Bérmunkás, 1940. január-június (28. évfolyam, 1092-1117. szám)

1940-04-13 / 1106. szám

1940 április 13. BÉRMUNKÁS 7 oldal TÉVES FELFOGÁSOK Egy-egy szónak téves hasz­nálata, vagy propaganda célból köztudatba vitt megtévesztő jelszavak elfogadása, sok zava­ros vitákra, szócséplésre adott és még fog adni alkalmat. Ez­ért szeretnék egy pár ilyen té­ves kifejezéssel, jelszavakkal foglalkozni. Az első a “Proletár diktatu-, ra” mely a munkásság millióit tévesztette meg és amint látom a Bérmunkás némely munka­társa is hajlandó elismerni, hogy Oroszországban proletár diktatúra létezik, holott az egyedüli név mellyel az orosz államrendszert illetni lehet, a párt diktatúra. Nem változtat a lényegen az a tény, hogy proletárokból let­tek diktátorok, vagy az az állí­tás, hogy a proletárok érdeké­ben van a diktatúra, mert mű­ködésében kizárólag a párt do­minál és 80 százalékban a párt érdekében és a párt hatalmon való tartására működik. Ezen célból építi ki a pártbürokráciát. Hogy mennyire nem lehet az orosz államformát proletár dik­tatúrának nevezni, ahol Sztálin a párt-titkár, hatalmasabb mint a Szovjetek elnöke, mely párthoz a népességnek, tehát a munkásságnak is kevesebb mint 2 százaléka tartozik. Hitler, Mussolini is proletá­rok voltak, ők is ígérték a pro­letárok védelmét, sőt Hitler is kidiktálta a kéthetes fizetett vakációt a gyári proletárság részére és a haszon lehetőségét 6 százalékra csökkentette, ál­lamosított több nagy üzemet és mondhatjuk minden nap köze­ledik az államkapitalizmushoz, amint a programjukba beígér­ték. Minden munkásból lett ná­ci vagy fasizta hitet tesz, hogy az ő vezérük is a munkásságot védik a nemzetközi bankárok ellen, de Hitler és Mussolini nem annyira csalók, hogy párt diktatúrájukat proletár dikta­túrának neveznék. A második téves felfogás és hit, mely a jóhiszemű munkás­ság millióit megtévesztette és a nemzetközi munkásmozgal­mat tönkretette az, hogy pár­tok, pártvezérek kormányra va­ló jutásától várták a szocializ­mus, vagy a kommunizmus megvalósítását. Most csalódot­tan kérdik egymást, mi lett az eredmény ? Csak itten Ameri­kában is több mint három mil­lió ilyen munkáspártokba csa­lódott “retired radikális” van. Több mint kétezer éves törté­nelem bizonyítja, hogy a legre- akciósabb királypártiaktól, a legforradalmibb náci vagy kommunista pártokig a párt legfontosabb cselekvése volt, a pártbürokrácia kiépítése és ha­talmon való tartása még akkor is, ha százezreket kellett ha­lomra lövetni, hogy ezt megte­hessék. Példának legalkalma­sabb a német szociáldemokrata kormány viselkedése 1920-21- es években, mely vérbefojtotta a német munkásság jobb társa­dalmi rendszerre való törekvé­sét, megalkudtak az iparfeje­delmekkel, a nemzetközi banká­rokkal, hogy csak hatalmon maradhassanak. A német mun­káspártok mellett még tanul­mányozni kell az angol, francia, dán szocialista kormányok mű­ködését. Az orosz kormány pártdikta- turája is, dacára az intenzív propagandának, képtelen elta­karni igazi arculatát, melynek legvéresebb pontja az Oroszor­szágba menekült és régi orosz forradalmárok tömeges legyil- kolása, Valamint Spanyolország­ban végzett orgyilkosságok, amidőn több forradalmárt meg­öltek