Bérmunkás, 1939. július-december (27. évfolyam, 1065-1091. szám)
1939-07-01 / 1065. szám
1939 julius 1. 7 oldal Stalin keze Spanyolországban Irta W. G. Krivitsky, volt vöröshadseregbeli tábornok. Fordította: V. M. Előszó a cikkhez és a fordításhoz: — Krivitsky generális, a tisztogatásra szánt vöröshadresegbeli generálisok közül az egyetlen aki elkerülte sorsát és megmenekült Stalin haragja elől. E cikk viszont az első és egyetlen amely olyan valaki tollából származik, aki Stalin legbelsőbb kormányának szerves része és politikai beavatottja volt. Krivitsky az 1937 novemberi véres tisztogatás után, minden tekintetben szakított Stalinnal és az OGPU ellene elkövetett két párisi merényletének sikertelensége után, az Egyesült Államokba menekült. E cikksorozat megírására itt szánta rá magát. (Folytatás) A spanyol követségen Garda megismerkedett négy más spanyollal, akik szintén szerettek volna visszamenni. Ennek a négynek 2 tágas szobát hagytak rendelkezésre a Metropoi szállodában. Minden muzeumo! és minden moszkvai érdekességet megmutattak nekik. Voltak Krimeában, Kaukázusban, Le- ningrádban még Dnyesterproy villanyfejlesztő telepet is látták. öt hónapig tartózkodtak már akkor a Szovjet Unióban. Minden nap mentek a spanyol követségre és szerették volna az útleveleiket megszerezni, hogy visszatérjenek Spanyolországba. Viselkedésükről láttam, hogy magukat foglyoknak vélik. Saját kormányuk nem segíthetett rajtuk. Stalin kezében volt az. Megkérdeztem Slouts- kit, hogy kik ezek és mi járatban vannak? Ez a négy? Ezek a spanyol állami bank pénzkezelői. Az arany szállítmánnyal jöttek át. Három hónapig dolgoztak az átadáson és most haza akarnak menni és hozzátette hogy nagyon szerencsések lesznek, ha valaha meglátják Spanyolországot. Ezeknek történte előtt alkalmam volt látni a Vörös Zászló rendjellel kitüntettek legújabb névsorát. Csodálkoztam, hogy annyi ismerős névre találtam benne. Kérdeztem Sloutskitól, hogy milyen volt az a kiváló szolgálat amiért ezek az emberek ezt a legmagasabb kitüntetést kiérdemelték. A felelet az volt, hogy a körülbelül harminc kitüntetett ember Odessában, mint ha- jórakodó munkás dolgozott. Spanyolországból óriási meny- nyiségü aranykészlet érkezett Odessába és Stalin csak a legmagasabb titkos rendőrségi tisztviselőkre merte bízni ennek a kincsnek a kezelését. Utasította Jezhovot az Ogpu főirá- nyitóját, hogy személyesen válogassa ki a megfelelő embereket. Az egész művelet olyan mély titokban lett keresztül vi- ve, hogy csak ez alkalommal hallottam először felőle. Az arany szüret Egyik ismerősöm, aki részt vett az aranyszállitási műveletben, a következőképpen mondotta el, hogy mi történt Odessában; Az egész rakpartot az erre a célra kiválogatott katonaság zárta körül. A hajóktól a vasu.ti kocsikhoz vezető utón a legfelsőbb Ogpu tisztviselők cipelték hátukon az arannyal telt ládikákat. Napokon át rakták át a vasúti kocsikba a Spanyolországból küldött arany- készletet, amely azután katonai őrizet alatt lett Moszkvába szállítva. Pár holdnyi területet jelölt meg a moszkvai Vörös téren, amelyen akkor mentünk, mondván, hogy ha a Spanyolországból hozott arany ládikákat kiraknánk azt megtöltenék. Kilehetett körülbelül számítani, hogy az arany értéke meghaladta az ötszáz millió dollárt. A Caballero kormány bukása után pár hónapra Sloutski irodájában ültem, amikor a telefon csengett. A magán