Bérmunkás, 1939. július-december (27. évfolyam, 1065-1091. szám)
1939-12-30 / 1091. szám
4 oldal BÉRMUNKÁS 1939 december 30. BÉR MUNKÁS (WAGE WORKER) HUNGARAIN ORGAN OF THE I. W. W. Előfizetési árak: Subscription Rates: Egy évre ....................$2.00 One Year .........................$2.00 Félévre ........................... 1-00 Six Months ..................... 1.00 Egyes szám ára .......... 5c Single Copy .................... 5c Csomagos rendelésnél 3c Bundle Orders ................ 3c Subscription Payable to: “Bérmunkás” P. O. Box 3912 S. S. Sta. Szerkesztőség és kiadóhivatal: 8622 Buckeye Rd., Cleveland, O. Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio under the Act of March, 3, 1879. Published Weekly by the INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD •409» 42 A Bérmunkás Írógárdája A szeptemberi Orzságos Értekezlet a lap anyagi helyzetét mérlegelve, megszüntette a fizetéses alkalmazott rendszert és a lap szerkesztésére Wiener Andor munkástárs kijelölésével a régi és az uj írógárdát kérte fel. Négy hónapja, hogy ez az önkéntes munka folyik, nem állítjuk, hogy a legnagyobb pontossággal, mert megtörtént, hogy egyik vagy másik helyről várt kézirat lekésett vagy egyáltalán elmaradt. Ma ennek az önkéntes írógárdának egyik tagja, Wiener munkástárs megválik ettől a megbízatásától, ami fokozottabb és pontosabb munkát igényel az Írógárda többi tagjaitól. Ugyan e helyütt szólítjuk fel azokat a tollforgató munkástársakat, akik még nem rendszeres irói a lapnak, hogy ebbeli munkálkodásukkal álljanak az Írógárdába. A Bérmunkás lapbizottsága. Az IWW hivatása (P) A napi események mindig világosabban tárják elénk, hogy a mai társadalomban nincsen minden egészen rendben. Amikor a természeti kincsekből van bőven a modern technika pedig a leggyorsabb mederben tudja előállítani az emberi szükségletet. De amikor körültekintünk magunk körül arról győződünk meg, hogy egy igazságtalanság közepette között élünk. Amikor mindenből van elég — ugyanakkor az emberek milliói a legnagyobb nélkülözésnek vannak kitéve. Hogy miért van ez igy annak igen egyszerű a magyarázata. Mert úgy a természeti kincseket mint a termelő eszközöket egy osztály birtokolja, akik fenntartják maguknak azt a jogot, hogy a szétosztást is ők maguk irányítsák. Természetesen nem az emberszeretet alapján hajtják végre, hanem úgy, hogy mennél több maradjon nekik azzal sohasem törődve, hogy ez által millióknak kell éhezni és nélkülözni az élet legszükségesebb kellékeit. Mindezek dacára még a nyomorgók nagytömege nem tudja meglátni, hogy miben van a jelen társadalom hibája. Nem tudják elképzelni hogyan lehetne másképen. El sem tudják képzelni maguknak, hogy létezhetik olyan társadalom is, ahol nem egy osztály uralná a társadalom mozgató erejét — hanem egy osztálynélküli társadalomban, amikor az életszükségletekhez minden embernek egyforma joga volna. A dolog pedig igen egyszerű csak a termelő munkásoknak meg kell érteni, hogy a társadalomban nem az az osztály a fontos tényező amely rendelkezik a termelő eszközökkel és a javak szétosztása felett — hanem azok a legfontosabb tényezői a társadalomnak, akik munkaerejökkel járulnak hozzá az emberi szükségletek előállításához. Azok a munkás milliók, akik még a fentieknek nin- csennek tudatában, abban a nagy tévedésben vannak; mert azt hiszik, hogy kapitalista nélkül nem lehetne a gyárakat üzembe tartani. Ezen ferde felfogásokra a munkásszervezetek; de csak azok amelyek a tényleges osztályharc alapján haladnak, tisztán és érthetően erre a kérdésre olyan célravezető programjuk van — ha a termelő munkások azt megértenék — már holnap egy olyan társadalmat valósíthatnánk meg, ahol nem volna osztályuralom sem éhség, sem nélkülözés. Habár sokan irtóznak magától az IWW-tői, még azok is akiknek sürgősen szükségük volna egy gyors társadalmi változásra, hogy hozzájussanak az élet legfontosabb kellékeihez. Az IWW maga egy forradalmi munkásszervezet, amelynek célja egy társadalmi változás megvalósítása, ahol minden dolgozó egyformán részesül az élet javaiból. Az IWW azért alakult, hogy felvilágosítsa a dolgozókat és megszervezze annak a küzdelmes harcnak megvívására, mely a jelen társadalomban folyik az élet javainak birtoklásáért, hogy kivezesse a dolgozók nagytömegét a nincstelenség sötét korszakából. Bármilyen hosszadalmasnak és küzdelmesnek néz ki az ut amelyet az IWW kitűzött a végcél eléréséhez; de mivel a fejlődést nem lehet útjában feltartóztatni és maga az IWW egy fejlettebb és jobban megszervezett társadalmi rendszernek az alapját képezi, igy biztos reményekkel halad a kitűzött célja felé. Az IWW hivatása semmi más, mint a mai gazdasági rendszert átformálni egy olyan társadalommá, ahol a természeti kincsek és termelőeszközök nem egyesek tulajdonát képezik hanem az