Bérmunkás, 1940. január-június (28. évfolyam, 1092-1117. szám)

1940-04-20 / 1107. szám

1940. április 20. BÉRMUNKÁS 7 oldal Diktatúra vagy Diktatúra? HOZZÁSZÓLÁS B. F. ÉS F. L. CIKKEIHEZ Irta: VIZER FERENC A cimfej fedi is a tárgyat. Azonban államhatalom, áldemok­rácia és áldiktaturák meghódítására nevelni a proletáriátus ép­pen olyan helytelen, mint az áldemokráciát védeni az áldiktatu- rával szemben. Hiszen egyik kutya a másik meg az eb szerepét tölti be. Itt van példának Franciaország. De nem árt a francia munkásságnak, hadd józanod-$-----------------------------------­janak ki, úgyis az államahata lom lefoglalásának a lehetősé­gével évszázados felkelési tö­rekvéseiket csapolták le. De hi­szen az állami munkán már itt is minden tilos lesz a munká­sok részére, még a szervezke­dés is, azért minden nép jogért kell, hogy a harc folyjék amig csak a legkisebb ut van hozzá úgy az áldemokráciákban, mint az áldiktaturákban- Ez a prole­táriátus történelmi hivatása, föld felett és föld alatt, hogy végcélját elérje. Ezen felül pe­dig nem tartom tudományosan vett értelmezésben oly nagyon fontosnak az afeletti aggodal­mat, hogy azon jogok, amelyek ezen a téren még megvannak — mert hiszen máról-holnapra elvehetik azokat a proletáriátus legcélszerűbb taktikái mellett is — a proletáriátus módját fogja találni a tőke és a munka har­caiban a jogfosztása mellett is minden poklokon keresztül a felszabadulásához vezető uta­kat. Az ipari demokráciát megte­remtjük, akár az áldemokrácia, akár az áldiktatura van annak útjában, mert az ipari akciók a létező rendszereken belül kifej­lesztik mindazokat az erőket, amelyek egy szükséges rossz esetében forradalomba csapnak át a rendszer megdöntésére. Az a nagy “HA”, amire B-y utal, már biztosítva van a tech­nikai fejlődésben. A rendszer hatalmasságai hadseregeiket az ipari hadseregből toborozzák és az iparban alkalmazott proletá­riátus máról-holnapra, szövet­kezve a termelésből már kizár­takkal, a szolidaritás hatalmas eszközével birtokába veheti az élet javait a köz érdekében. Mert az államhatalmat, bármi­lyen néven nevezzük csak gaz­dasági hatalma erősítheti az ál­talánosan elfogadott elv alap­ján, hogy a gazdasági erők visszatükröződése nyilvánulhat meg az államhatalomban is. Ugyan ez a törvény áll fenn az ipari demokrácia hatalomra ju­tása esetében is, amit a gazda­sági erők tükröznek vissza. Tegyük fel, ha az ipari de­mokrácia vagy áldiktaturát vissza óhajtók hatalomra jutá­sa csak akkor történhetne meg, ha a gazdasági erők visszaszer­zésében győzedelmeskednének. Márpedig a proletáriátusból lett ipari demokrácia ebben nem nyújtana nekik segédkezet. így most már jobban meg­érthetjük, hogy nem az álde­mokráciát, áldiktaturát, az ár­nyékot, a visszatükröződést, hanem a lényeget, a gazdasági erőket, ipari akciókat, a prole- táriátust kell meghódítani az IWW elvinyilatkozata értelmé­ben is. A tőke és a munka har­cában nevelni a proletáriátust, mert hiszen a jelenlegi konflik­tus is abban a helyzetbe hoz­hatja az emberiséget, hogy uj rendszert fektessen le. A proletáriátus meghódítá­sának sikere útban van az álde­mokráciák és áldiktaturák gaz­dasági letörésével együtt- A vi­lág népei a már gazdaságilag leszegényedett országokban kü- lön-külön nem teremthetik meg a jövő szocialista társadalmát, de az általános leszegényedés, a végleges letörés, kifogja nyitni a világ munkásságának az illú­ziók és