Bérmunkás, 1939. július-december (27. évfolyam, 1065-1091. szám)
1939-09-23 / 1077. szám
1939 szeptember 23. BÉRMUNKÁS 5 oldal AMIT NEM HAGYHATUNK SZÓNÉLKÜL . .CS. . .0 MEGJEGYZÉSEI PROFIT NÉLKÜL A felhiggitott pacifisták úgy gondolják meggátolni a háborúkat, hogy törvényt kívánnak hozni, amely a hadi ipart áha- mositaná, vagyis ahogy ők mondják: “Kivenné a profitot a háborúból”. Ezek a jámbor lelkek nem számolnak azzal, hogy miként a háború, azonmód a profit is természetes folyománya a kapitalizmusnak, ugv az egyiket mint a másikat csak a rendszerrel együtt lehet megszüntetni. Amerika ma még 100 százalékosan semleges ? Nem szállít semmit sem a hadviselő feleknek, ennek dacára az európai háború kitörésének napián, akcióba léptek a profitolók, épp mesterséges élelmiszer hiánnyal az élelmiszereket egyik napról a másikra 10-50 százaikkal szöktették fel, annak dacára, hogy Amerika bőségesen el van látva a kérdéses élelmiszerekkel és egy ounce sem jött ide soha sem a hadviselő államokból. Pár napi őrült emelkedés lemorzsoiása, de csak annyira, hogy az élelmiszerek ára ma átlagban 12 százalékkal nagyobbak, mint 14 nap előtt. Természetesen a bérek nem követték az emelkedésben az árakat és igy ez a 12 százalék a proletár rok szájából lett ellopva. Európában halomra ölik egymást azok a munkások, kik soha egymás ellen nem acsarkod- tak. Amerika semleges, de ennek dacára már ma is a munkások keresetének egy tized részét rabolta el a profit éhes rendszer. Nem lehet “kivenni” a profitot a háborúból, csak együttesen a szülőanyjukkal a kapitalizmussal lehet őket elpusztítani. GITLOW Az ember szájában megkeseredik a nyál, amikor a kommunistáknak ez a volt diszvirágját hallja, amint a Dies bizottság előtt leleplezi a vezérségben utódját Browderst és magát a pártot, amelynek titkára és al- elnök jelöltje volt. Bármily utálatos is az a szerep, ameiyet Gitlow betölt, mégis figyelemre méltó az az állítása, hogy a kommunista pártot nemcsak, hogy Moszkvábó1 pénzelik, de onnan kapják a taktikai utasításokat is, ott jelölik ki a vezéreket is. Nem azért figyelemre méltó, mintha Gitlow uj dolgokat mondott volna, hanem azért, mert alkalom kínálkozik a szolidaritásnak az összehasonlítására, a ma és a múlt munkásmozgalmát illetőleg. Valamikor 1912-ben a francia hecc-hazafiak, nagy lármát csaptak azért mert az “ellenséges” Németország szoc. dem. pártja tulyos anyagi segítséget nyújtott a francia párt lapjának a “La Humaniti”-nek. Akkor Jaures a mártír halált halt francia szocialista büszkén hivatkozott a nemzetközi szolidaritás eme jelenségére, de rámutatott arra is, hogy ez nem köti meg a francia szocialisták kezét, mert az elvi kérdésben a “Humaniti” szabad és állandóan támadja a német párt revi- zionizmusát. Ma, ha alázatos cselédként szolgálja a kommunista párt Sztálint, akkor van pénz, ha ellenvéleménye mer lenni, akkor következik a kizárás. Moszkvának ez a politikája, kompromi- tá'.ta, tönkretette az egész világ munkásmozgalmát. “A FELSZABADÍTÓ” Hitler mechanizált hadigépezete lehengerelte a lengyel hadsereget (nagyon kínálkozik az alkalom, összehasonlítani az öntudatos spanyol munkások 3 éves hősies e’lentállását, az egyesült fasizta hadsereggel szemben és a lengyel kapitalista hadsereg gyengeségét Hitlerrel szemben). Ma már Hitle- rék úgy beszélnek, hogy