Bérmunkás, 1940. január-június (28. évfolyam, 1092-1117. szám)
1940-04-13 / 1106. szám
6 oldal BÉRMUNKÁS 1940 április 13. AMIT NEM HAGYHATUNK SZÓNÉLKÜL ___CS. . .0 MEGJEGYZÉSEI A SZÉLHÁMOS, SZÉLJEGYEZ Miként Bodóné, aki mindig másról beszélt mikor a bor árát kérdezték, úgy csinál a magyar nácik amerikai börtönét meglakott new yorki vezére is. Göndör Ferenc a lapjában hetek óta ad fel érdekes kérdéseket ennek a diszmagyarnak, Tukacs György volt református papnak. A kérdések, amiket Göndör feltett, azok tulajdonképpen ok- mányilag igazolt vádak, amelyek eléggé súlyosak arra, hogy akire ezeket rásütik, ezzel a bélyeggel el kellene tünniök a tisztességes emberek társaságából- Természetesen az a tisztességes emberek társaságára vonatkozik, de ugylátszik, hogy az nem, hogy nem kötelező a magyar nácik züllött bandájában, hanem, szinte előfeltétele annak, hogy valaki Hitler lovag lehessen. Göndör állítja és bizonyítja azt, hogy ez a Tukacs ismételten börtönt ült, mert egyáltalán nem respektálta a magán- tulajdon szentségét. Állítja és bizonyítja, hogy ez a Tukacs 1938-ban egy 90.000 szavas nagy angol könyvet irt, amelyben megvédi a zsidóságot a Hitlerék által emelt vádak ellen és a legsúlyosabb vádiratot irta meg benne az egész Hitler- izmus ellen. Ez a börtöntöltelék ennek a könyvnek a kéziratát elküldte egy csomó zsidó vezető embernek és szervezetnek, azért, hogy a kiadását anyagi támogatással segítsék elő. Egyesektől kért összeget meg is jelöli. Úgy az egyik szervezet vezetőjétől csekély $840.00 hozzájárulást követelt. De ezek a Ez az elbeszélés még a régj Angolországról szól, a Crom- well-féle forradalom idejéből, amikor a nagy tömegeket politikai forradalomba vitték és nagy szenvedések, önfeláldozások után leverik Stuart Károly király követői, az arisztokratákat, de jutalmul még nagyobb üldöztetést kapnak és gazdasági helyzete a népnek egyáltalán nem javult. Miután Cromwell magához ragadja a hatalmat, éppen a leghűségesebb harcosait üldözi halálra, vagy száműzetésbe, akik Ígéreteinek beváltását követelik és azokat juttatja hatalomhoz, pozícióhoz, akik a forradalom alatt ellenségei voltak, de a siker után őtet dicsőítették. Delarock, az elbeszélés hőse is komolyan vette a forradalmat, a célt, ígéreteket, mely őt is harcba vitte, igy kegyvesztett lesz és Amerikába kényszerül menekülni. Felismeri, hogy Cromwell a puritán sem kisebb és kegyelmesebb kényur, m.... nagy zsidók ravaszok, mielőtt az ilyen 800 dollárocskákat leejtenék a Tukacs uréknak, elkezdenek érdeklődni. És hol érdeklődnek egy református pap után? A többi szaktársánál, kik azután megírták, hogy Rév. Tukacs már nem Reverend és, hogy a közelmúltba változtatott lakást, tért vissza New Yorkba, miután elég tekintélyes időt töltött el a trentoni és new brunswicki fegyházak zárt ajtók mögötti tanulmányozásában. Érthető volt az, hogy ilyen kedvezőtlen információk után a zsidó szervezetek válasz nélkül hagyták Tukacs ur leveleit, igy őkelme elesett a kitervelt tekintélyes jövedelemtől. Mit tehet egy ember, aki dolgozni nem akar, a zsidók meg pénzt nem adnak neki, hát egyszerűen felcsak a nagy zsidóbarát—antiszemitának és mindazt, amit a 90.000 szavas könyvében a zsidókról zengett, azt most Hitlerről írja meg és természetesen hirdeti azt, hogy a zsidók kiirtása eminens érdeke a kereszténységnek. A Göndör által feltálalt