mint fasiztát, mely igazol­ni látszik azon feltevést, hogy már akkor egységfrontba vol­tak a nácikkal. Még a hívők is megdöbbenve nézték leg jobbja­iknak Iegyilkolását és ez által lehetővé lett Hitler-Sztalin NYÍLT egységfrontja. Harmadik téves fogalom, me­lyet a finn munkásság állásfog­lalásáról alkottak sokan, még radikális munkások is- Tudvale­vő dolog, hogy dacára a finnek kissebbségbe vannak más nem­zetekhez arányitva, mégis két­szer annyi finn munkás járta meg Oroszországot mint más nemzetbeli, és lehet mondám, hogy a finneknek 40 százaléka radikális. A co-operativ szellem egy jobb társadalmi rendszer utáni vágy, a finnek között a legerősébb, mégis csak azt lát­ták meg sokan, hogy a nemzet­közi tőkések érdekében harcol­tak, amikor Sztálin ellen harc­ba szálltak. Pedig nem úgy van, hanem a saját életükért harcol­tak, mert tudták, hogy a terijo- ki Sztálinista kormány hama­rabb kivégzi őket, mint a kapi­talista csatlósokat, mint itten nekünk is beígérték, hogy min­ket húznak először is az akasz­tófára. A finn munkásság állásfogla­lását egy finn munkástársam elbeszélése teszi leginkább ért­hetővé, aki maga is nagy Sztá­linista volt és a felesége évek­ig titkárja volt a kommunista csoportnak. A finn-orosz hábo­rú kitörése előtt egy pár hónap­pal vissza jöttek volt Sztálinis­ták, akik évekig dolgoztak Ororszországban. Ezek jóné- hány évvel ezelőtt mentek Oroszországba azokkal a fin­nekkel, akik Detroitból és Mic- higanból (valami 300 család) egy finn co-operativ farmot szerveztek a Ladoga tó északi részén, közel Finnországhoz, abban a reményben, hogy segí­tenek a kommunizmust építeni. Ezeket a volt Sztálinistákat nagyon jól ismerték és becsül­ték az itteni finnek, köztük a munkástársam is és amikor ér­deklődtek a többi ismerősökről a válasz legtöbb esetben az volt, hogy Finnországba menekül- ek, vagy az orosz börtönökbe meghaltak. Aki nem tudott ide visszajönni és aki visszajött is elbújt, hogy ne kelljen kínos kérdésekre választ adni. A Finnországba menekültek nem tudják elfeledni és meg­bocsátani a Sztálin kormány­nak, hogy sok elvtársukat el­küldték a másvilágra és ezt el­mondták a finnek között elv­társaiknak, rokonaiknak, meg­írták ide Amerikába, melynek következtében a Cheka árulás sál vádolja őket és halálra van­nak ítélve, melyet a Terijoki kormány lett volna hivatva végrehajtani, a többi nem hí­vők kiirtásával kapcsolatosan. Tehát ezek a Trotzkyistáknak nevezett volt Sztálinisták, szo­cialisták, szindikalisták, nem annyira a nemzetközi kapitaliz­musért, mint' inkább saját éle­tükért harcoltak Finnország­ban, mert gyakorlatból ismer­ték, Sztálin felszabadító műkö­dését és még nem akartak az élettől megszabadulni. Lassan, de biztosan tisztul a porfelleg, melynek segítségével a Sztálinisták és más pártvezé­rek elvakitották a radikális munkásságot, nem sokára lehe­tőnek látszik, egy igazi mun­kásmozgalom kialakulása Euró­pában, mely tisztázni fogja eze­ket a téves felfogásokat, vakhi­tet, mely még ma széttagolja a munkásságot. Vi. A LORAINI SZTRÁJKOLÓK SEGÉLYÉHEZ AZ I. W. W. EGYETEM IS HOZZÁJÁRUL. ELŐZETES JELENTÉS Az IWW akroni magyar cso­portja egy nagyobb szabású májusi ünnepélyt készít elő a Magyar Ház nagytermében, 112 Thornton St. május elsején szerdán este 7 órai kezdettel, ahol a nap méltatása mellett fellép az Általános Munkás Dal­kör. Lesznek magánszámok is. Műsor után tánc. Minden mun­kást és munkásnőt meghívunk erre a munkásünnepre. A Rendezőség. FIGYELEM CLEVELAND WEST SIDE! Az IWW magyar tagjai és a Bérmunkás olvasói ÁPRILIS 13-án, szombaton este 8 órai kezdettel, a 3930 Lorain Ave.