Bérmunkás, 1939. július-december (27. évfolyam, 1065-1091. szám)

1939-12-16 / 1089. szám

4 oldal BÉRMUNKÁS 1939 december 16. BÉR MUNKÁS (WAGE WORKER) HUNGARAIN ORGAN OF THE I. W. W. HELYREIGAZÍTÁSOK MAGYARORSZÁG A VIHARBAN. December 4-én, Dr. Sziklai Andor, a “Szabadság” belmun- katársa, magyar előadást tar­tott, a Rice Public Library Auditóriumában. A kis termet színig megtöltötte a magyar­ság, sőt vagy egy tucat a folyo­sóra is rekedt a kiváncsiak kö­Előfizetési árak: Subscription Rates: Egy évre ............................$2.00 One Year ...............................$2.00 Félévre ................................. 100 Six Months .......................... 1.00 Egyes szám ára ............ 5c Single Copy-........................... 5c Csomagos rendelésnél 3c Bundle Orders ..................... 3c_______ Subscription Payable to: “Bérmunkás” P. O. Box 3912 S. S. Sta. Szerkesztőség és kiadóhivatal: 8622 Buckeye Rd., Cleveland, O. Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio under the Act of March, 3, 1879. Published Weekly by the INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD A munkásosztály és a háború (P) Az a tömegmészárlás, ami a kapitalizmust igazi színé­ben tünteti fel, egyáltalában nem követendő példa a munkásosz­tály részéről. Az a háború, amely ma folyamatba van, nem a munkásosz­tály érdekeit van hivatva szolgálni, még akkor sem — ha abba Oroszország hivatalosan részt vesz. A munkásosztály harca egész más irányba kell, hogy terelődjön akkor is, — ha talán a jelen­legi háborúnak olyan jelzőt is adtak, amellyel azt akarják a vi­lággal elhitetni, hogy az emberiség szabaságáért a “demokráci­áért” és annak további biztosításáért folyik. A demokrácia és annak hirdetése igen jól félrevezető eszköz; de csak azok részére, akik a tényleges és igazi demokráciát nem tudják megkülönböztetni a csak névleges demokráciától. A múlt század derekán kibontakozó kapitalizmus igazi gyors fejlődését csak úgy látta akadálytalanul előre haladni, hogy a gazdasági rabszolgaság mellé, odabiggyesztette a nép politikai szabadságát olyan formában, hogy elterelje a köznép figyelmét attól, hogy tényleg rabszolga. A politikai jogok gyakorlása a fejlettebb ipari államokba, mindenhol elintézést nyertek, habár sok helyen küzdelmet folytattak érte; de nem ezeknek a küzdelmeknek tud­ható be az elért eredmény, hanem az uralkodó osztály tudta an­nak mérlegét és egyáltalában nem látott veszélyt arra vonatko­zóan, hogy a népek politikai jogai megnyirbálhassák az igazi ha­talmukat a gazdasági téren — sőt ellenkezőleg abban látták a sok harcnak elejét venni — különösen a kibontakozó munkás- osztály részéről. Maga az a tény, hogy a népeknek politikai jogot adtak sok helyen, ami magát a munkásmozgalmat posványositotta el, mert letért az osztályharc útjáról és helyébe a képviseltetés útját vá­lasztotta magának mint eredményes kivezető utat a felszabadu­láshoz, abban a reményben, hogy a politikai jogok gyakorlása révén elfog jönni az az idő, amikor a törvényhozás révén az ural­kodó osztály hatalmát átveszik és a kapitalista rendszer mint ilyen, nem létezik tovább. * A tények azt bizonyítják, hogy az IWW-istáknak teljesen igazuk volt és van abban a megállapításukban, hogy a törvény­hozó testületek