Bérmunkás, 1939. július-december (27. évfolyam, 1065-1091. szám)

1939-07-15 / 1067. szám

HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD Entered as second-c&lss matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio ander the Act of March, 3, 1879 CLEVELAND, 1939 JULY 15 „.irr?.!. , / VOL. XXVII. ÉVFOLYAM. NUMBER 1067 SZÁM Az NRLB kebelére ölelte a CIO-t A REAKCIÓS ELEMEK ÖSSZEFOGÁSA ELLENÉRE CSAK KILENC SZÓTÖBBSÉGET KAPOTT A SWOC. A loraini IWW-isták 30 napot adtak a SWOC-nak, kétes győ­zelmének a baváítására. Bili Fcczkó riportja a Bérmunkáshoz Nemvárt és gyors cselszövéssel, erőszakolták keresztül a döntő szavazást Lorainban az American Stove Co. telepén az összefogott reakciósok, kiket keblére ölelt a pártatlannak csúfolt National Labor Relations Board megbízottja is. A szavazatok megolvasása után, nem maradt kétség az iránt, hogy milyen ereje van az IWW-nak a gyár-*®’----------------------------------------­SZTRÁJKOLNÁK A WPA SZAKMUNKÁSOK ban. így hát gyorsan kellett cselekedniük, hogy a pillanat­nyilag megingok valahogyan vissza ne billenjenek a parázs műhelyviták kapcsán. Eredetileg három hetes pihe- noési időről volt szó, mely idő alatt, alkalmuk nyílhat a mun­kásoknak saját ügyük megfon­tolására. De a CIO, a gyári su­per és az NRLB képviselete, valamennyien egyetértettek abban, hogy három hét alatt a hajszálon függő balanc a forra­dalmi szellemet és megalkuvást nemtürő IWW oldalára kell bil­lenjen. így a munkások tudta, bele­egyezése és megkérdezése nél­kül, a junius 26-iki szavazás utáni negyedik napon — vagyis pénteken tartották meg az újabb szavazást, amelyről az IWW-t a Board csak szerdán, tehát két nappal a szavazás előtt értesítette. Ily kevés idő alatt, minden emberileg megtehetőt elkövet­tünk. Két uccai gyűlést hívtunk egybe. De még a természet ele­mei is mintha ellenünk esküd­tek volna össze. Vihart és esőt kaptunk, amelynek tetejébe, a Salvation Army hangszórós óbégatását is ugyanarra a hely­re renedelte az “Isten”. A döntő szavazásnál, 448 munkás adta le a véleményét. Ezekből az IWW mellett 214 nyilatkozott, mig a CIO 233-at kapott agy olyan baloton, ame­lyen ezen szavak szerepeltek: “Akarod-e, hogy a társulattal való egyezkedésekben a CIO, SWOC-ja képviseljen? Igen — Nem.” MÉG EGY KÍSÉRLET Junius 29-én, egy nappal az értesülésünk után, rendkívüli gyűlésre hívtuk össze a gyár munkásait, amelyen lelepleztük a CIO, Mr. Sourback gyári su­per és az NRLB kétségenkivüli összeszövetkezését. A szavazás gyorstalpaló keresztülerőszako- lása nem hagyott semmi kételyt azon irányban, hogy a munká­sok torkán leerőszakolni akar­ják mindazt, amit a gyárvezető ség és CIO képviselet együtt fő­zött. Az IWW millitáns tagjai­ban fellángolt az általános gyű­lölet és az elégedetlenség a gya­lázat hallatára. Amikor min­dent mérlegelve belátták, hogy az idő rövidsége miatt változ­tatni a dolgon nem lehet, hig- (Folytatás a 7-ik oldalon) Országszerte nagy idegessé­get váltott ki az a sztrájk, me­lyet az AFL, CIO és a Workers Aliance támogatásában a WPA munkán dolgozó szakmunkások folytatnak a kormány munkae­melési törekvése és bérlevágási kísérlete ellen. Mint a hírszolgálat jelenti, Minneapolisban a sztrájknak már egy rendőr halottja van. Ezen a cimen ott be is tiltották a sztrájkolok gyűlését. Az ország minden számotte­vő nagyobb városaiban ezrével hagyták abba a munkát. A WPA adminisztrátorok végle­ges elbocsátással fenyegetik a munkásokat, amely fenyegetés­nek igen kevés hatása mutatko­zik. Wahhingtonban a politikusok uj törvényjavaslatokat szer­kesztenek és tekintélyes szá­muk riadt vissza az általános munkástiltakozástól annyira, hogy hajlandóságot mutatnak a régi órák és bérek visszaállí­tására. A New Deal közel hétéves történetében megérte az első politikai sztrájkot, mely egye­nesen szembehelyezi vele a munkások hangulatát és akara­tát: rásüti a bélyeget, hogy a kormány sem különb, mint a korporációk, melyek