Bérmunkás, 1939. július-december (27. évfolyam, 1065-1091. szám)
1939-08-12 / 1071. szám
2 oldal BÉRMUNKÁS 1939 augusztus 19. BÉRMUNKÁS (WAGE WORKER) HUNGARIAN ORGAN OF THE L W. W. AMIT NEM HAGYHATUNK SZÓNÉLKÜL ___CS. . Ő MEGJEGYZÉSEI Előfizetni árak: Subscription Rate«: ''gy évre ....... $2.00 One Year ______ $2-0c rélévre ................ 1.00 Six Months _________ 1.00 Egyes szám „ca _____ 5c Single Copy ------------ 6c Csomagos rendelésnél.. 3c Bundle Orders ........ Sc Subscription Payable to: “Bérmunkás” P. O. Box 3912 S. S. Sta. Szerkesztőség és kiadóhivatal: 8622 Buckeye Rd., Cleveland. O. Entered as seer ad-class matter at the Post Office, at Cleveland, ___________Ohio under the Act of March, 3, 1879. Published Weekly by the INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD Csak négy oldalon Az elmúlt héten négy oldalon megjelentetett lapunk érzékeltette és megértette munkástársainkkal azt a súlyos helyzetet, amelybe kerültünk. Megértették belőle munkástársaink azt is» ami nem is volt benne. Erről tanúskodik egy néhány levél, amelyek lapzártáig befutottak. Hogy még a konvenció előtt, vissza mehetünk e a nyolc oldalra? kizárólag az olyan levelek mennyiségétől és tartalmától függ, amelyekben, checkek, vagy pénzes utalványok lesznek. Mennek, mennek, mendegélnek... A tőke és munka, soha nem szűnő harcáról elterelte a figyelmet, a hetvenhatodik kongresszus befejezése és az államatyák haza hurcolkodása. Az, hogy a National Labor Relations Board, a Ford Motor Co. ellen hozott döntést és megbélyegezte olyasmivel, ami köztudomású volt róla mindig — munkásszervezkedés ellenes ténykedés — eltörpült néhány soros hirecskében a Washingtonból jövő hírek mellett. Az, hogy Coloradoban kirendelték a milíciát, hogy százezrekre rúg azoknak a szerencsétleneknek a száma, akiket még az inségmunkákról is kiebrudaltak, kevesebbet számit a kapitalista ujságiróknak, mint a kongresszusi kapuzárás. Mi nem szoktunk ügyet csinálni a politikai bohóckodásból, mert minden törekvésünk oda irányul, hogy a munkásság figyelmét a szervezkedésre felhívjuk. Arra ösztökéljük a dolgozókat, hogy olyan szervezetbe tömörüljenek, amelyben erejükhöz mérten saját ügyeiket intézik, érdekeiket megóvják és soha nem szűnő harcokon keresztül, a kizsákmányoló osztály legyűrésével a bérrendszert megszüntetni lesznek képesek. Ám a politikai vaklármába elveszni látszik a józan észhöz való apelláció. Az irányított propagadnda, a dolgozó tömegek figyelmét oda tereli, ahol legkevesebb keresni valójuk van nekik. Vizsgáljuk hát meg egy kicsit azt a teljesítményt, amit az államatyák végrehajtottak, amely miatt, a nagy kánikulának a végéig kihuzódani kellett az ülésszakoknak. A hetvenhatodik kongresszus eltörölte a nagytőke jövedelmi adóját, de ugyanakkor arról vitatkozott, hogy a 25 centes minimum bérek, a 11 dolláros heti kereset, túlságosan magas ráta és kévésén mullott, hogy ezt a kulikat is megszégyenítő, az életstandardot lefokozó jelentéktelen reformot ki nem dobták. Békeidőben soha nem hallott és nem álmodott olyan hadiköltségvetést szavaztak meg, amelynek számjegyeitől megszédülhetnek azok a nincstelenek, akik reliefen tengődének. A “béke” érdekében, 2,254,000,000 — két billió kétszázötvennégy millió — dollárt irányoztak elő hadifelszerelésekre, de ugyanakkor a munkanélküliek segélyösszegét hétszáznyolcvanöt millióval redukálták. Tették ezt anélkül, hogy az ország gazdasági helyzetével, a több milliós munkanélküliekkel törődtek volna, vagy a leghaloványabb biztató reménysugarat megcsillogtatták volna ■a munkátlanok elhelyezkedési lehetőségére. Hoztak egy sereg olyan törvényt ,amelyek mindegyike, a százötvenéves alkotmány egy-egy szégyenfoltja. Ha bevezetik, a bevándorolt munkásság, az önhibáján kívül polgárosodni képleten idegenszületésüekre, sötét idők jönnek. Az ország visszamardt építkezési és lakásrendszerét orvos- landó reformtörvényeket elvetették s igy a nehezen várt építkezési ipar fellendülését jobb időkre elnapolták. A slum tisztogatás reformja ezzel polcra került. Amit rosszul végeztek, vagy egyáltalán nem végeztek el, most ott fekszik halmaz állapotban Washingtonban és a prolik más elfoglaltság hiányában, vagy várnak majd az újból összeülő politikusokra, vagy az 1940-ben esedékes választási lármákban. megsiketülten felkapaszkodnak a cirkuszcsinálók egyik, máskának politikai szekerére, hogy a balsikerü politikai admi- nisztrácóiban a személyeket kicseréljék. Mi nem állítjuk — sohasem is tettük — hogy az IWW olyan csodaszer, amely mindenre orvosság, de valljuk