összemberiségét és az összes termelt javakat, mindenki szükséglete szerint szétosztani. Hogy mindezeket megvalósíthassuk, nem eléséges csak erről írni vagy beszélni — hanem ebben az irányban kell, hogy cselekedjen a munkásosztály. A cselekvés terére csak úgy léphetünk ha először megértjük magát a forradalmi munkásmozgalom célját és a szervezeteinkbe tömöritsük azt az erőt, ami szükséges ahhoz, hogy az emberiségnek ezen felszabadító harcát meg is vívhatjuk; mert az IWW is csak úgy töltheti be hivatását, ha a munkásosztály azt megérti és csatlakozik hozzá végcéljának eléréséhez, amely harcot igényel, hogy azt az osztályt amely ma a társadalmat uralja, amely társadalom milliók részére csak nyomort és nélkülözést jelent, megdöntsük és helyébe egy ipari társadalmat létesítsünk, amelyben a nyomor és nélkülözés ismeretlen fogalom lesz. NYOLC ERŐTELJES CSOPORT URALJA AZ IPART A TŐKE ÉRDEKÉBEN MINT ÜGYVEZETŐ BIZOTTSÁG MŰKÖDNEK EZEN CSOPORTOK A Korporációk legfelsőbb irányítóinak szoros összeköttetése, a munkásosztály cselekvését is befolyásolja. A “Nemzeti Jövedelmi Forrás” tanulmányozó bizottsága utóbb kiadott jelentésében az amerikai gazdasági struktúrájában megnevezi azt a felülépitményt, mellyel a tőke monopolizálja és egyre szélesebb területen ellenőrzi a termelés és árszabályozást az egész amerikai gazdasági életben. Ebben a főszerepet —---------————----------------------------------porációk nézeteit. 1935-ben bankok, biztositó társulatok és hozzájuk hasonló pénzintézetek tulajdonában volt az amerikai vállalatok kintfekvő részvényeinek majd egy negyede. A nagy pénzintézetek aránylagosan kevés hányada, de hatalmi ténye- zésük folytán befolyásolják és nagyban elősegítik a társulatok különböző csoportjainak egyesülését. NYOLC NAGY CSOPORT A nagy korporációk közviszo- j nyából nyolc tisztán meghatározható érdekcsoport emelkedik ki. A 250 legnagyobb vállalat közül 106 tűnik fel határozott befolyással. Ezeknek a 61 billiónyi jövedelmi értéke a 250 korporáció összes jövedelmének kétharmadát képviseli úgymint: 1. Morgan és a First National Bank csoport: Alapja a rész kontrol egyik, vagy mindkettő pénzügyi intézet által, összetétele tizenhárom ipari korporációt képez köztük a US Steel, General Electric, National Biscuit, Pullman, Montgomery Ward, Kennecott Cooper, Baldwin Locomotive és tizenkét köz- szolgálati vállalat, köztük az American Telephone és Telegraph és villanyerő telepek, melyek 1935-ben az ország összes villanyerő müveinek 37 százalékát kontrolálták. Még ezeken kívül 11 vezető vasuttársulat, melyek 26 százalék elsőrendű vonalak mérföldjét uralják az országban, köztük a New York Central és még másik öt pénzintézet együttvéve 30.2 billió dollár értékkel. 2. Kuhn-Loeb csoport hatáskörébe esik 13 vasúti társulat, melyek az ország elsőrendű mérföldvonalának 22 százaléka felett rendelkeznek, köztük a Southern Pacific, Union Pacific és a Pennsylvania, valamint egy bank és a Western Union Telegraph társulat, összesen 10.8 billió dollár értékkel. 3. Rockefeller hat nagy olaj társulatnak birtokában és az or(Folytatás a 8-ik oldalon) Kétszáz Korporáció viszi — a kormány jelentése szerint. Itt megkapjuk a választ arra a; örökké fennforgó kérdésre is, hogy “kik azok az egyének, vagy csoportok, melyek abban a helyzetben vannak, hogy hatalmas vállalatoknak irányát képesek befolyásolni?” A börze és a biztosítók biztosainak utóbbi jelentése is megerősíti a tulajdonjog és ellenőrzésre vonatkozó hivatalos számtani adatokat. Eszerint egyének 155 vállalatnál jóval kevesebb mint 12 százalékát képviselik a kintfekvő részvényeknek és ennek arányában a domináló szerepben vannak. Tehát ha minden egyes vállalat ügyvezetése teljesen külön történne a többi vállalatok befolyása nélkül, akkor ennek a kis csoportnak befolyásos szerepe nem volna annyira feltűnő. Azonban a 200 legnagyobb vállalat és az 50 leghatalmasabb pénzügyi korporáció közül, 151 társulat mintegy 75 százalékát a 250 társulat jövedelmének uralja és azonkívül még szoros kapcsolatban vannak legalább is három másik vállalattal a csoportban. Közülük 140 egyén a direktorság majd egyharmada felett rendelkezett, illetve azon szerepeket közvetlenül betöltötték. A BEFEKTETÉSEK IRÁNYÍTÁSA A vállalatok közrokonsága egy másik tényből is ered és pe- számvizsgáló és jogtanácsosi társulatok közreműködő szolgálatainak révén. Az összes korporációk 56 százalékának felbecslését például csak 10 társulat szorgalmazta 1935-ben. A tiz legnagyobb számvizsgáló vállalat ,az összes tételeknek 52 százalékát láttamozta. Az ilyen társaságok által nyújtott rendkívüli szolgálatok, befolyással vannak a korporációk bizonyos irányszabására is. Hozzájárulnak a vélemények egyensúlyban tartásához, mely között a korporációk iránya mozog és megalapozzák, egyesitik a nagy kor-