a munka­piac zsúfolásának idején, bérle­vágásokat és munkaidő emelést eszközölnek. “AZ OHIO INSUR. DEPARTMENT REN DELETE” Ezzel a címmel jelenti be a . az alapszabályból az Ohio In­Munkás Betegsegélyző Szövet­ség főtitkársága és intézősége a hivatalos lapban, az “össze­tartás” junius 30-iki számában, hogy tiz teljes hónapon keresz­tül félrevezették a Szövetség tagságát, amikor olyan jogokat vindikáltak maguknak, amelyet sem a Szövetség alapszabályai, sem pedig a polgári jogszokás Egyesületeknél nem engedhet meg. Tiz hónappal ezelőtt a cleve­landi 50-ik osztály tagsága, akik jobban ismerték az alap­szabályokat, mint a központi főtisztikar, visszautasította az osztály öt tagjának a kizárását, mert az szabályellenesen tör­tént a személyükben sértett központi tisztviselők által. Ezt a meggyőződését mindaddig hangoztatta az 50-ik osztály, amig a központi elnök segédle­tével, rendőri kirendeltséggel a szót belé nem fojtották és ek­kor is olyan határozatot hozott, hogy bevárja az Ohio Insurance Department döntését. Ez az osztály-határozat a mai napig is fenn áll. Az 50-ik osztály tagjai jól emlékeznek, hogy azért álltak mindvégig a kizárással sújtani akart tagok mellett, mert az alapszabály könyvecskéből, mely az őkezükben is volt, olvastam fel, hogy nem a központi tiszt­viselőknek, de az osztálynak a joga a tag kizárása. Ezt és csakis ezt olvassa ki surance Department is és ezért hozta meg a döntését, hogy az alapszabályoknak ilyen felrúgá­sa mellett, ebben az államban nem folytathat működést a Szövetség. Amikor a főtitkársággal ezt rendeletben tudatják — mint Bodóné a bor ára után érdeklő­dőknek — nem azt Írja a főtit­kárság az “összetartás ”-ban, hogy az egész intéző bizottság túllépte hatáskörét, hogy súlyos károkat szereztek anyagiakban is a Szövetségnek, hogy eszten­dőkre leépítették a Munkás Be­tegsegélyző tagszerzési lehető­ségét — hanem nehezteli, hogy MI ügyvédhez és az Ohio Insu­rance Departmenthez szalad­tunk és a főtitkárságot bepana­szoltuk. Tiz hónapon keresztül sem a kizárt tagok tiltakozásai, sem az eljárás ellen állást foglaló osztályok kifogásai nem jöttek komoly számításba az intéző- bizottságnál, amely mindvégig azzal akarta az ügyben a hiva­talokat és hivatali embereket ellenünk befolyásolni, hogy MI IWW-ISTÁK VAGYUNK. Ez a szégyenteljes kortes fogás be­vált a főtitkárság kezében a Szövetséghez csatlakozott pol­gári egyesületek egyik-másik tagjai előtt, akik a beléjük- ne­velt munkásmozgalmi gyűlöle­tükben évtizedeken keresztül mint ellenzék szerepeltek az ön­tudatos Szövetségi tagsággal szemben. Ezek megtapsolták a főtitkárságot, akinek “sikerült” az IWW-istákat a Szövetségből kidobni. Ezeknek a hangja, az írásai kerültek CSAK az “ösz- szetartás”-ba és ebből a főtit­kárság azt az újabb hazugságot állítja fel, hogy a tagság jóvá­hagyta jogtiprásaikat. A jogtalanul kizárt tagok, tudtuk, hogy a főtitkárság bosszuállása nem lehet a törvé­nyes eljárás és ezért ha türel­metlenül is, de bevártuk az ille­tékes fórum vélemény adását az egész ügyről, amely most előttünk fekszik és NEKÜNK AD IGAZAT AZ ALAPSZA­BÁLY ISMERETÉBEN. Mi, akik hosszú évtizedes Szövetségi tagságunk alatt any- nyiszor segédkeztünk az alap­szabályok szerkesztésében, úgy­szólván könyvnélkül tudjuk an­nak rendelkezéseit, tudjuk, hogy mik a kizárás formái és különösen a magunk esetében betüszerint ragaszkodtunk eh­hez és még leckét adhatunk a főtitkárságnak arról is, hogy mikor van joguk osztályt fel­függeszteni, vagy tagokat, az illetők megkérdezése nélkül más osztályokhoz helyezni. A Szövetség romlását, meg­károsítását segítik mind azok a tagok, akik az Ohio Insurance Department rendelete után nem fognak össze a jog és alapsza­bályok megsértésének a végle­ges megszüntetésére. Az alap­szabályok betüszerinti értelme­zését és alkalmazását KELL használni úgy a taggal, mint a tisztviselőkkel szemben. Lefkovits.

Next

/
Thumbnails
Contents