fölényérzetekből a sze­müket, a vakság állapotából a tisztánlátás fog kibontakozni. A szocializmust addig nem le­het megteremteni, amig egyik fele a proletáriátusnak arisz­tokrata fölényben van a másik fele fölött. Az áldemokrácia tudja ezt és ezért képes belze- bub módjára úgy intézni, hogy a káposzta megmaradjon, de le­gyen kecske is, amely éhséget kielégítette. Ezt a célt szolgál­ják a liberális színezetű refor­mok. Itt nem a pauperizmust NÉPSZERŰ GAZDASÁGTAN Irta: MARY E. MARCY Fordította: GOLDBERGER L. A füzet megjelent a Bérmunkás kiadásában. Ára 10c. (Folytatás) Kérdések és feleletek. K. Árusíthatja a monopólium a termékeit olyan áron, mint egy független társulat és ugyanakkor nagyobb haszonra, mint emez? F. Igen, mert nem az eladásnál csinálja a hasznot, hanem a termelésnél; a monopólium által termelt cikkekben kevesebb alacsonyabb a kínai munkások munkaerejének az értéke. K. Az Egyesült Államok gyáraiban általában emelkedtek az utóbbi években a munkabérek. A férfiak és nők óriási serege munkanélkül van, de azért nem csökkentették a munkabéreket a munkaalkalomért való versengésükben habár állandóan mun­kát keresnek- Még a munkanélküliek is magasabb béreket kér­tek, mint néhány év előtt. Miért emelkedtek általában a mun­kabérek ? F. Azért, mert a munkaerő értéke emelkedett. Az életszük­ségleti cikkek árainak emelkedésénél fogva, nem árusíthatták alacsonyabb áron munkaerejüket. K. Kínában nincsenek trösztök eddig. Az életszükségletek árai rendkívül alacsonyak. Egy ország “alacsony árai” szükség- szerüleg jelentik azt, hogy a munkások jobb viszonyok között élnek, mint ahol magasabbak az árak? F. Nem. Mert az alacsonyabb árak a munkaerő értékét is alacsonyabb színvonalon tartják. A kinai alacsony áraknál fogva alancsonyabb a kinai munkások munkaerejének az értéke. K- Feltéve, hogy egy ember birja egy városban a munkások által bérelt összes házakat. Feltéve, hogy a munkások kénysze­rülve volnának ottan lakni, mivel a munkaalkalmukhoz közel esik. Tegyük fel, hogy a háztulajdonos felemelné 50 százalékkal a lakbért. Ha a munkások továbbra is a munkaerejük értékét kapnák meg, mint azelőtt, mi történne? Ki fizetné meg a lakbér emelését ? F. A munkáltató, mert a munkásoknak mindig meg kell kap- niok a munkaerejük értékét. A felemelt lakbérrel emelkedett a munkaerejük értéke is. Ennek megfelelően kényszerülve volná­nak a munkások magasabb bért követelni. így végeredményében a munkáltató fizetné az 50 százaléknyi lakbéremelést. BÉREK. Több ut van, amelyen a munkások megkísérelhetik a hely­zetük javítását. Az V-ik fejezetben beszéltünk az alacsony árak­ról és azoknak a munkásokra való hatásáról. Megállapítottuk, hogyha az árak esnek, ezzel együtt esnek a munkabérek is a munkásoknak egymás közötti versengésénél fogva­A munkáltató óhajára lehetetlen csökkenteni a fizetést, eppenugy, amint nem emelheti az áruk árát sem saját óhajára. Megfelelő viszonyok kellenek az ilyen emelésre vagy csökken­tésre. A munkanélküliek serege az, amely letöri a munkabéreket, ha az eletszükségletek a munkaerő értéke esnek. Nem találtuk nyomát annak, hogy az alacsony árak a munkásság érdekeit szolgálnák. Az előbbi két fejezetben árakról beszéltünk, de nem sokat említettünk a munkabérről, vagyis a munkaerő áráról- A mun­kaerő éppen olyan áru, mint a liszt, kályha, kabát, búza vagy gép És a munkaerő értékét éppen úgy állapítjuk meg, mint a többi áruk