osztagtól jött, azt kérdezték, hogy Stashevski kisasszony Stashev- sky leánya elhagyta e már a Szovjet Uniót. Sloutski jóbarátja volt Stashevskynek. Láttam, hogy Sloutsky aggódik. A következő telefon hívás az útlevél osztálytól jött. Amikor a kagylót letette megkönnyebülten sóhajtott, Stashevsky leánya átlépte a határt. Mindketten tisztában voltunk, hogy Stashevsky ügye rosszul áll. Stashevsky a moszkvai jelentése után visszatért Barcelonába. Felesége a párisi kiállításon dolgozott a Szovjet pavilonban. Megérkezése után táviratozott 19 éves leányának, hogy jöjjön ő is Párisba, mert anyjának segítségre van szüksége. A leány tényleg megérkezett Párisba, de egy hónap múlva utasították Moszkvából, hogy térjen vissza és hozzon vissza bizonyos tárgyakat a Szovjet Pavilonból. Mit sem gyanítva a leány visz- sza is utazott a Szovjet Unióba. Ugyanekkor Stashevskyt visz- szahivták Barcelonából. Többször fölhívtam Stashevskyéket mert szerettem volna megtudni vájjon megérkezett e a férje Moszkvába. Egy napon tudatta velem, hogy férje és Berzin tábornok átlépték a Szovjet határt és útban vannak Moszkva felé. Stashevskyné nem tudta izgatottságát palástolni, mert tudtuk már, hogy Stalin a vörös hadsereg majdnem teljes vezetőségét kiirtotta Tukach- ewsky tábornokkal az élen. A Szovjet tisztogatás félelmetes elképzelhetetlen méreteket öltött. Többször találkoztam még Stashevskynével folyton panaszkodott, hogy semmi hirt sem hallott a férjéről. Több Ízben telefonált moszkvai lakásukra, de hiába, feleletet nem kapott. Nem tudta elképzelni, hogy mi történt. Végre megkapta az összeköttetést. A cselédleány felelt. Ettől tudta meg, hogy Stashevkyről semmit sem tud és senki sem tudja, hogy Moszkvában van. Leányáról sem tudták azt, hogy vissza lett csalva pár héttel azelőtt. Két hét múlva Stashevskyné egy rövid levelet kapott férjétől amelyben tudatta vele, hogy csomagoljon és haladék nélkül térjen vissza a Szovjet Unióba. A sikertelen telefon hívásokból sejtette Stashevskyné, hogy a férje levele börtönből lett írva. összecsomagolt és utazott visz- sza férjéhez, készen volt reá, hogy vele sorsát megossza. Berzin tábornok is eltűnt. A vörös hadsereg vezetőinek kivégzései rosszat jelentettek neki is. Úgy ő, mint Stashevsky a Szovjet forradalom óta benső barátságban voltak a kivégzett tábornokokkal. Spanyolországi sikerei, valamint feltétlen engedelmessége és hűsége a Szovjet Unióhoz nem jelentettek immár semmit, ő is azokhoz a Szovjet vezető emberekhez tartozik, akik nyomtalanul eltűntek, akiknek a sorsát csak sejteni lehet, de megtudni talán sohasem. Ugyanebben az időben amikor már ugylátszott, hogy Stalin elérte kitűzött célját Spanyolországban 1937 nyarán Japán megtámadta Kínát. A Szovjet Uniót kelet felől veszély fenyegette. A japánok elfoglalták Pekinget, Shanghait és Nankingot Kina fővárosát is. Chiang-Kai-Shek kibékült a Szovjet Unióval és segítséget kért tőle. A történtekkel párhuzamban a fasizta hatalmak mindinkább kihívó módon segítették Francot. A spanyol loya- listák katonai helyzete láthatóan nehezült. Ha Stalin erejéhez mérten segítette volna a spanyol loyalista kormányt, legyőzhette volna Francot és annak német és olasz szövetségeseit. De nem mert háborút kockáztatni. Hü maradt jelszavához: Maradjatok lő távolban! Amikor Japán megtámadta Kínát a jelszava kötelező lett, mert a szibériai határ veszélyben