételes kivetés fizeté-®-----------------------------------------sét tagadták meg arra, hogy a CIO ellen felhasználják. Ezen legutóbbi határozatukkal a törvénytelenek közé kerültek. Vagyis, hivatalosan törvényen kívülieknek deklarálta az AFL őket. Azonban minden fenyegetés ellenére is, a nyomdászok elvannak határozva, hogy önmaguk intézzék ügyüket. Itt- ott felmerül még egy csekély hajlam, az AFL szervezettel való kiegyezésre ugyan, de semmi visszatérés jele nem mutatkozik a CIO irányában. Remélhetőleg elkövetkez i k még az is, hogy midőn egy befolyásos csoport unionista elhatározza, hogy sem az AFL, sem a CIO nem elég jó, hogy velük társuljanak, akkor már tényleg a tanulás utján vannak és már csak egy lépés választja el őket a helyes felismeréstől. A SOK ROSSZ KÖZÜL . . . A Typographikai union az összes szakszervezetek között a legjobbik, ezt valószinüleg bárki is szabadon elismeri, ha tisztában van az AFL munkásmozgalmi tendenciájával és aktuális tevékenységével. Évente tart konvenciókat, ahol a tagság véleményének szabad tere van, kitűnő könyv-vezetése van, amelyet az arra választott vagy alkalmazott tisztviselők becsületesen kezelnek, van tisztességes és kielégítő titkos szavazati rendszere és általában a tag ság akaratának szabad megnyilvánulási lehetősége. A nyomdász több ellenértéket kap a tagsági illeték dollárjáért, mint bármely másik unionista, öregkor és haláleseti segély fejében és sok helyütt még munkanélküli segélyben is részesül. Ezeken kívül még technikai felvilágosításban részesíti az arra szorulókat, határozott zárt műhelyeket tart fenn, magasabb béreket és rövidebb munkaidőt dolgoznak, mint bármely más iparban és meghatározott munka joggal rendelkeznek a műhelyben. Azonban a fölényes előnyök dacára is, a gondolkodóbbak felismerték, hogy a modern termelési rendszerben még a legjobb szakszervezet sem elég kielégítő. Újabb gépesített eljárás, kezdi felülmúlni a régi betűszedést, a napilapok ijesztően nagy megszűnése az utóbbi tiz esztendőben, a rádió hirdetés versengése a szedett hírlapi hirdetéssel és egyéb faktum közreműködése folytán megnövekedett a nyomdászatban is a munkanélküliség problémája, amit még a várva-várt üzleti fellendülés sem lesz képes megoldani. Igazi kísérlet eddig még nem történt egyik frakció részéről sem, hogy a munkanélküli tagok helyzetén gyökeresen javítsanak, pedig a két frakciónak nincsen fundamentális eltérése egymástól, csak annyiban kü- lömböznek, hogy a kívüliek minden eszközzel befelé törekednek, mig a bentiek minden erejükkel, hogy bent maradhassanak .Mégis ha komoly kísérlet nem történik hamarosan és pedig drasztikus eszközökkel, akkor ez a történelmi szervezet is halálra van kárhoztatva. GREEN BÁNKÓDIK MOST Nem férhet kétség ahhoz, hogy Green bánkódik azon kísérlete miatt, mellyel a. nyomdászokat kényszeríteni akarta olyan kivételes kivetés fizetésére, amellyel más bérmunkás csoportokat akartak leverni. Durván ijesztgette a nyodászo- kat, amit végül is megsokaltak. Nemcsak egy gazdag fejadó bányát vesztett el, de a morális károsodás, ami az AFL bürokráciáját a szakadás által érte, szinte kiszámíthatatlanok. De a nyomdászok a kizárással egyáltalában nem szenvedtek csorbát tekintélyükön. ** Midőn Green ukáza megérkezett valamennyi közép munkáscsoportokhoz, hogy a nyomdászok delegátusainak helyt ne adjanak, azonnal megnyilvánult az eddig nem igen tapasztalt tiltakozás a diktátori eljárás ellen. Nagyon sok helyen a többi szervezetek delegátusai felállással fejezték ki tiszteletüket a nyomdászok iránt, amint azok távoztak a teremből. Többen pedig, (ebben bizonyos vagyok) szégyenkeztek azon, hogy a maguk szervezetének nincsen elég bátorsága dacolni Greennel ess annak egy tollazatú barátaival, a nemzeti gyáros szövetséggel és az országos kereskedelmi kamarával. Ami személyemet illeti, most büszkeséggel tekinthetek arra a tagsági könyvecskére, amit harminc esztendeje hordok, mert nincsen többé beszennyezve Green sztrájktörő társaságának viszonyával. Végül, megemlítésre méltó a chicagói nyomdász szervezet, amely csak büszkeséggel tekinthet működésére, mert határozottan útját állotta annak, hogy berátnsák egy minden tekintetben udoritó rágalmi hadjáratba a hirlapirók egyesületének Hearst elleni sztrájkja alkalmával, melyet John Fitzpatrick (ez a tévelygő “munkás” vezér) és a chicagói AFL csoport vívott. Még annak dacára is, hogy számtalan tagja elvesztette munkáját az Examiner felfüggesztése miatt, nagy részben a sztrájk következtében, de leginkább a megjelenő hírlapok üzleti hanyatlása miatt is, mégis megtagadta részvételét a A Bérmunkás értekezlet felhívása a Bérmunkás olvasóihoz, hogy a május 18-án záruló kedvezményes előfizetési kampány utolsó napjait segítsenek kihasználni és eredményessé tenni azáltal, hogy a maguk hátralékát vagy ismerőseik előfizetését most küldjék be, hogy megkaphassák azokat a füzeteket, amelyekben az IWW nemcsak a dolgozók állandó elszegényedésének okait ismerteti, de a helyes útját mutatja meg annak, hogy juthat a munkás nép birtokába mindannak, amit termel. Két dolláros előfizetési összeg beküldése mellett, május 18- ig ingyen küldjük meg az alábbi füzeteket: : Mi az IWW és mi nem? ................... 