Bérmunkás, 1940. január-június (28. évfolyam, 1092-1117. szám)

1940-04-20 / 1107. szám

6 oldal BÉRMUNKÁS 1940 április 20. Levél a Szerkesztőhöz Igen tisztelt Szerkesztő Uram! B. lapja ápr. 6-iki számában Vérpalánkay János aláírással egy magyarországi levél jelent meg, amely elkeseredett sza­vakkal kritizálja a mai magyar- országi viszonyokat és igen éles személyi támadást intéz R. Vo- záry Aladár munkácsi képvise­lő ellen. Engedje meg nekem, hogy mint a kárpátaljai politi­kai viszonyok ismerője a levél­hez megjegyzést fűzzek és a hiányzó információkkal kiegé­szítsem és a Vozáry elleni sze­mélyi támadást a kellő mérték­re szállítsam le­Nefe igaz, hogy a zsidótör­vényt a judikaturának ezt a szégyenét külső nyomásra hoz­ták. A törvény a renegát “ma­gyar” körök és a nagybirtokos osztály együtt működéséből származott, ahoz a magyar dol­gozóknak, a magyar földműves­nek semmi köze. A renegát kö­zéposztály tagjai fosztogatni akartak, a magyar nagybirto­kos osztály pedig azt hitte, hogy ha a zsidóságot kiszolgál­tatja, a saját bőrét, illetve nagybirtokát megmenti. A föld­reform volt az, amelytől úgy féltek, mint az ördög a szen­telt víztől. A zsidóellenes intézkedések során a magyar nép vezetői voltak az elsők, akik a bolsevi- ki vörös forradalom után be­hozták a numerus clausus-t és a magyar parlementé a “dicső­ség”, hogy törvényes utón rúg­ta fel a magyar alkotmányt. Minden más államban törvé­nyeken kívül álló diktátorok rendeztek véres rablógyilkossá­gokat és fosztogatásokat. Ma­gyarországon a parlament ut­ján fosztottak meg tisztességes embereket, kitűnő polgárokat emberi jogaiktól. Nem igaz, hogy ez külső nyomásra tör­tént, mert ugyanez a nyomás éri Romániát, Jugosláviát és ott még sem hoztak törvénye­ket, amelyek a jogfosztást és a magántulajdon szentségét fel­rúgják amellett, hogy Románi­át mégsem lehet filoszemita ál­lamnak nevezni. A magyar köz­élet kitűnőségei “aggodalmuk­nak” adtak kifejezést, de ezt a szégyen törvényt megszavaz­ták ... A levél Írója becsületé­ben támadja meg R- Vozáry Aladárt. Miután a megtáma­dott képviselőnek nincs módja védekezni, engedje meg nekem Szerkesztő Ur, hogy én megál­lapítsam, hogy a támadásnak erkölcsi része igaztalan, mert Vozárynak vannak súlyos poli­tikai bűnei, de egyénileg intakt ember. Vozáryt én több mint 20 esz­tendeje ismerem és vele szám­talan elkeseredett csatát vív­tam, de a politikai harcon túl, szívélyes barátság fűzött hoz­zá, mert alapjában véve jóindu­latú, okos embernek ismertem és amikor hazaárulásért a cse­hek perbe fogták és 15 évig terjedő fogházra volt kilátása, és amikor mai fegyvertársai boldog örömmel látták, hogy egy komoly rivális mögött be­záródik a börtön ajtó és telje­sen cserbe hagyták, akkor én a politikai ellenfél megélhetésem veszélyeztetésével segítségére siettem és megmentettem a fegyháztól. A 20 éves cseh uralom alatt Vozáry volt a demokrácia fel­kent bajnoka és mint kitűnő szónok és jó újságíró rengeteg borsot tört a csehek orra alá. Ő volt az őslakos gondolat egyik bajnoka és haszonélvező­je, mert ennek a politikai gon­dolatnak köszönhette politikai súlyát és karrierjét- Vozáry vá­rosában az ő őslakos listáján 50 százalék keresztény és 50 százalék zsidó magyar került be a városi tanácsba és liberá­lis politikájának köszönhette, — és mert a magyarországi zsi­dóüldözés ellen mindig szót emelt — hogy minden válasz­tásnál rengeteg zsidó szavaza­tot kapott. Sőt a népszámlálás­nál, amikor a felvidéki városok nagy része elvesztette magyar