bizonyítékok felett kedvesen átsiklik, kijelenti, hogy az ilyen kérdésekre nem válaszol, mert őt a zsidók üldözik, ő a kereszténység mártírja, ki “szívvel lélekkel” kitart a lefogott “Christian Front” ifjak mellett, mert az amit terveztek (a zsidók, liberálisok és a radikálisok meggyilkolása) az méltó a “Jézus Krisztus követőkhöz”. Jó, jó Bodóné, mi elhisz- szük, hogy az ön fején ott van a mártír koszorú, de a Christian frontosok védelme helyett jobbszeretnénk egy kis tanulmányt olvasni arról, hogy lett a volt király, aki ellen harcoltak, akárcsak a mostani modern diktátorok. A “Torch Bearers” mely még az európai diktátorok ideje előtt lett Írva, mégis egész hűen mutatja be a politikai forradalmak kimenetelét, mely szerint csak uralkodót cserél a tömeg és a legbecsületesebb forradalmárok, legértékesebb forradalmi elemek kiirtását szinte szükségszerűvé teszi. Ne, hogy forradalmat szervezzenek meg, az ígéretekkel visszaélt, s az igazi célt megsemmisítő feltolakodott bürokraták ellen. Tehát nemcsak élvezetes olvasmány, mint Marshallnak minden könyve, hanem ez a legtanulságosabb is a könyvei között. Már maga a könyv cime is egy történelem. A munkásság, aki nyitott szemmel figyelte a világ eseményeit és ismeri a világtörténelmet, azoknak fog legtöbbet érni ez az elbeszélés, kétszeresen megéri az időt melyet a könyv olvasására áldoznak. Vi. a filoszemitából, antiszemita és a jailbirdből náci vezér? NEMZETISZINÜ MÁJUS! Az IWO gömbölyűre hízott parazitája, Fehér Jóska már korán felhívást tesz közzé az IWO tagjaihoz május elseje méltó megünneplésére. Különösen a nő-csoportokhoz intézi a felhívását, hogy “lehetőleg MAGYAR ruhába vegyenek részt”. Ez a felhívás méltó a Sztálin imperializmusát imádó komunácikhoz, kik a munkásság valamikor forradalmi, nemzetközi ünnepét, harcos akarását oda sülyesztették le, hogy ma már arra adnak ki felhívást, hogy nemzeti ruhába öltözve jelenjenek meg a tüntetésen. Miután ez a felhívása megjelenhetett ennek a munkásféker- nek, fel kell tételeznem azt, hogy a közel múltba hirdetett “matyó disznótor” nem lett megtartva, vagy ha igen hát érthetetlen az, hogy ennél a Fehér Jóskánál nagyobb és kövérebb matyó disznót találtak volna és igy őt életbe hagyták, ami igazán nagy kárára van, maguknak a jobb sorsra érdemes tagoknak, kik saját vérükön hizlalják gömbölyűre ezt a piócát. JEREMIÁS SIRALMAI Volt a pesti ligetben egy nagy gumibaba, amelyet mindenki pofon üthetett egy krajcár lefizetése után. Ehhez a pofozómasinához hasonlít Ladányi a New York környékei náci érzelmű református pap, azzal a külömbséggel, hogy őtet belépti dij nélkül szokták pofozni. Ez a többszörösen felpofozott népbolonditó, most egy hosszú cikkben siránkozik. Azt tartja csodálatosnak, hogy amig a hívek a papot elfogadják, mint közvetítőt a hivő és az Isten között, amig a pap a hivő “lelki vezetője” addig egyáltalán nem hajlandók arra, hogy a papnak irányítását fogadják el a gazdasági, világi dolgaikban. Pedig, dadogja ez a hecckáplán, ha jó a pap arra, hogy az istenke ügynöke legyen, vagy ahogy ő mondja a lelket irányítsa, miért ne volna arra is jó, hogy hitvány anyagiakban a vezetője legyen értve ez alatt a családi életét, üzleti ügyeit, szervezkedését, világnézetét vezesse, intézze a híveknek. Miután a papocska nem adott feleletet a feltett kérdésre, mi csupa szívességből megad, uk