10c. Rhetorikai szabályok ...................... 10c. Népszerű gazdaságtan ....................... 10c. Egy Nagy Szervezet (tervrajzai) . .. 15c. ^ MEGHALT MARX FRANCIA FORDÍTÓJA Franciaországban most halt meg Gabriel Deville. 1854 március 9-én született Tarbesban. Ma már nem igen tudják ki volt Deville, pedig ötven évvel ezelőtt Jules Guesde és Paul Lafargue mellett ő volt egyike azoknak a hármaknak, akik a francia munkáspártot hosszú ideig vezették. 1875-76 körül fejezte be Deville jogi tanulmányait. Ebben az időben már szabadgondolkodó volt és forradalmár, de szemlélete ekkor még tisztázatlan és kialakulatlan volt. Jules Guesde tett rá legmaradandóbb hatást: Deville mindvégig az ő tanítványa maradt. 1876-ban Ítélik el elsőizben egy cikke miatt, amelyben amnesztiát követelt a kommün katonái számára. Deville tevékenyen résztvett a szocialista párt kongresszusain, számos propagandairatot irt és munkatársa volt a szocialista lapok és folyóiratok legna- gyobbrészének. Élete főmunkája a “Kapital” fordítása. 1882- ben fogott hozzá magának Marxnak kérésére. Marx maga nézte át azután a fordítást, hiszen époly jól beszélt franciául, mint németül. 1896-ban képviselővé is választották. Tiz év múlva azonban lemond az aktiv politikáról : diplomáciai megbízásokat vállal. 1914-től Franciaország athéni nagykövete. Halála ma egyszerű napi- hirré szürkül napjaink rohanó sodrában. Nevét a “Kapital” fordítása őrzi meg örök időkre a francia munkásmozgalom tört*, netében. guild elleni rágalmi hadjáratban, sőt befolyásának hivatalát ajánlotta fel, hogy a kiegyezésnél eredményt érjenek el. A forradalmi ipari szervezkedésre való felhívás megértő fülekre talál ma már, a militáns nyomdászoknál. Azonban a forradalmi arányba haladás nagyobb akadálya az, hogy amig a nyomdászok tényleg a legjobb szakszervezettel rendelkeznek, addig a legközelebbi testvéreik, a gépmesterek, Berry őrnagy vassarka alatt, majdnem a legrosszabbak Külömben a gálánt őrnagy megérdemli, hogy egy különálló cikkben foglalkozzunk vele és szervezetével. Addig is a forradalmi haladás irányában működűnk, minden tekintély elnyomási szándéka ellenére is és reméljük, hogy a gépmesterek is felismerik mielőbb, hogy gerinces em bereknek az egyenes ut a legcélravezetőbb. Donald Crocker. k kanadai hajósok sztrájkolnak a nagy tavakon Port Arthur Kanadából jelentik, hogy a kanadai hajósok sztrájkja veszteglésre kénysze- rltette az összes hajókat, amelyek a nagy tavakra készen voltak szolgálatba állni az idény megnyíltával. A kanadai hajózási szervezet közel 4.800 tagja van közvetlenül érintve a sztrájk által és 15 kikötőt helyezett zár alá. Követelésük havi 15 dollár béremelés, alacsonyabb munkaidő és a legénység létszámának felemelése az összes hajókon. A jelentés szerint 275 hajó van sztrájk vesztegzár alatt és 11 társulatot érint a szolgálat megbénítása. A múlt esztendőben ezek a hajók még mindig a 12 órás napi munkaidő teljesítését kény- szeritették a matrózokra és annak ellenében a bérek alacsonyabbak voltak, mint amit az amerikai oldalon fizettek ugyanolyan nemű szolgálatért. A munkaviszonyok is gyalázatosok voltak, ami annak volt az eredménye, hogy a szervezet szélsőséges konzervatívok irányítása alatt volt, aminek megváltoztatásáért a tagság militáns része állandóan harcot vívott. Végül is az elégedetlenség olyan mértéket öltött az általános tagság körében, hogy a sztrájk elől nem volt kitérés. A jelenlegi sztrájk nem volt előre bejelentve és igy közvetítő tárgyalást sem kértek, ami valószinüleg maga után vonja az uj háborús-törvény alkalmazását, amely az ország “érdekében” tiltja a sztrájkot. Azonban a matrózok erős összetartása eredményt hoz a javukra minden politikai törvény ellenére is. A hajóstársulatok kijelentették, hogy a béremelés követelésnek nem tehetnek eleget a mai viszonyok között, mert a ha jó járatok ráfizetéssel végződtek. Azonban ha tekintetbe vesszük, hogy még a 15 dolláros béremelés megadásával is, jóval mögötte kullognak az amerikai hajókon fizetett béreknek, akkor látható, hogy a kanadai oldalon sem fizethettek rá a közlekedésre. Jellemző, hogy a hajósok a mostani harcukban az IWW harcmodorát alkalmazzák, ami biztos megelégedésükre fogja megjavítani helyzetüket, ha követelésük mellett megingadha- tatlanul kitartanak, őszintén kívánjuk győzelmüket.