jellegét, a munkácsi pajesze­sek ebben a nagy százalékban zsidó lakosú városban megmen­tették a város magyar jogait. Ekkor Vozáry azt irta: Máig Munkács hagymás város volt, mától kezdve kurucz város! Nem igaz, hogy Vozáry pa­namista, sohasem volt az, leg­feljebb annyi igaz, hogy az ura­lom változás következtében be­leesett egy csomó funkcióba és pozícióba, amelyek nagyon jö­vedelmezők, de egyetlen olyan információt sem kaptam, hogy pozíciói révén illegális jövedel­meket élvez. (Lehet, hogy poli­tikai elvbarátai igy akarták a most kiirt választások előtt le­döfni) Én R. Vozáry Aladárnak a hires harcosnak mást vetek a szemére. A kuruc szélsőséges demokrata harcosból méltósá- gos MAMELUK és HAJBÓKO­LÓ JÁNOS lett, akinek nem volt bátorsága kiállni az üldö­zöttek mellé és hatalmas politi­kai múltjával megvédeni a gyengéket, a gyámoltalanokat. (Mielőtt az ellene szóló vád­pontokat felsorolnám megállapí­tom, hogy a gyilkosán végre­hajtott zsidótörvénnyel kapcso­latos sok szegény Munkács és környéki zsidó kis emberen se­gített, itt ugyanis csak 60 szá­zalék zsidót fosztottak ki, mig másut 85 százalék szegény zsi­dót tettek tönkre.) Én Amerika nagy magyar és szláv közvéleménye előtt vádo­lom R. Vozáry Aladárt: 1. Eltűrte, hogy a magyar parlamentbe olyan sötét go­nosztevők, mint dr. Fencik Ist­ván bekerüljenek- Ez a csirke­fogó moslékkal öntött le min­dent ami magyar volt, sőt ami­kor megírtam róla, hogy ez a magyar kenyéren nevelt pap, aki rosszul beszél oroszul, min­dig jó magyar volt, rágalma­zásért beperelt. Igaz ez Vozáry? (Ha nem emlékeznél rá, nézd meg az őslakó 1937-38 száma­it) 2. Eltűrte, hogy a magyar Sajtó Kamarába börtöntöltelé­kek, rendőrspiclik (akik a cseh uralom alatt spciliszolgálatok- ért rendes havi fizetést kap­tak) bejussanak, ugyanakkor tisztességes újságírók elvesz­tették kenyerüket, mert zsidók. (Tudod a neveket, mert annak idején pontosan informáltak, ugye Vozáry ?) 3. Eltűrte, hogy a gaz zsidó­törvényt Kárpátalján Jáross ur ez az elszánt stréber képtelen szigorral hajtsa végre. 4. Eltűrte, hogy a kárpátaljai ruszin nép vezetőit félrete­gyék és helyükre a legsötétebb nullák kerüljenek. 5. Eltűrte, hogy nemzethü- ségi bizonylatokért a szegény kisembereket kirabolják. 6. A parlamentben jól fésült igazi “méltóságos” beszédet mondott, amelyekkel persze, hogy elvesztett minden szimpá­tiát, mert otthon sem a határo­kon túl senki sem érti miért kellett Vozáry Aladárnak a nagy kurucnak, elárulni a ma­gyar demokratikus gondolatot­Tudom, hogy nekem itt köny- nyü kritizálni, de én nem is vártam hőstetteket, csakis a régi harcos múltjához méltó viselkedést. Vozáryt csakis a demokrácia győzelme mentheti meg, mert akár a nácik, akár a bolsik győznek, ő tudja milyen sors vár rá. Az események rohannak és Vozáry Aladár is rá fog jönni, hogy a politikában is a legj óbb ut a becsületes, demokratikus ut! Soraim közlését kérve marad­tam igaz tisztelettel Havas Emil volt kárpátaljai főszerkesztő ;Ii '•!*:' i*y.i: Amikor Vérpalánkay János cikkét a Bérmunkás április 6-iki számában közöltük, tettük ezt azért, hogy kifejthessük a ma­gunk és az amerikai magyar öntudatos munkások vélemé­nyét az itt is fertőző, hangza­tos, de alapjában a nép hely­zetén semmit sem változtató politikai szószátyárkodásokkal szemben, mint amilyenek a “Mindent vissza”, “őslakos”, “Földreform”, stb- frázisok, Le­szögeztük, hogy a magyaror­szági és az egész világ munkás­ságának nincs várni valója másutt és más mozgalmaktól, mint amelyet maga harcol