neki a választ a kérdésre. Elfogadja a “lelki vezetést” a hivő, mert a vallások tételei szerint a hivő csak akkor idve- zül, ha a jó istenkéhez, a papjain keresztül folyamodik, ha ezeket a salesmaneket jól megfizeti és egész légiókat tart el belőlük. Vagyis hajlandó a remélt tulvilági üdvösségének az elintézéséért bizonyos bért már itt a földön, imádságokba és a közvetítőknek adott pénzzel fizetni. De viszont túl jól ismeri a papjait a nép ahhoz, hogy a földi életének az irányítójául elfogadja. Nem eleget halottunk a “papzsák”-ról amelyet a nép telhetetlennek mond. A kapzsiságot a “papzsák” szóval szoktuk jelezni. A jámbor “lelki atya” a rendes adón kívül, minden esetben, külön megfizetteti magát. Fizetés nélkül, nincs esküvő, keresztelő, temetés, betegért való imádkozás. Hogy minél több pénzt harácsoljanak össze, a templomaikból, kocsmát és gambling házat csináltak. De, hogy miként jár az a hivő aki a papjára bízza magát anyagiakban arról felviágosi- tást kaphat Tukacs kollegájától vagy K. volt elyriai, Cs. clevelandi paptól is, kik börtönket ültek azért, mert a hivők “gazdasági ügyeit” elvezették. Szervezkedés, társadalmi kérdések terén a pap mindig a kapitalizmus mellé áll ( a kivétel megerősíti a szabályt). Az egyház a gazdasági elnyomás legjobb segédeszköze, a kapitalizmus lelki csendőre, igy érthető, hogy az a munkás aki már valamennyire is megismeri a társadalmi helyzetét, az, hogy magyarul fejezzük ki magunkat “kutyára nem bízza a há- jat”, mert ismerti jól Petőfi igaz feljegyzését: “ahol a pap emel szót, ott az igazság meg- feszittetik”. Függelék egy lefújt] általános sztrájkhoz (Folytatás az 1-ső oldalról) lesz sztrájk, mert sikerült a polgármesterrel megegyezésre jutni. A megegyezés lényege pedig az, hogy a város nem veszi át a szerződést, de nem is dönti azt meg, hanem a bíróságra bízza, hogy a bíróság döntse el, hogy átveheti e a város a szerződést vagy nem. A bíróság döntése aztán mindkét félre kötelező. Ha tehát a bíróság úgy dönt, hogy a város nem veheti a szerződést át, úgy az a munkásokra kötelező lenne és már nem sztrájkolhatnak ellen- És mivel több mint bizonyos, hogy a bírósági döntés csak ilyesmi lehetne, a nagy vezér urak állítólag már ígéretet kaptak, hogy a bíróság csak 1941 junius után fogja a döntést nyilvánosságra hozni, amikor már a jelenlegi szerződés ideje lejárt. De akkor már a privát társulatok által aláirt szerződés érvényéért nem lesz joguk a munkásoknak sztrájkolni, a városi alkotmány szerint még uj szerződésért sem lehet joguk a városi alkalmazottaknak sztrájkolni. És itt fog kezdődni a mostani lefújt sztrájk elárulásának a kibontakozása. Akkor fogják majd meglátni a munkások, hogy kutyára bízták a hájat. Most a munkások kezében volt a jövőjük kulcsa, és egy harcias általános sztrájkkal nemcsak követelésüknek tudtak volna érvényt szerezni, de példát mutattak volna az általános sztrájk hatalmi fegyverével más ipari munkásoknak. És ettől rettegett a Lewis- Hillman vezérkari féktársaság. Mert nekik olyan szervezett tömeg kell, kik a vezérkari füttyszóra táncolnak. Sajnos a jelek arra vallanak, hogy ezt a tömeget egyenlőre a vasúti munkásokban megtalálták. De jön a kiábrándulás, mely után a vezérek nélküli harcos szervezkedést meg kell találják a vasúti munkások harcos tömegei is. (f.) KÖNYVSZEMLE BERNARD MARCHALL: THE TORCH BEARERS