csak alárendeltjei az uralmon lévő osztálynak. Ezt az állítást legfényesebben bizonyítja az egységfront kormá­nyok tehetetlensége — és korai bukása. Hagy ma háború van, az nem a munkásság óhaja — ha ugyan hibája azért mert nem ébred tudatára annak, hogy a há­borúba is a munkás a legfőbb tényező — elsősorban ők termelik ki a nyersanyagot ők készítik a hadifelszereléseket és a hada­kozó ezredek legénységének legnagyobb részét is ők képezik. Ezek mind tények és még hozzá olyan igaz tények, amelye­ket sem letagadni, sem elvitatni nem lehet. így maga a munkás- osztály a háború legfőbb tényezője. Azonban ha a munkásokkal a háborúról beszélünk azt lássuk, hogy a munkások nagytömege nem akarja a háborút. És, hogy mégis van háború, ez annak tud­ható be, mert a munkásosztály amely tényleg nem akarja a há­borút, nincsen tudatában annak, hogy a háború kimenetele csak tőlük függ. Ne siránkozzon azon senki, mert az uralkodó osztály hábo­rút zudit egyiket a másik után az emberiség nyakába, hiszen ne­kik létkérdésük és osztályérdekük; de csodálkozni kell a mun­kásosztály tuatlanságán, mert nem akarja és nem tudja meg­érteni, hogy ha ők a háború viselés legfontosabb alanyai, akkor nekik volna erejük ahhoz, hogy minden háborút megakadályoz­zanak. De éppen úgy ahogyan a munkások nagytömege nem is­merte fel magát az osztályharcot, úgy nem ismerte fel azt a tényt sem, hogy a háborút igazán csak a munkásosztály tudná véglegesen megszüntetni. A múlt világháború és az akkor történt események a leg­jobb bizonyítékául szolgálhatnának mindenkinek. Igen jó példát adott erre Woodrow Wilson az akkori elnöke az Egyesült Álla­mokban — ugyanis a háború megüzenésekor ellátogatott az AFL konvenciójára és arra kérte a szervezett munkásokat, hogy támogassák az országot a háborúban, mert ha a munkásság nem támogatja, úgy nem lehet háborút viselni. Minden tény azt bizo­nyítja, hogy a munkásság a legfontosabb tényező a háborúban, csak éppen a munkások nagytömege nem tudja. Múlt heti lapszámunk, “Lec­két kaptunk a tudományból” cí­mű cikkében, szórakozott nyom­dászunk két paragrafust úgy összekevert, hogy telej esen ér­telmetlenné válott. Ez arra késztet bennünket, hogy a ne­vezett paragrafusokat ismét le­közöljük. — Szerk. SNITZE ZSIGMONDOT NEM DE FREUDOT ISMERTÜK Ha müveletlenséget, tudatlan­ságot jelent, Snitze Zsigmond könyvismeretének hiánya, ak­kor hajlandók vagyunk elvisel­ni ennek az ódiumát! Küldjön belőle Nagysád egy példányt . . ígérjük, hogy elolvasni vagyunk hajlandók. Bár nem lehetetlen, hogy az írót és követőit egy­aránt Freud Zsigmond pszicho­analízisének kell alárendelni, azért küldhet, vagy adhat róla bővebb ismertetést. Ha Snitze meghalt, az sem baj. Freud Zsigmond is igy járt, éppen an­nak a ronda rendszernek Auszt­riára kényszerítése miatt, szám­űzetésben pusztult el az öreg Freud, amelynek megszemélye­sítői, valamennyien, Hitierestől, Sztalinostól, Mussolinistől és Horthystól együtt, a pszicho­analízis szigorított vizsgájára szorulnak! A MARXIZMUS NEM BIBLIA Ön nagysád, annyira megér­tette a kiáltványt is, a szerzőjét is, mint a marxizmust . . . Mert a valóság és az igazság az, hogy a kiáltvány szelleme és értelme nem próbálja egyetlen sorában sem igazolni a “marx­izmus tökéletességét!” Ettől