volt. Stalin szerepe Spanyolországban ilyenformán sötétségbe borult. Azzal a céllal avatkozott a spanyol polgárháborúba, hogy a neki engedelmeskedő Spanyol- országgal hidat veret Moszkvából Párisba és Londonba. Terve nem sikerült. Blum francia és Eden angol miniszterek lemondtak. Úgy Francia mint Angolország kibékültek Francoval. Stalin cserben hagyta a loyalis- tákat. A spanyol kalandnak mégis volt haszna. A spanyol kormány aranykészlete. Azon terve, hogy a Szovjet kormányhajót az elkülönítésből, a sötétségből kivezesse, dugába dőlt. Vége. | sas károly"! Cleveland West Sideon, egy oszlopos tagja dőlt ki az IWW- nak, az élők sorából, Sas Károly munkástársunk halálával. Nem volt megdöbbentőszerü az elmúlt csütörtökön, bekövetkezett halálhír. Már régóta vártuk. Tudtuk, hogy halálos kór emészti testét és csak idő kérdése, mikor végez vele. Sas Károlyt széles Amerikában ismerték a magyar IWW- isták és a Bérmunkás olvasói. Több mint húsz esztendőn át nem volt olyan akciónk, melyből derekasan ki nem vette volna részét. Amig ereje és egészsége bírta, egyik legjobb lapagitátorunk volt. A csoportmü- ködésben is, mintául szolgált az ő szorgalmassága. Csoportjegyzői funkciót viselt, amikor a halálos kór ágyba döntötte. A központi munkákban, a lap csomagolásnál a legszorgalmasabb volt. Legtávolabbról jött és legkorábban érkezett meg. Küzdelmes élete tövissel volt telehintve. Fiatalon vándorolt ki Apátfalváról (Borsod m.). Nehéz gyári munkával kereste meg kenyerét szaporodó családjának. Három apró gyerekkel maradt özvegyen, amidőn életpárja, tragikus körülmények között meghalt. Szeptember óta betegeskedett, de amig egészen össze nem roppant, gondolata a forradalmi munkásoké volt. Halála előtt tiz nappal irta hozzánk utolsó levelét, amelyben roppant szenvedésére, a mindentől megváltó halálért könyörgött. Végrenedlkezése értelmében, a magyarajku IWW-istákra bizta földi maradványainak eltakarítását, hamvasztás utján. Ennek az akaratnak, tettünk eleget az elmúlt szombaton. Bodnár temetkezési kápolnája zsúfolásig megtelt jóbarátokkal, ismerősökkel, ahonnan Cederval és Wiener munkástárs búcsúszavainak elhangzása után a Highland temető hamvasztó- jába kisértük el. A hamvasztóban Wiener munkástárs rövid beszéde után kihűlt tetemét a lángok hamuvá változtatták. Emlékét kegyelettel őrizzük meg. Tudósító. AKIKNEK NINCS SZÉGYEN Clevelandon, a magyar IWW- isták, emberi gesztusból értesítették a Munkás Betegsegélyző Szövetség második osztályát, Sas Károly haláláról és a temetés idejéről. Ez értesítés kapcsán, megjelent a 2-ik osztály képviseletében hat halottvivő, akik közül három olyan volt, hogy az elhunyt utolsó óráiban is csak megvetéssel gondolt rájuk. Egy olyan volt közöttük, aki meg- ütéssel fenyegette meg az öreget és nem is rajta mullott, hogy a fenyegetést nem válthatta be. De mert az ilyen Ju- dásoknak nincsen szégyenük, eljöttek, hogy a halottvivésért kijáró két dollárokat felszedjék. Utálattal néztünk át a fejük fölött a gyászhangulat közepette és csak azért engedtük őket közel a halotthoz, hogy mint Judásokat, a temetés után messzibb taszítsuk! A pénznek nincsen szaga. Már Judás idejében sem volt . . . A LEJTŐN NINCS MEGÁLLÁS A Brazíliából érkezett legújabb jelentések szerint, az ottani kommunista párt csúfos vereséget szenvedett a választásokon és minden befolyását elveszítette a tömegek között. t R .>! I N h \ >s