-n levő HENRY- HALLBAN TEAESTÉLYT rendeznek, amelyre minden barátot szívesen látnak. A jövedelem a Bérmunkás tá­mogatására lesz fordítva. Mauri West, az IWW körze­ti irodájának helyettes titkár­ja jelenti, hogy az IWW egye­tem hallgatói között, Wally Jokinen gyűjtést végzett, mely­nek eredménye tiz dollár és hatvanöt cent, amit rendelteté­si helyére: a loraini acélprés sztrájkólóknak javára továbbí­tott. Köszönet érte és egyben el­ismeréssel adózunk az Indust­rialist! finn IWW lap és a Mun­kás Egyetem hallgatóinak lel­kes támogatásukért, mellyel hozzájárulnak, hogy egy nagy­szerű ifjú csoport az IWW zász­lajával első sorokban küzdjön, az ország legkegyetlenebb mun­kást gyűlölő városában: Lora- inban­CLEVELANDON TAVASZI BÁLT RENDEZ AZ I. W. W. SZERVEZŐ BIZOTTSÁGA. Április 26-án pénteken este, az összes nyelvi csoportok közre­működésével a Sachsenheim Hall báltermében, 1400 E. 55 ucca. A bevétel további szervezői tevékenységre lesz fordítva a pittsburghi kerületben és lehe­tőleg más vidéken is, ami az annyira óhajtott és eddig nél­külözött nagyobb arányú akció megindítását jelentené. Tehát minden munkástárs és lapunk összes olvasói tartsák kötelessé­güknek azon részt venni, hogy minél nagyobb sikerrel záruljon. A zenét AL. Berardi előnyö­sen ismert rádió zenekara szol­gáltatja. Jegyek kaphatók a csoport titkárjainál és a szer­vezet összes delegátusainál. AZ IWW Szervező Bizottsága. NÉPSZERŰ GAZDASÁGTAN Irta: MARY E. MARCY Fordította: GOLDBERGER L. A füzet megjelent a Bérmunkás kiadásában. Ára 10c. (Folytatás) Látjuk, hogy az A. ára megkétszereződik, akkor B. (munka­bér) árának is követnie kell és kevesebb hasznot tarthat meg a munkáltató. A monopolista, aki ebben az esetben megkétszerezte az eletszükségletek árait és ezzel kényszeritette a munkáltatónkat a fizetésük megkétszerezésére, tulajdonképpen arra kényszeríti a munkáltatót, hogy ossza meg vele az ő megmaradt hasznát. Figyeljük meg a €. ábrát. Ha a nekünk juttatott bért meg- ícétszerezik, éppen annyival kevesebb fizetetlen munka marad a munkáltatónak. A nekünk juttatott külön rész át lesz utalva a Kilenc órai munka A bér fejében visszatérített ^ érték. 3 órai munka l monopóliumnak. Monopólium alatt általában azt értjük, hogy a monopólium elég erős arra, hogy kényszerítse a többi munkáltatót a tőlünk visszatartott termelvények értékének a vele való megosztását. A tényleges harc a monopólium és a munkáltató között fo­lyik, aki mindent elkövet, hogy elpusztítsa a trösztöt. Ebben az esetben a bányatulajdonos felajánlhat nekünk na­pi 18 dol’árt és mi megkísérelhetjük egy rövid időre, hogy meg­élünk napi 18 dollárból. De nem leszünk erre képesek, mert ke­vesebbet kapunk, mint a munkaerőnk értéke. (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents