Bérmunkás, 1939. július-december (27. évfolyam, 1065-1091. szám)
1939-07-29 / 1069. szám
2 oldal BÉRMUNKÁS 1939 julius 29. \ SZIMPÓZIUM MEGBUKOTT-E A BOLSEVIKI FORRADALOM? öt kérdés és érdekes feleletek. A “Modern Quarterly”, negyedévenként megjelenő radikális — tudományos folyóirat, tizennyolc ismert Íróhoz és szerkesztőhöz, körivet küldött, melyeken a feltüntetett öt kérdésre, kiszabott határidőn belül kérte vissza a válaszokat. — Szocialisták, kommunisták és trotzkyisták sem hiányoznak a lisztáról és amennyiben a beérkezett válaszok terjedelmesek, annyit közlünk belőlük hetenként, amennyit lapunk terjedelme megenged. Az öt kérdés a következő: 1. Megvalósitotta-e a bolseviki forradalom, porletár célkitűzéseit? 2. összeegyeztethető-e a Proletár Diktatúra, a Párt Diktatúrával? 3. Kialakulhat-e a proletár Állam a bérrendszer alapján Párt-Állam ellenőrzésében? Miben áll a kapitalizmus megdöntése? 4. Helytállók-e Lenin azon tézisei, melyek szerint: az imperialista terjeszkedés szakaszában, kizárólag csak a proletáriátus képes a forradalom befejezésére és levezetésére, a “Buzsoázia” helyett? mikor Mexicoban Törökországban és egyebütt, Cardenas és Kemal-ék állanak az események élén és nem a forradalmi proletáriátus. 5. Történelmi távlatból bírálva az eseményeket — hátráltatta-e a proletáriátus világforradalmát a Bolshe- vikiek hatalomra jutása? Mit mond Herbert Zam. a “The Socialist Review” szerkesztője. 1 — Ha a proletáriátus hatalomfoglalását nézzük ét^ a folyamatban minden más osztály megszűnését figyeljük miként alakul ki az osztályok nélküli társadalom, mint a bolseviki forradalom célja, talán azt mondhatnánk, hogy körülbelül az első tiz esztendő alatt megvalósította célját a Szovjet rendszer. Kétségtelen, hogy 1925-26- ban az orosz gazdálkodás elérte a háború előtti magaslatot: az ipar és mezőgazdaság önmagára talált s igy a NEP-re (Uj Gazdasági politika) már nem volt szükség: hanem a szociá- lista alapon való előretörtetés- nek érkezett el az ideje. Ám még Stalin sem állítja azt, hogy Oroszországban szocializmus van (Lásd egy fiatal kommunistához irt levelét), noha 2-3 évvel ezelőtt tett ehhez hasonló kijelentéseket. Az ipari haladás dacára, mely az elmúlt tiz év alatt kétségtelenül mutatkozik: kevesebb demokrácia, kevesebb proletárbe- fölyás, kevesebb egyenlőség, kevesebb szabadság, kevesebb szólási jog, kevesebb a tömeg beleszólása saját sorsuk intézésébe, mint volt 1925-ben; de több az autokrácia, nagyobb a bürokraták száma, hatalma, nagyobb az egyenlőtlenség, több vér folyik, nagyobb a terror és a terrorizálás. Az iparok puszta összpontosítása bizony nem teremt szocializmust. Azért tehát meg kell állapítanunk, hogy Oroszországban kevesebb szocializmus van ma, mint volt 1925-ben, aminek okán a forradalmi vívmányok semmivé lesznek. A proletár diktatúra alatt, állítólag elhervadni kellett volna az Államnak. De ami a Szovjet Unióban végbe megy, nem az Állam el- hervadása, hanem a proletáriá- tüs államfölötti kontróljának az elhervadását mutatja. Az állam mind hatalmasabb lesz, mind nagyobb erő központosul és gyü- lemlik fel kezében oly annyira, hogy egyetlen egyén oly hatalomra tesz szert, hogy túlzás nélkül kijelentheti, hogy: “Én vagyok az Állam”. Sem a marxi dialektika, de semmiféle másfajta gondolko- zási mód szerint sem lehetne azonosítani a mai oroszországi állapotokat azon idők viszonyaival, amelyek Lenin idejében, mint a bolsevikiek célkitűzései alakultak ki. 2 — A mai oroszországi állapotok gyökeres, (de nem kizárólagos) oka az egy Párt rendszerben keresendő. (Ez viszont Sztálin szerint azonos a Proletár Diktatúrával) De nincsen garancia arra, hogy még egy tökéletes proletár állam is hibamentes lesz. Az egyedüli garancia legfeljebb csak abban lehet, hogy az elkövetett hibákat, korrigálni engedik meg a szabad kritikák utján. Az egy-párt rendszer azonban, még a legjobb esetben is csak egyfajta kritikát tűr meg: pártonbelüli kritikát azt is limitált mértékben, bizonyos benfenteseknek, kiváltságosaknak és csakis ükkor ,midőn lépései formálódásában vannak, elfogadása előtt. Az egy-párt rendszer — diktatúra — mindinkább azon irányban halad, hogy a nyomásnak semhogy engedne, amelyek a tömegakaratot képviselik, mindjobban ellentáll; másszóval, a tömeg fölé emelkedik. Tovább menve, a limitált demokrácia (pártonbelüli), az eltűnés irányában halad ilyen diktatúrában mígnem torvénytelenedik. A pártonbelüli demokrácia szabad folyása csak úgy lehetséges, ha a pártonkivülivel párhuzamosan halad, mert ez tenné lehetővé, hogy a párton belül elfojtott vélemény igy szabadon nyilatkozhassál? meg. A Bucharin féle baloldali oppozi- ció, valamint a munkás oppozi- ció is ezt az irányelvet képviselte a forradalom korai éveiben. Nem véletlen az, hogy a külső demokrácia eltűnésével egy arányban, a belső demokrácia is eltűnik. Az egy-párt diktatúrából szükségképpen az egy klikk diktatúra kell kialakuljon: ennek csúcspontja viszont, az egy-ember diktatúra. Ilyen egy- ember diktatúra sem tényleges, sem névleges ellenfeleket nem tűr meg. A Sztálin féle tisztogatás szükséges velejárója az egy-ember diktatúrának és éppen olyan rendszerrel valósította meg az ellenfelek kiirtását, valamint legjobb hadvezéreinek legyilkol- tatását, politikusaivel egyetemben, mint azok a római cézárok, akiknek politikai iskoláit felújította. 3 — A proletár állam, kezdetben meg kell tartsa a bérrendszer valamilyen formáját. Sem Marx, vagy Engels, sem Lenin, sem pedig a nagy szocialista gondolkozók bármelyike nem látott más lehetőségeket. Mindemelett azonban, a bérrendszernek fokozatosan és aszerint kellett volna átalakulnia, formát változtatnia, amint az állam alakul át. Ez sem történt meg Oroszországban, ahol a bérrendszer nemcsak jobban beásta magát, hanem karakterében is ellenszenvesebbé lett. Szélesebb viszonylatban beszélve, igen a kapitalizmus megszűnt, mert n n- csen egy olyan speciális osztály, amelyet a magán tulajdonjogról osztálynak lehetne nevezni. De ettől eltekintve a szocialista társas viszony még nem alakult ki. 4 — A nagy gyarmati birodalmak, mint Kina és India már megmutatták tehetetlenségüket. Saját nemzeti burzsoáziájuk még arra sem bizonyult képesnek, hogy nemzeti forradalmaikat megvívják és függetlenségüket kiverekedjék. Még Mexico és Törökország sem ment olyan átalakuláson keresztül, hogy miatta a Lenin nézetét elvethetnénk. Ezenfelül, Lenin úgy tekintette a gyarmati forradalmakat, mint a nagy társadalmi forradalom egy-egy szerves részét: vagyis olyannak, mint amely harmóniába jut a fejlett kapitalista országok proletáriátusának világiorra( íal- mi akcióival az imperializmus ellenes küzdelmekben. A gyarmati országok forradalmi mozgalmainak elhalása nem csupán azok proletáriatu- sára vontakozik. Mutatják a kapitalista országokban is a proletáriátus elgyöngülését, ami viszont szoros kapcsolatba jut, a fasizmusnak gyarmati térhódításaival. 