értékét. A bérmunkások mindig törekednek magasabb árt kapni a munkaerejükért. Könnyű megértenünk, hogy a bányász, aki 4 dollárról 6 dol­lárrá emelteti a fizetését, kevesebb hasznot hagy a munkáltató­jának. Többet kap vissza a termelvényéből. És a forradalmi mun­kások és munkásnők célja az, hogy az összes termelvényeik bir­tokosaivá váljanak. (Folytatjuk) értem a megoldásra, hanem a világ elnyomottjainak egymás­hoz közelebb hozott színvonalá­ra utalok, ami nagyban segítsé­gére lesz a már a sárga földig elnyomott nép helyzete kialaku­lására. Az általános letörés, vagy ha úgy tetszik a gazdasági csődbe jutást nem előszeretetből érve­lem, hogy talán majd ránk ma­rad a jövendő eldórádója, mint szamárra a fül. Oh, nem. Ha­nem korunk logikai szabályai így sugalják nézeteimet világ- méreteikbeni analízisében és nem úgy, ahogy némely mun­kástárs rosszalólag és felhábo­rodva érdemleges válasz helyett nekem ront, hogy igy, meg úgy . . . itt az útlevél és a másik meg azt hitelesíti a komunácik- hoz mert, hogy talán mindig szerettem az általános felfogás­sal szembe illetve ellentétben lenni. Fel ti rabjai a földnek, hogy megteremthessük az ipari demokráciát, amely magába foglalja a kommunizmust, a szocializmust­Az Építő Gárda eddigi teljesítménye Az épitőgárda tagjait ezúton kérjük, hogy akiknek neve után a befizetett összeg kimutatása nem helyes, hogy egy postakár­tyán tudassák azt velünk. Fazekas István, N.Y........ 7.00 Pál Lajos, Ambridge ....... 6.00 Ács Sándor, N. Y. ........... 5.00 Pataky József, Brooklyn ..27.00 Stefánkó M., Brooklyn ....12.00 Stefánkó M.-né, Brooklyn 8.00 Fishbein László, N. Y........ 2.00 Mrs. Loczy, N. Y................12.00 Bodnár József, Brooklyn .. 8.00 Gonda Arnold, Astoria .... 2.00 Hajnal Helén, N. Y..........12.00 Vaszkó György, N. Y........25.75 Csorba Pál, N.Y..................11.00 Nagy József, Astoria ....... 8.00 Fülöp Lajos, N. Y.............. 8.00 Fülöp Irma, N. Y.............. 8.00 Vlasits Márton, N.Y..........17.00 J. Lengyel, N.Y.................. 7.00 G. Nagy, N.Y...................... 8-00 Z. Zatykó, N.Y................... 4.00 J. Feczkó, N.Y. .................12.00 J. Németh, N.Y. ...............10.00 Mrs. I. Pollák, N.Y............ 3.25 Szigeti E., N.Y. ............... 2.00 Mrs. I. Pollák, N. Y............ 2.00 A. Réfi, Lodi ................... 5.00 E. J. Havel, Garfield ........12.00 Zs. Fábián, Chicago ....... 4.00 A. Szász, Chicago ............. 6.00 P. Pika, Chicago ............... 4.00 I. Bukovszky, Berwyn ......500 J. Kozsány, Saratoga Sp. 48.00 Mrs. Kozsány, Saratoga .. 12.00 A. Kucher, Pittsb.............. 2.00 P. Hering, Buffalo ......... 5.00 L. Rost, Phila..................... 5.00 A. Alakszay, Akron ......... 6.00 Jos. Vizi, Akron ...............10.00 Jim Farkas, Akron ......... 6.00 Lefkovits L., Clev..............12.00 A. Molnár, Clev.................. 9.00 G. Scherhaufer, Clev.......... 4.00 J. Fodor, Ch. Falls ...........17.00 A. Wiener, Clev................. 2.00 B. Farkas, Clev................. 3.00 J. Kollár, Cleveland ....... 7.00 M. Kaczibán, Clev.............. 2.00 J. Herczeg, Clev- ............... 7.00 Jos Takács, Clev. ............... 5.00 N. N. Clev...............,........... 2.00 L. Bauer, Newark ......... 2.00 F. Duschek, Nutley, N. J. 12.00 L Gáncs, Carolina ...........12.00 J. Herold, Bridgeport___ 6.75

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents