Bérmunkás, 1939. július-december (27. évfolyam, 1065-1091. szám)

1939-12-16 / 1089. szám

1939 december 16. BÉRMUNKÁS 5 oldal Ml Újság Magyarországon? — Az IWW budapesti Hírszolgálati Irodájától — MINT MÁR jelentettük a dús termés dacára is eltűnt a buda­pesti piacok és üzletekből a bur­gonya. Most a mai napon meg­állapította a kormány az uj ára­kat, amely árszabályozás az ed­dig 5—10 fillérért vásárolt bur­gonya kilogramját 14 fillérbe állapította meg. A világháború­ig emberi fogyasztásra alkal­matlannak tartott és állati ta­karmányozás és szeszfőzésre fölhasznált Ella burgonya árát 11 fillérbe, a még silányabb mi­nőségű és 1518 óta emberek ál­tal nem fogyasztott Wohltmann és Krüger nevű takarmánybur­gonya árát 10 fillérbe szabták meg. Idáig tehát már eljutot­tunk. DE A közszükségleti és élel­miszerek áremelkedését követi a lakbérek emelése. A háziurak elérkezettnek látják a fokozot­tabb rablásra az időt, rengeteg embernek mondják fel a lakást, különböző ürügyekkel és amel­lett, hogy gyermekes családok részére nem adják ki azokat, az uj bérlőktől 20—25 százalékkal magasabb bért követelnek. A fajvédő Haynau-Horthy rezsim, amelynek elégséges tolt 5 perc ahhoz, hogy kivételes állapotot proklamálva ezer százalékig ke­zébe kaparintson minden intéz­kedési jogot és azt statárium­mal is alátámassza. Most hetek, sőt hónapok alatt “képtelen” in­tézkedni? Fenét! Csak most nem proletárok és magyarok letöréséről, hanem tejtestvéreik ’^töréséről lenne szó! És egyik dó a másik szemét nem váj- i ki! HOGY AZUTÁN: A hiányos táplálkozás és borzalmas tömeg­lakások eredménye a fertőző betegségek és a tüdőbaj statisz­tikáját, de azzal a magyar nép pusztulását is jelentik. Hát tö­rődnek ezzel?! Amig 1935 szep­temberében 576 fertőző megbe­tegedés volt Budapesten, addig októberben már 953. De fajvé­delemre pofázásnál egyebet for­dítani nem hajlandók. VISZONT; Kassán október 5-én szemet kápráztató milita­rista ünnepségek keretében nyi­totta meg Horthy a hadirepülő akadémiát, a volt csehszlovák repülőteret alakították át és szerelték föl erre. Ilyesmire vi­szont van pénzük dögivei. EGY ÉV alatt 24 százalékkal emelkedett a megüresedett és ki nem aott üzlethelyiségek szá­ma. Ez a szám a mostani áruhi­ány és pénztelenség miatt roha­mosan tovább emelkedik. BUDAPESTEN hatezer a ti­zenkét éven aluli ágyraj áró gyermekek száma. Egyébként az egy gyermekes családok 51 százaléka. Az 5 gyermekes csa­ládok 62 százaléka lakik egyszo- ba-konyhás minden mellékhelyi­ség nélküli lakásban. Ezeknek a lakásoknak bére újabban havi 50 pengőig lett fölsrófolva. És az emelés még tart. A KISTARCSAI rendőrségi internáló táborban 1939 julius 27-n a durva bánásmód miatt kitört lázadásban résztvett 43 internáltat bíróság elé állítot­ták. “Hatóság elleni erőszak” büntette miatt. Az, hogy brutá­lisan bántalmazzák, kínozzák és éheztetik az internáltakat a “törvényesen bevett jogsza­bály” ugylátszik. Az ellene való föllépés pedig bűntett. Ez a Horthyék jogrendje gyakorlat­ban. A tárgyalás egyébként el­lett napolva. MAGYARORSZÁGON át bo­nyolódik le újabban a román­német árucsere forgalom, tekin­tettel arra Oroszország az általa birtokba vett lengyel terület vasúti hálózatát a szélesebb si- nü saját vasutparkjának meg­felelően állította át és ezzel Ro- mánia-Németország közjótt az eddigi Lengyelországon áti leg­rövidebb útvonalat elvágta. Mit számit az, hogy Germánia pár százmillióval többel vagy keve­sebbel fog tartozni Magyaror­szágnak mint eddig? Legfeljebb a tapétázásra fölhasználható ér­téktelen márkával fog fizetni. Hát ez is valami! 