Bérmunkás, 1939. július-december (27. évfolyam, 1065-1091. szám)
1939-11-18 / 1085. szám
1939 november 18. BÉRMUNKÁS 7 oldal HETI SZEMELVÉNYEK (P) Nagy hü-hó és lárma után a honatyák leszavazták a régi törvényt, amit annak idején a spanyolok ellen hoztak. Ugyanis az amerikai kapitalizmus nem jó szemmel nézte, hogy esetleg a spanyol nép győzedelmeskedhetett volna a fasizta hordák felett. Meg hát nem is volt olyan horribilis profitról szó, mint mostan a második világ-^ háborúban. Azok akik nem ismerik a jelen rendszer üzleti vállalkozásait — talán még azon a véleményen voltak, hogy a régi törvény életbe marad és az Egyesült Államok teljesen semlegesek maradnak úgy any- nyira, hogy nem fognak egyik félnek sem hadianyagokat jó pénzért eladni. A pénznek nincsen szaga üsse kő hát és had nőj jön a profit még akkor is ha sok ezer ártatlan ember életébe is kerül. Mi tisztában voltunk azzal, hogy kinyitják a sorompókat még mielőtt a honatyák Washingtonba azt megszavazták. Hiszen a mi honatyáink mindig készséggel szavaznak olyasmi felett, ami a gazdáiknak jó hasznot jelent, igy aztán ők is részesednek majd valamiképen a hasznoból — ha másképen nem — hát mint jó gyerekek nagyobb esélyeik lesznek majd a legközelebbi választások alkalmával. Hogy az amerikai hajóknak nem szabad a szállítást vállalni — az már nagy baj. De csak addig lesz nagy baj, amig ki nem fundálpak olyasvalamit, hogy nem az amerikai zászló alatt fogják a hajókat meneszteni — hanem, más ország kapitalizmusának jelvénye alatt — hiszen az mindegy, csak haszon legyen belőle. Amerika semleges marad, csak a kalandorok fogják zsebeiket egy kis friss külföldi pénzel megtölteni — se baj a pénznek nincsen szaga. SE SONKA, SE TOJÁS Ez a jelszó volt a califomiai választási kampány egyik sarkalatos poitja, ami a nov. 7-iki választáson elbukott. Ugyan is 30 dolláros heti segélyt ígértek minden 50 éven felüli munka- nélkülinek, mint nyugdijat. Azok, akik igényt tartottak rá, várták az eredményt; de alapjában bírálva a dolgot a mai rendszerben azokat adóztatták volna meg, akik még mindig a termelésben részt vesznek, mert csak nem lehet elképzelni, hogy a kapitalista osztály bele megy olyasmibe addig, amig ők rendelkeznek a hatalom felett, hogy az ő profitjukat hagyják meg- csorbitani. Úgy látszik, hogy a munkás- osztály mindenre kapható csak arra nem, hogy egyszer már megértse, hogy a munkásosztály ereje a szervezettségen alapszik. És ha ezt felismeri, nem kell könyöradomány, hanem minden ember élvezheti munkájának a teljes gyümölcsét — az öregek pedig éppen úgy fognak részesülni az élet javaiból, mint bárki más. KINEK JÁR A BÉKE DÍJ? A Nobel-dij megbízottai azon törik a fejüket, hogy az idén kinek szavazzák oda a dijat — azt próbálják megállapítani, hogy ki volt a múlt évben a legnagyobb béke apostol A jelek szerint Rooseveltet emlegetik, de nem tudnak megállapodni — hát kérem miért nem kérdezik meg a lengyeleket azok biztosan Hitlernek vagy Sztálinnak szavaznák oda. Sztalinék mindig békeszeretők voltak és hogy orosz földön is a békét bizto- sitsák, hát elküldték egy néhány ezret a múlt évben is a másvilágra. PROSPERITÁS AZ ÉPÍTŐ IPARBAN A chicagói jelentések szerint a múlt héten 192 engedélyt váltottak ki különböző uj épületekre 7,816.000 dollár értékben. A múlt év ugyanazon hetébe csak 52 épület engedélyt adtak ki 480.000 dollár értékben. Az épület munkások az AFL-hez tartoznak és a hir úgy szól, hogy a fellendülésnek csak az adta meg az alapját, hogy legtöbb helyen a munkások a union fizetésnél sokkal kevesebbért dolgoznak. Hírnek elég jó — de, hogy azért építenek, mert a union emberei olcsóbban dolgoznak, az csak mesének jó. Azért építenek, mert jó hasznot látnak belőle — vagy talán azt hiszik, hogy mi is elhisszük, hogy a kapitalizmus kezd humánus lenni és úgy gondolja, hogy a munkásoknak is jobb a sürü cent, mint a ritka dollár? MAGYAROSÍTANAK Az Ur 1939. évében Magyar- országon magyarosítanak. így szól a hir. Néhány hónappal ezelőtt németesitettek az ottani náci lapok fele németül volt nyomtatva. Az a 480 ezer négeneral sztrájkokban több kisebb, nagyobb összeütközések voltak, mellyeknek gyászos kimenetele a féker vezérek működésének tudható be. Amikor a gumigyári munkásság az érdekeinek megvédésére a szervezkedés szükségességét látták, a gumigyárakban itt Akronban a hat órás munkanap rendszer alapján dolgoztak általánosan. A hat órát a Goodyear elnökének kijelentése szerint, kísérletezés végett vezették be, az Egyesült Államok elnökének azon kérésére, hogy a munka- nélküliség igy megoldódik és az üzlet a vásárlók megszaporodásával föllendül. Amikor már körülbelül két éve folyt a kísérletezés a hat órás munkanap rendszerrel, és a munkanélküliség nem szűnt meg, és az üzlet sem lendült föl, kezdték meg a nyolc órás munkanapnak a visszaállítását hangoztatni. A Goodyear elnök mondotta annak idején, hogy, met ajkú Magyarországon, kik napról- napra várták Hitlerék felszabadító akcióját, most már feladtak minden reményt, és sietnek jó magyarokká lenni, úgy annyira, hogy a chicagói Daily News budapesti tudótitója Írja, hogy már a németségnek legalább a fele megmagyarositotta még a nevét is az utolsó hetekben. Mostan a fajvédők megint aratnak, úgy mint Horthyék uralomra jutása kezdetén Héj- jaséknak megint jó szerep jut. AKIKNEK NINCSEN DEPRESSZIÓ A polgfári lapok pénzügyi rovatában olvastam e hirt. A United Steel Corporation az 1939. évre több hasznot csinált mint a depressziós évek előtti időben bármikor és habár csak 50-90 százalék között tartotta üzemben a telepeit, mégis több tonna vasat és acélt állított elő mint az acéltröszt fennálása óta bármikor — ja a háborúra való készülődés, haszonnal jár az acél- truszt részére, nem rossz üzlet még akkor sem, ha a munka- nélküliek milliószámra kóborog- nak az uccákon, várják a depresszió végét. FURCSA GONDOLATOK Azt mondják, hogy az Egyesült Államok nem mehetnek a háborúba, mert az amerikai nép már többször nem akar az európai sáncárkokba vérezni. _A múlt háborúba kitől kérdezték meg, hogy akar-e vagy nem ? Ha Morganék megint fognak kölcsönözni milliárdokat az angoloknak meg franciáknak, ezt csak úgy lehet majd vissza szerezni, hogy néhány százezer amerikai fiatal életet kell majd feláldozni — mert hiszen Mor- gannak csak nem lehet olyan könnyen a milliárdokat elveszíteni. Természetesen az amerikaiaknak kötelességük, ha Morganék érdekeik úgy kívánják, hogy a legújabb demokráciát — bárhol meg kell védelmezni. “we try everything once: and if that does not settle the unemployment question, we’ll go back to the eight hour shift again”. Igen ám, de az akkori puskaporos légkörben még gondolni sem lehetett arra. hogy a nyolc órás munkanapot bevezessék! így elhalasztották