meg a szolidaritás fegyverével gaz­dasági szervezetén keresztül. Havas Emilben az emigráns újságírót látjuk, aki a rendszer túlkapásai ellen már több Ízben felkereste lapunkat és helyt ad­tunk írásának. Meggyőződésünk az, hogy jelen vitájának tárgya lapunk olvasóit kevésbé érdek­lik, de mert Vérpalánkay cik­két közöltük, helyt adtunk itt Havas Írásának is azzal a meg­jegyzéssel, hogy mint kiforrott újságírók, megértik, hogy a Bérmunkás olvasóit már nem érdeklik a politikai berkek becs­telen játékai. Szomorú, hogy éppen az emigrálás körülményei nem tudták őket is erre a meg­győződésre juttatni. Szerk. ELŐZETES JELENTÉS Az IWW akroni magyar cs< portja egy nagyobb szabás májusi ünnepélyt készít elő Magyar Ház nagytermébe^ 112 Thornton St- május elsejéi szerdán este 7 órai kezdettel, ahol a nap méltatása mellett fellép az Általános Munkás Dal­kör. Lesznek magánszámoit is. Műsor után tánc. Minden mun­kást és munkásnőt meghí vunk erre a munkásünnepre. A Rendezőség. A legnagyobb Labor Board szavazás A General Motors üzemekben a héten, amikor lapunkat postá­ra kell edni szavaznak a mun­kások, hogy akarnak-e szerve­zetet és hogy melyiket akarják. 136 ezer munkás jogos szavaz­ni és a 64 G. M. gyár közül egyenlőre csak 59-ben lesz sza­vazás megejtve, mert csak ezek­ben az üzemekben volt elegen­dő union tagság, hogy remény­nyel nézhessenek a szavazás elé. A múltban a G- M. felhasz­nálta az AFL zavartkeltő bea­vatkozását az autó iparokban arra, hogy megtagadta a mun­kások képviselőivel való tár­gyalást, azon a címen, hogy nem tudják melyik unióval tár­gyaljanak. így a munkások a Labor Boardhoz folyamodtak, hogy véglegesen dönthessenek afelett, hogy melyik szerveze­tet akarják, mint képviselőjü­ket. Az 59 gyár közül, már 46-ban a CIO van kizárólagosan elis­merve, ezek a legnagyobb üze­mek ,ahol alig egy pár AFL tag maradt. Csak kisebb helyeken ahol az AFL-nek más szerveze­tei vannak domináló helyzet­ben, vannak nagyobb számban AFL tagok az automobil ipar­ban, de már ezek közül is egy páran teljesen a CIO-hoz csat­lakoztak. A Ternstedtnél, ahol ezen sorok írója dolgozik, nem igen fog 3 százalékot kitenni az AFL-re leadott szavazat, me­lyet lehet mondani általános lesz Detroit és vidékén, vala­mint Flinten és más Michigan állami gyáraknál. Az AFL William Greent ho­zatta le Flintre beszélni, mely gyűlésre sürgönyileg rendeltek be minden AFL tisztviselőt és arra kérték a Localokat, hogy büntetés terhe mellett paran­csolják ki a tagjaikat meg más iparokból és szakmákból is er­re a gyűlésre, Detroitban nem is mert Green gyűlést összehív­ni, itten nagyon megutálták a munkások az AFL-t még a múltból, még az építési iparok­ból is tömegesen hagyják ottan. Még az AFL localok sem enge­delmeskedtek Greenéknek a múlt nyáron, mikor meg lett nekik parancsolva, hogy a G.M. gyárakba folyt sztrájk idején menjenek be dolgozni- Sőt a truck driverok szervezete nagy­szerű segítséget adott az egész sztrájk ideje alatt, valamint az Electricians Union. A CIO tisztviselői jelentése szerint, még csak egyetlen egy gyárat sem fog az AFL meg­nyerni a most szavazás előtt ál­ló 59 gyárból, mely véglegesen bezárná az ajtót az AFL előtt az autó iparban és nagyban elő­segítené a hátralevő 5 vagy 6 G-M. gyárak megszervezését is. Vi. FELÜLFIZETÉSEK április 13-ig. P. Csorba, New York .... 2.00 J- Ando, Manayunk ..............65 IWW cs. Akron ...............20.00 J. Kanchar, Bay City ....... 1.00 Pittsburgh kér. ért............ 6.00

Next

/
Thumbnails
Contents