7197 tüdőbajban szenvedő beteg proletárgyermeket talált az általános orvosi vizsgálat a budapesti elemi népiskolai tanu­lók között. Segítésre persze nincs “fedezett”. De az iskolai szegénygyermekek felruházási akcióját erre föl 19 százalékról 11 százalékra szállították le. NOV. 18—19-én összeírták hovédelmi szolgálattétel céljá­ból Magyarország összes 12—70 évig az élő férfiakat és 14—40- ig a nőket. Mire készül a Horthy fasizmus ?! ÚJRA “Szabályozták” a ka­kaó és csokoládé előállítási mi­nőségét. A jelenlegi minőségi előállítás szerint készült kakaó és csokoládé csak ez év decem­ber 31-ig kerülhet forgalomba, mi újévi ajándékképpen az ed­digi nemes alapanyagok nagy részben leszállítva, pótanyagok­kal keverten kerülhetnek forga­lomba. Pedig nincs is háború még! A MÁV Andrássy úti palotá­ját most tatarozzák. Mintegy 80 kőmüvesmunkás sztrájkba lépett november 7-én, mert a munkáltató a kormány által amúgy is bagó összegben meg­állapított órabéreket sem volt hajlandó megfizetni. A kapita­listák tehát szabotálják SAJÁT TÖRVÉNYEIKET IS! TÓTH SÁNDOR, Lovász Fe­renc és Vászondi Gyula bér­munkások a Gömb uccában le­vő cipőgyárba betörtek és on­nan 760 pár cipőt fölraktak egy lovas kocsira és elvittek. A kora reggeli órákban a Váci utón munkába siető proletár férfiak és nők közül megállították azo­kat, akik lábán rossz cipőt lát­tak és ezeknek 1-1 pár uj cipőt ingyen átadtak. Természetesen a 760 pár “ingyen ajándék”- ci­pő oly hamar elfogyott, hogy mire a rendőrség észrevette egyetlen pár cipő sem volt “rak­táron”. Mindhárom munkást le­tartóztatták. Azt adták elő, nem bírták nézni, hogy oly sok em­ber jár hiányos lábbelivel a munkások között és ezért “rá­molták ki” a cipőgyárat. Csak azt sajnáljuk, hogy oly kevés volt az ott talált mennyiség. Sa­ját maguknak viszont egy pá­rat sem tartottak meg. MEGÁLLJUNK emberek: A magyar parlamentben novem­ber 9-én kezdték meg az állami költségvetés tárgyalását. Sza­kács Pál kormánypárti képvise­lő volt a honvédelmi tárca költ­ségvetésének előadója. Ez a (MÉP) képviselő többek között a következőket mondotta “a honvédség eredete az 1848-as szabadságharcra nyúlik vissza. Kéri, hogy ugyanolyan lelkese­déssel fogadják most a honvé­delmi költségvetést, mint annak idején, 1848-ban Kossuth Lajos honvédelmi javaslatát elfogad­ták”. Csak a hiba ott van, hogy amig 1848-ban Kossuth honvé­déi a magyar nép jobbágysors- bóli fölszabadításáért, addig 1939-ben Horthy libatollas hős “honvédéi” a magyar nép sza- baságának leveréséért harcol­nak. Amig Kossuth vezére volt a magyar nép szabadságharcá­nak, addig Horthy hóhéra lett. Az arcátlanság csimborasszója tehát az, amivel az a MÉP kép­viselő a Horthyék fasizta had­seregét az 1848-as szabadság- harc honvédségének nívójára akarja erkölcsileg fölemelni és közös nevezőre hozni. Ugyan­ilyen alapon mondhatnánk azt is, hogy Horthy uralkodó szelle­me Kossuthéval és nem Hayna- uéval azonos. Kitelik még ez is tőlük. A BŐRHIÁNY immár vesze­delmessé vált. A cipészipar no­vember 6-ika óta egyáltalán egyetlen deka bőrhöz sem tud jutni. A kormány a talp és bőr utalványokat az Ipartestület utján