el­tekintve, helyesen érzékeli a ki­áltványból a szellemet, hogy az egy osztálynélküli, kizsámányo- lás mentes, szabad társadalom megvalósításának érdekében író­dott. Bevalljuk, hogy mint vitafe­lek, nem rendelkezünk egyfor­ma felkészültséggel és egyenlő fegyverekkel. Ön határozottan tudja, hogy “egyszerű” mun- kásembereknek címezte levelét. Mi viszont nem tudjuk, kivel állunk szemben? Neve és férjé­nek neve is y-al végződik. És nem valószínű, hogy koroná­ért szerezték meg a magyaror­szági városok valamelyikének anyakönyvi hivatalában! Tud- tunkkal, az y-hoz, kutyabőröket adtak hajdanában és földet “parasztokéból” kiket nagysád 30 generáción keresztül sem te­kintene másnak, mint igavonó baromnak! A clevelandi Bazár-bizotlság végleges elszámolását lapunk jövőheti számában teszi meg. Eddig a jövedelemből 226 dol­lárt adtak át a Bérmunkásnak. A legékesebb szónál is szebb a tett! Mit tettél osztályodért, lapodért, a szervezkedésért a haladásért? zül. “Magyarország a viharban” jól választott cime volt az elő­adásnak, de az előadó, clevelan­di első ilyen szerencsével csú­nyán levizsgázott. Talán az volt a szerencséje, hogy a termet pontosan 9 órakor kiüríteni kel­lett, különben könnyen meges­hetett volna, hogy az előadó kerül viharba, az “országa” he­lyett. Sziklai ur, a mindenkori Horthy kormány külpolitikáját dicsérte agyon, amely szerinte “KITÜNŐEN KIFOGÁ STA- LAN” Bethlentől—Csákiig. Egyszerű munkások, talpra­esett kérdéseikkel megzavarták a doktor urat és a “vihar egy pohár vízben” elveszejtették. A Sziklai “filozófia” szerint a magyarországi zsidóüldöző, zsidóirtó törvényeket tűrni kell. “A legokosabb amit tehetnek, hogy befogják a szájukat és a nadrágszijat egy lyukkal bel­jebb húzzák.” Érthető, hogy a hallgatóság nagyrésze elégedet­lenül távozott el. SZILVESZTERI MURI NEW YORKBAN! Mint minden évben, úgy a jelenben is, az IWW és a Modern Színkör megtartja a szokásos évi SZILVESZTERI MULATSÁGÁT a Bérmunkás Otthonban, 1351 Third Ave., december 31-én vasárnap este. Mindazok részére akik a múltban már megjelentek az ilyen Szilveszteri Mulatságo­kon, hosszú időn át emléke­zetükben maradt. Mert külö­nösen az ilyen Szilveszteri Mulatságok hire annyire el­terjedt, hogy legtöbb esetben már hetekkel előbb lefoglal­va voltak az összes helyek. Ha tehát jó helyet akar biz­tosítani, úgy már most je­lentse be póstakártyán vagy személyesen a Bérmunkás Otthonban. Be akarjuk jelen­teni, hogy sikerült szerződ­tetnünk New York legelső ci­gányprímását a Broadway mulató kedvencét, SZIGETI JÓZSEFET, aki zenekarával reggelig fogja a talpalá valót huzni. A házilag készült disz­nótoros vacsoráról pedig munkástársnőink gondoskod­nak. A jegy ára a vacsorával együtt $1.25. Kezdete 8 óra­kor. Vannak nagyon sokan a munkások között, akik tudatában vannak mindezeknek és tudatában vannak annak is, hogy egy forradalmi gazdasági szervezet volna csak képes minden hábo­rút megakadályozni; de még akkor is gyáván távolmaradnak, ha a bajok már olyan közel vannak, hogy cselekedni kellene a megakadályozására. A munkásosztály nem tanult a múlt hábo­rúból, ugylátszik még mindig nem akar tanulni és ennek a nem­törődömségnek senki más, csak maga a munkásosztály fogja is­mét meginni a levét.

Next

/
Thumbnails
Contents