és rendíthetetlenül hisszük, hogy csak az elemi iskolákat végzett proletárok soraiból, milliószámra tudna a munkásság olyan képes embereket előállítani, akik a népnek, az istenadta népnek helyzetét, EGY CSOKOR A mai magyar élet három or- ditóan kirivó virágszálát kössük egy csokorba, amely minden szónoklatnál izgatóbban mutassa be a magyar nép borzalmas állapotát és az uralkodó osztálynak a tobzódását. A három virágszálat a “Nemzeti Újság” cimü budapesti keresztény fajvédő lapból szakítottuk ki. BOGÁR IMRE A fenti név nem a hires betyárt, hanem egy kis 8 éves libapásztort személyesít meg, akivel a keresztény újságíró az alábbi beszélgetést folytatta: “— Hogy hivnak? — Bogár Imre . . . —Hány éves vagy? — Nyóc múltam. — Sok szép libátok van. — Nem a mienk. Szógálok én itt. ►— És mióta szolgálsz? — Itt Szent György nap uta. Tavaly nyáron Fischerbe szógátam; azelőtt mög szanki fődön. Szörnyűség. Nyolcéves gyerek, aki harmadik esztendeje maga keresi a kenyerét! .— Aztán mi a béred, — Most 6 pengő, mög két liba Dömötörig. Tavaly csak gúnyát kaptam, hogy tudjak télön iskolába mönni. Szanki fődön csak a kosztomér szegődtem, de kaptam egy választási malacot is . . . — Apádnak nincs földje? — Főd nincs, csak homok? Olyan fé’ hold. Ház is Van rajta. A domboldalba csináta idős- apám. — Hány testvéred van — Kilenc. Egy lány Vadker- tön szolgál, egy bátyám katona, a Jóska ebbe a tanyába’ van kanász. A többi otthon van. Kisebbek nálam . . . Azért köll szógáni. — Aztán szeretsz szolgálni? — Hát — töpreng egy kicsit — tudja az Isten . . . Nem jó egész nap a libák után szaladgálni. Kivált a tallón. De itt legalább önni lőhet. Otthon mög- esik, hogy ha kérünk anyámtul könyeret, hát csak kifordul a házbul, oszt ri . . . — Mikor kelsz? — Ahogy virrad. Gondolom, ELISMERT TANÍTÓ SZERVEZET Chicagóban, az iskolai igazgatóság elismerte a tanítók szervezetét, (AFL) és a jövőben a szervezeti képviselőkkel hajlandó tárgyalni. Kritika joga mindazoknak van ,akik maguk is tesznek valamit. Akik semmit nem cselekszenek a mozgalomért, azoknak a kritikáját sokkal találóbban gáncsoskodásnak hívjuk. most olyan félhárom lőhet. Akkor kihajtom a libákat. Nyóc felé kihozzák a früstököt; szalonnát, könyeret, vagy túrót. Délre behajtok, őszünk. Ha nem köll a szógálónak vizet hordani, epröt rázni, vagy a libaólat takarítani, udvart söpörni, akkó lőhet háromig delelni. Aztán mögen ki a tarlóra. Naplementig. Kilenc után van a vacsora, még akkó segítők valamit a szógálónak, aztán mö- hetök alunni . . . — Hol hálsz? — Az istálóba a szénakötröc- be.” KUN JÁNOSKA Ez meg csak öt hónapos volt, üllőn élt szüleivel, ahol beteg lett és a betegsegélyző orvos megállapította, hogy tüdőgyulladásban van és beutalta a gyermek kórházba. Az anya fogta a súlyos beteg csecsemőt, beutazott Budapestre. Villamoson ment a Fehér Kereszt kórházba, megvizsgálták, megállapították a tüdőgyuladást de fel nem vették, mert nem volt hely. Ismét villamoson a város másik végében levő Stefánia gyermek kórházba ment, ahol szóról-szóra ez előbbi jelenet ismétlődött meg, de ugyan ez történt meg a Rókus kórházban is, ahonnét a Bródy Adél zsidó gyermek kórházba villa- mosozott, ahol szorítottak volna a kis Kun Jánoskának helyet, de mire oda kiért már a Jánoska meghalt az anya karjai között. KUTYA ÜDÜLŐ Az alábbi, mint hirdetés jelent meg a pesti lapokban: “A svábhegyi Béla király- és Cinege ut sarkán lévő gróf Nyáry-villa hatalmas ősparkját mostanában vidám kutyaugatás veri fel. A nyaralók és veekend- re elutazók egymásután hozzák szebbnél-szebb kutyáikat a penzióba, ahol négylábú kedvenceik a szeretet teljes egyéni bánásmód következtében bámulatos hamar megszoknak s az elkülönített kifutókban egy-két játszópajtással hancurozva, jókedvű, megizmosodott kutyákká lesznek. Igazi kutyaparadicsom ez az eddig igazán nélkülözött kutyaüdölő. Telefon hiv. órák alatt 12—4 között 185- 034”. Nyolc éves kis paraszt gyerek, aki már három éve “szolgál”. öt hónapos halálos beteg munkásgyerek, kivel az édesanya órák hosszat villamoso- zott kórházról, kórházig, amig meg nem halt a karjaiba, mert a kórházakba “ nincs hely”. De a gróf Nyáry villa “hatalmas ősparkjában” a “kutya előkelőségek jókedvűen hancu- roznak” . . . Igazán megérett ez a rendszer arra, hogy az előkelő kutyáival együtt elpusztuljon. sokkal közelebbről ismernék és sokkal rövidebb utón megjavítani volnának képesek, mint azok a politikusok, akik, mint cselekvésük bizonyítja, mégis csak a tőkések cselédei, akármilyen politikai köntösben jutottak is le Washingtonig.