amit elfoglaltak — ahogy ők mondják felszabadítottak — azt meg is tartják. Miután ezideig majdnem az ország felét megszállták és rohamosan közelednek a szovjet határ felé, erre a találkozásra készül fel Sztálin is, ki ma már 4 millió orosz proletárt bujtatott mundérba és már kezdik bejelenteni azt, hogy a szovjet hadsereg is akcióba lép és felfogja “szabadítani” a lengyel uralom alatt élő 10 millió ukránt, kiket egyesíteni kjván az ukrán szovjet köztársasággal. Ez az aljas imperializmus csak azokat lepi meg, kik elhitték azt, hogy Hitler-Sztalin paktum mögött nincs ott a megegyezés, amely Lengyelország és a többi kis államok felosztásról szól. Az ukránok felszabadítása csak a kezdet, amelyet követni fog más országok elnyelése is. Szovjetnek ez a várható lépése azt jelenti, hogy Sztalinék is beállnak a tömeggyilkolásba és Hitlerrel karöltve fognak harcolni a tegnap még oly hőn szeretett “demokráciák” ellen. Az természetes, hogy a szovjet kitartott cselédjei a Nagy Jánosok, a Browder ok majd erre is találnak magyarázatot, csak az a kérdés, hogy a prolik lenyelik e ezt a békát is. SOMOGYI PÁL Somogyi Bélának a budapesti Népszavának mártír halált halt szerkesztőjének a fia. Szinte természetesnek találtuk, hogy apja elvhüségét, bátorságát és önfeláldozását örökölte. Ezt látszott bizonyítani az is, hogy elsők között volt, kik a spanyol frontra mentek. A fentieket figyelembe véve érdeklődéssel vártuk azt, hogy miként fog viselkedni Somogyi Pál, ha visszajön Amerikába, oda áll e újra a megalkuvók, az árulók táborába, együtt fog e menni az egységfrontos kalózokkal, vagy ki áll a gátra és apja emlékére hivatkozva megtagad minden közösséget a munkás mozgalom árulóival? Mé'ységes csalódással láttuk, hogy a Spanyol iskola nem segített Somogyin, befogta magát abba a szekérbe, amely a posványba visz. De azt még nem hittük el, hogy éppen ő legyen az aki oda áll a háborús uszítok, a Hitler- Sztalin perverz szerelem magyarázói közé. Az, hogy a nagy jánosok “ magyaráznak” akkor amikor az egész Amerika undorodik, az természetes, hisz ők mindig élősdei. voltak a munkásoknak. De azt elvártuk, hogy MOST szombaton este nagyon fontos esemény színhelye lesz a new yorki Bérmunkás Otthon, mint ahogyan azt már lapunk más helyén előbb jeleztük. Ha csak úgy bíráljuk el a dolgot, hogy egy egyszerű szüreti mulatság tesz, melyre csupán csak azon célból kell elmenjünk, hogy ott jól érezzük magunkat, hogy jobban mulassunk mint egy másik mulatságon, akkor ezen eseménynek semmi más jelentősége nincs. De azonban az osztályharcos munkásmozgalomban a cselekvések elbírálását az osztályharc szempontjából kell megvizsgálni. Ha ilyen vizsgálat alá vesz- szük a szombat esti szüreti mulatságunkat, akkor látni fogjuk, hogy mindazok akik azon részt vesznek az osztályharcnak tesznek szolgálatot mert, 1. ) habár igaz az, hogy az osztályharcos ipari szervezetnek az ipari harcok szinterén a helye, de viszont igaz az is, hogy az ipari unionizmus hirdetése mindenütt és mindenkor a kötelességünk, úgyszintén igaz az is, hogy a propaganda terjesztésének az egyik fő alapja az anyagiakkal való rendelkezés tehát: 2. ) az osztályharcos munkásmozgalomban kettős értéke kell legyen a mulatságok és társas összejöveteleknek, propaganda értéke és anyagi értéke. A propaganda értéke amelyre nagy fontosságot kell tulajdonítanunk és azért kell a munkásemberek széles tömegei között agitálni, hogy jöjjenek körünkbe. Viszont ha ezt elvégezzük az anyagi értéknek a biztos alapjait előkészítettük. 