alkalmasabb időre, amit most láttak elérkezettnek. A munkásság mint fentebb is említettük, ön- állólag cselekedett “kövesd a vezért” még ismeretlen volt náluk. Vagy magyarán mondva, nem voltak még a vezérektől meggyurva. A régi Napoleon idejében gyomrán menetelt a katona, a modern Napoleon idejében gumikereken, és mivel Akronban gumikereket gyártanak: vannak háborús rendelések is. Körülbelül két éve annak, hogy a gumigyárak legtöbb osztályában csak két shiftet dolgoznak. Vannak ugyan olyan osztályok amelyek három shiftet dolgoztak, de négy shiftet sehol sem. A háborús rendeléseknek a kitöltése szükségessé teszi, hogy vagy embereket hívnak vissza, vagy meghosz- szabbitják a munkanapot. És itt felvetődött úgy a gyári ve- vetőség, mint a munkások körében azon kérdés, hogy mitévők legyenek? A munkásság azon reményben, hogy van alkalom több pénzre szert tenni, a hosz- szabb munkaidőt választotta. Voltak ugyan tiltakozások, de a többség azon elhatározásán, hogy elfodadják a hét órás munkanapot — megtört. A rim plantben még odáig is mentek, hogy a direkt akciót használták, de mind hiába. A gerincek any- nyira megpuhultak a sok gyúrásban, hogy nem tudnak kiegyenesedni. Hej pedig de nagy szükség volna rá most. A gyári vezetőség a munkásvezérekkel egyetemben megelégedetten dörzsölték kezeiket a fenti határozat hozatal után. A gyárvezetőség azért, hogy a kenyéradó gazdájuknak szállíthassák a nagyobb profitot. A munkásvezérek pedig azért, hogy nem kell a harcot leszerelni, vagy elárulni. Már eddig is annyi bűn terheli a bűnös lelkűket, hogy vétkeiknek a megsza- poritása már elviselhetetlenné válna. íía meg a tagság! Azokat sem lehet örökké semmivel kielégíteni. Egyszer már belé kell, hogy unjon a vezérek balkezes működésébe és akkor baj lessz. Mert nem hiszem, hogy a harcikészség teljesen kihalt volna belőlük. Hiszem és remélem nem soká kell várakozni arra, hogy a “Bérmunkás” olvasóinak megint lesz alkalmuk a gumimunkások harcairól, megmozdulásairól a lapunkon keresztül tudomást szerezni. Olyan harcokról, amelyekben megfog törni a gyárvezetőség ipari önkényuralma és a munkásvezérek bürokratizmusa is. A szakma-rendszer hivatalnokait okolni, olyan hiányokért és fogyatékosságokért, ami annak természetes velejárója, kinövése, éppen any- nyit jelent, mintha egyes kapitalistákat okolnánk azon társadalmi hiányosságokért, ami a kapitalista rendszer veleszületett tulajdonsága. Bischof RENDJÉN van az, hogy a visszacsatolt Kárpátalja kis, azaz újabb stilus szerint magyar orosz lakosságának amióta megvalósult a közös magyarorosz határ, Horthyék igyekeznek kedvébe járni. így lényegesen olcsóbb áron kapnak sót, mint a magyar parasztok és munkások. Szabaddátették számukra az összes ottani erdőkben a gallyszedést saját szükségletük fedezésére. A magyar parasztot viszont a helyszínen ugyanilyen gallyszedésért sok esetben veszett kutya módjára agyonlőttek, mert számára tilos az erdőben a gallyszedés. Na de mit folytassuk az összehasonlításokat tovább. A magyart mindég igy “védelmezték” elnyomói, ezért vándoroltak ki innen százezerszámra 30-40 évvel ezelőtt és kerültek helyükbe az igénytelenebb szláv és román nációk. A profit őszentsége nevében. Miért éppen Horthyék- tól várnánk el, mint Haynau utódjától azt, hogy másképpen “kormányozzanak”. Miért? Mi az, megyünk visszafelé (Folytatás az 1-ső oldalról)