ossza ki. Bőrt ugyan erre sem bírnak e pillanatban vásá­rolni és igy a többezer főnyi cipész az Ipartestület épületét megostromolta. A tüntetőket a kivonult rendőrség verte szét, de persze bőrt nem kaptak. A TEJ literjére 1 fillér, a krumpli kilogrammjára 3 fillér adót vetett ki a kormány. Ezen uj az amugyis drága élelmisze­rekből bevasalt adók, rendelte­tése és célja ismeretlen. Ugyan­ekkor a budapesti piacokon 14 fillérért árusított krumpliért a kormány által életrehivott “burgonya egykéz” c. fasizta bevásárló és szétosztó szerv a termelőknek csupán 5 fillért fi­zet. Ez a fasizta közgadaságtu- domány gyakorlatban. Kirabol­ni a fogyasztót és lenyúzni a bőrt a termelőkről. MÁR TÖBB mint 1 hónapja elrendelte a kormány, hogy bi­zonyos hadiipar és hadviselés szempontjából fontos ipari mun­kások egy e célra díjtalanul ren­delkezésükre bocsátandó beje­lentő lapon jelentsék be magu­kat nyilvántartásbavétel miatt. Ennek a rendeletnek a nevezett iparok munkásai közül oly ke­vesen tettek eleget, hogy most, november 18—20-ig lakásról-la- kásra, házról-házra való járó állami megbízottak kényszer utón írják össze a főváros és vi­dék összes lakóit a csecsemők- től-aggokig, foglalkozási ág megnevezésével és igy próbál­ják a kívánt nyilvántartást el­érni. A prolik szabotálják már most is tehát Horthyék hadi­készülődéseit és igyekeznek ki­bújni a kényszerű hadimunka végzés alól. Mi lesz itt később? Sejthetjük! ELVINYILATKOZAT A munkásosztály és a munkáltató osztály között semmi közösség nin­csen. Nem leket béke mindaddig, amig éhség és uélkiilözés található a dolgozó emberek milliói között s az élet összes javait ama kevesek bír. ják, akikből a munkáltató osztály áll. E két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, mig a világ munkásai mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet, a ter­melő eszközöket és megszüntetik a bérrendszert. ügy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és keve­sebb kezekbeni összpontosulása a szakszervezeteket (trade unions) kép­telenné teszik arra, hogy a munkáltató osztály egyre növekvő hatalmával felvegyék a küzdelmet. A szakszervezetek olyan állapotot ápolnak, amely lehetővé teszi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozó másik csoport ellen uszítsák és ezáltal elősegítik, hogy bérharc esetén egymást verik le. A szakszervezetek segitenek a munkáltató osz­tálynak a munkásokba beoltani ama tévhitet, hogy a munkáltatókkal kö­zös érdekeik vannak. E szomorú állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály érdekeit megóvni csakis olykép felépített szervezettel lehet, melynek minden az egy iparban — vagy ha kell, valamennyi iparban — dolgozó tagjai be­szüntessék a munkát bármikor ha sztrájk vagy kizárás van annak vala­melyik osztályában, igy az egyen esett sérelmet az összesség sérelmének tekinti. E maradi jelszó helyett: “Tisztességes napibért tisztességes napi munkáért,” ezt a forradalmi jelszót Írjuk a zászlónkra: “LE A BÉR­RENDSZERREL!” A munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrend­szert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra is, hogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpusztult. Az ipari szervezkedéssel az uj társadalom szerkezetét épitjük a régi társadalom keretein belül­Ne maradjon magyar ház Bérmunkás Naptár nélkül

Next

/
Thumbnails
Contents