3. ) Az osztályharcos munkás összejövetelnek különbözni kell Somogyi Bé’a fiában legyen annyi önérzet, mint a “Freiheit” Íróiban, kik ott hagyták az állásaikat még a kenyérért sem voltak hajlandók Hitlert szolgálni. Szinte hihetetlen az, hogy a Neuwaldék annyira ko- rumpálták ezt a fiatal embert, ki az életét vitte a vásárra a meggyőződéséért, ami már any- nyit sem ér a Somogyinál, hogy otthagyja a szerkesztői széket, annyira fél a fizikai munkától. Somogyi Pál te, a nagy apádnak törpe utódja lettél. A MAGYAR IWW-ISTÁK konvenciója, egész munkát végzett, a Bérmunkás minden adósságának eltörlésével és a lap adósságmentessé tételével. Ezt a tömör munkát azonban könnyen lerombolhatja a tétlenség! Ne tétlenkedjetek hát. Kezdeményezzetek: Gyűléseket, összejöveteleket, mulatságokat. Rendezzetek háziagitációs utakat. Szerezzetek uj előfizetőket. Újítsátok meg a régieket. Hozzátok forgalomba a kisjegye- ket. Munkát, munkát és még több munkát igényel a lap fen- tartás és hogy milyen fontossággal bir, manapság lapunk zavartalan megjelentetése, azt szükségtelen magyarázni. minden tekintetben a mai általános minden másfajta hasonló mulatságoktól, mint ahogyan a mi gondolatvilágunk különbözik a kizsákmányolás a'apján épült társadalmi rendszertől. Egyszóval nekünk minden időben kötelességünk a forradalmi osztályharcot előkészíteni és harcos munkálkodással siettetni egy olyan rendszer megteremtését, ahol a gyilkos háborúk a min- dekori múlt emlékei lesznek. Az ilyen alapokon előkészített mutetságokról nem szabad tehát lekicsinylőleg nyilatkoznunk, mert végeredményben az osztályharc folytatására szolgáltat muníciót. Ilyen szolgálatot teljesít a MOST SZOMBATON esti new yorki szüreti mulatság, melyre kiadtuk a behívót. Jelentkezzünk tehát szolgálatra most és mindenkor amikor az IWW harcos szervezete hiv bennünket. Véssük emlékezetünkbe a mulatságok kiskátéját és teljesítsük osztályharcos kötelességünket. CSIRKE VACSORA — Az IWW tagjai és a Bérmunkás olvasói rendezésében, 1939 október 7-én, szombaton este pont 8 órakor az I. S. Lyceumban, 805 James St. * második emeleti nagytermében. Első rendű italok, jó zene. Vacsora jegy 50c, gyermek jegy 25c. A munkásmozgalommal érző magyarságot tisztetettel hívjuk. ÚTIRÁNY: Pittsburgh és környékéről vegyék a 2, 3 vagy 4-es feliratú villanyosokat a 7-ik és a Penna Ave. sarkán, leszállás a James St. megállónál, onnan egy block- nyira van a helyiség. hogy: “A spanyol forradalmat a világbéke érdekében feláldoztuk!” De elmélkedhetnek azok is, akik józan bíráló és ítélőképességüket még nem veszítették el egészen! üres ígéretek és kártyavető cigány, vagy javasasszony mondások e azok, hogy ilyen halmazállapotban a háborút a munkásság polgárháborúvá lesz képes átváltoztatni a kommunisták tegnapi “téziseik” szerint, avagy azoknak adnak e végre igazat a munkások, akik számbelileg legyöngülve, de forradalmi hitükben és elvi meggyőződésükben megerősödve most is csak azt valljuk, hirdetjük, amit legtökéletesebben, szervezetünk, az IWW elvinyilatkozatában juttatunk kifejezésre! Mulatsági “kis káté” most szombatra és minden alkalomra