5 — Kétségtelen, hogy a Szovjet Unió, a jelen rossz taktikájával; a Nemzetek Ligájában való közreműködésével. az imeprialista hatalmakkal kötött szerződéseivel; rideg-véres gazdasági paktumaival az idegen piacokért; a kommunista pártokra gyakorolt befolyásával egyetemben és rajtuk keresztül, hátráltatta a világforradalmat. De tovább megyünk: egy olyan Szovjet Unió, amely nélkülözné az említetteket, bizony előbbre vinné a világforradalom ügyét. Azért tehát, tekintet nélkül arra, hogy milyen mélységekbe rántja Sztálin, vagy mennyire fogja még degenerálni, a bolsevikok forradalma helyes is és szükséges is volt. Lorain kapuját döngeti megint az IWW (Folytatás az 1-ső oldalról) gatott” emberek között. Szállott az ige szájról-szájra, mígnem a munkán: ebéd idő alatt és munkaidő elteltével, már mindenki az IWW-ről kezdett beszélni. A szervezési munkának ilyen taktikája meghozta az eredményt, de kikerülhetetlenné lett, hogy beérése előtt nyílt formát öltsön magára. Nincsen olyan gyár az Egyesült Államokban sem, amelynek nem volna saját spicli hada. Spiclijein keresztül, a Steel Stamping Co. is értesült a készülő dolgokról. Ennek okán, a csendes szervezési kampányunkat, a nyilvánosságra kénysze- ritették, még mielőtt az kellőképpen beérett volna. Amit elértünk idáig, részben megnyilvánult abban, hogy a hozzánk jutott információk szerint, bér- javitást ígértek a munkásoknak ha a szervezkedéstől elállanak. NYÍLT IWW GYŰLÉS A négyhetes “csöndes” kampány alatt, oda is fejlődtek a dolgok, hogy már egy IWW mühelybizottság felállításáról beszélgetnek a gyárban: Ennek megvalósítása lesz annak a gyűlésnek feladata, melyet (lapzártakor) julius 24-ére, a Slovák-Sokol Hallban hivott egybe az IWW. E terem csupán három blocknyira van a gyárteleptől. Az első általunk kiadott röplapokhoz, egy válaszkártyát is csatoltunk, amelyekből sokkal többet küldtek vissza kitöltve, semmint számítottunk. Ameny- nyiben elfogadható fokmérője ez is a gyárban dolgozók hangulatának és szervezési vágyának, azt kell megállapítanunk, hogy a dolgok megérlelődtek, az IWW részére. A gyűlést hirdető röplapokat (másodikat) julius 21-én osztottuk széjjel a munkásoknak. Az éjjeli shiften dolgozók érintéséhez, nem volt más választásunk, mint éjszaka megjelenni a gyárnál. S ha tekintetbe vesz- szük, hogy a röplaposztás hírére, a éjjel dolgozók, az oldalkapukon szökdöstek ki hozzánk, egy egy marékravalónak az átvételére, a helyzet igazi voltának megértése is könnyebb lesz az olvasóknak. A Steel Stamping Company Lorain külvárosában van. Jól eldugva a lombos fák között. Mintha volna valami kontraszt az eldugottságában és tarthatatlan viszonyaiban. A fákat megszeretnénk hagyni, de a viszonyokon változtatni akarunk. MÉREGKEVERŐK: A magyar fasizta hadsereg —szeretik honvédségnek nevezni — vezérkari főnöke germán meghívásra, germániába utazott egy vezérkari ezredes és őrnagy kíséretében. Hivatalos magyarázkodás szerint részt- vesz a germán hadgyakorlaton.
