Bérmunkás, 1939. július-december (27. évfolyam, 1065-1091. szám)
1939-11-18 / 1085. szám
8 oldal BÉRMUNKÁS 1939 november 18. OLAJ, OLAJ, OLAJ! A világtörténelem korszakai termelési korszakok. Sok és terméketlen vita folyt már arról, hogy az egyes korszakokat milyen történelmi eseményekről számítsák. Azok számára, akik a történelmet aktivan szemlélik, a termelési forradalmak és azok politikai következményei jelzik a történelem mérföldköveit. Ezek a forradalmak egyre gyorsuló tempóval folynak le. A történelemelőtti idők ipari forradalmai, például a bronzöntés évezredek alatt terjedt csak el, a vas fölhasználása már jóval rövidebb idő alatt lett általánossá. Az “első ipari forradalom” a gőzgép forradalma és a 18. század végén kezdődött és a 19. század elején, tehát már száz év múlva nagyban folyt a második ipari forradalom, mely már évtizedeken belül átalakította és napjainkban mindjobban és ellenálhatatlanul átalakítja a történelmet. Ennek a második ipari forradalmnak lényege a gőzgépek tökéletesítésében, de még inkább a villamosság és a robbanómotorok fölhasználásában rejlik. Georges Friedmann nyomán pár adattal megvilágíthatjuk ennek az átalakulásnak hatását a világtermelésre: Millió tonnában: Szén 770 1900 1420 1913 Vas 18.4 1880 60.14 1909 Petróleum 11 1890 53 1909 Kaucsuk 62 1905 160 1915 Az élen az Egyesült ÁllamoK halad. Lakosságának számaránya 1890-1905 között 50 millióról 85 millióra szökik. Külkereskedelmének évenkénti átlagos mérlege igy alakult: Kivitel: 1900-1904 ........—. 1429 millió 1910-1914 ............. 2166 millió Behozatal: 1900-1904 ............. 919 millió 1910-1914 1689 millió A termelés fejlődésének ezt a fokát csak Németország közelítette meg. Ugyanebben az időben a német ipari munkások száma 1895-1907 között 20 millióról több mint 26 millióra szökik. A széntermelés 1886-ban 73.7 millió tonna volt, 1911-ben 234.5 millió tonna. Tehát több mint 218 százalékkal nőtt meg, mig Angliáé csak 72.6 százalékkal. Az öntvény 1887-1911 között 387 százalékkal, az acél 1886-tól 1910-ig 1335 százalékkal nőtt meg. Az első ipari forradalom jóval előbb ment végbe Angliában és Franciaországban, mint másutt. Piacokat is jóval előbb szereztek. A kapitalizmus ilyen egyenlőtlen fejlődése következtében igy a piacok, a befolyás alatt álló területek vagy érdekszférák, a gyarmatok és a hozzájuk vezető utak, amelyekre a szédületesen megnőtt monopolizált iparnak és pénztőkének szüksége volt, nem állottak arányban az egyes országok termelőerejének fejlődésével. A periodikus válságok és a belső társadalmi elégedetlenség is megtette a magáét és sor került az első világháborúra. A GYŐZELEM MODERN SZOBRA Ismeretes mindenki előtt a görög hajók orrán a levegőbe lendülő győzelem szárnyas szobra. A “Crapouillot” folyóirat ju- Jliusi külön számában — “A petróleum és a háboru”-ról szól —, idézi azokat a beszédeket, amelyek azon az ebéden hangzottak el, amelyet az angol kormány adott a Conférence Inter- allié du Petrole kiküldöttjeinek tiszteletére 1918 november 21- én. Lord Curzon többek között igy szólt: “A petróleum összes termékeinek . . . egyformán fontos része volt a háborúban. Valóban, a jövő azt fogja mondani, hogy a szövetségesek a győzelem felé pertóleumhullámokon hajóztak.” Bérenger francia szenátor beszédében a következő szobrot faragta a győzelem tiszteletére: “Ma egy zseniális szobrász igy képzelné a szövetségesek győzelmét, amely oly nagyszabású, mint ügyük és eszközeik: óriási repülőgépszárnyai vannak, a repülőgépeket petróleum hajtja, petróleummal megtöltött tankgőzösön áll, petróleummal hajtott nagy ágyuk kisérik és megszámlálhatatlan teherautó követi, ezt a győzelmet a jövő századok a petróleum győzelmének nevezik ...” A művészi igazságszolgáltatás mögött nem maradt el a reális igazságszolgáltatás sem ezen a hálás világon. íme néhány adat a Standard Oil Rockefeller-csoportja hasznából: Standard Oil New York 1914-ben ................... 7,735.919-918-ban ....:.............28,642.388 Californiában 1914-ben ........-........10,058.388 1919-ben ...................31,062.768 Indianaban 1916-ban ................... 6,590.924 1918-ban .........,........43,263.877 A trösztökhöz tartozó 32 társaság háborús haszna: 450,000.- ! 000 dollár. Egynek a sérelme, valamennyinek a sérelmét jelenti. Az ellenféllel szemben, mindig munkástársadnak van igaza! DISZNÓTOROS VACSORA LESZ Cleveland east sideon, a Bérmunkás Otthonban, szombaton este 8 órai kezdettel — ahol LAKATOS GYULA hires cigány prímás zenekara működik közre. Az east sidei asszonyok konyhaművészete a disznótoros vacsorákat évről évre feledhetetlenné teszik. S ha ehez hozzáadjuk, hogy Lakatos Gyula muzsikál, igazán nem túlozunk ha arra kérjük olvasóinkat, hogy jegyeiket elővétellel biztosítsák. SZÁMITÁSÁOK ÉS ELSZÁMITÁSOK Bizonyos szempontból a világháborút joggal nevezhetnénk az elszámitások háborújának. A vezérkarok mindkét oldalon párhónapos háborúval számoltak. Engels már 1888-ban tisztában volt az eljövendő háború arányaival, igy irt egy Lieb- knechthez szóló levelében: “ . . . pozíciós háború, amely váltakozó sikerrel folyik majd a francia határon, támodó háború, amely az orosz határon lévő lengyel erődök elfoglalására vezet és forradalom Pétervárott, amely a háborút irányitó uraknak egyszerre mindent egész más színben mutat majd. Egy dolog bizonyos: nem lesznek többé gyors döntések és diadalmenetek Berlinben és Párizsban . . .” Foch 1928-ban igy nyilatkozott: “A háború előtt azt gondoltuk, hogy a morál minden szempontból elegendő, ez pedig ugyancsak gyerekes elképzelés”. A marsall ugyanekkor összeállította következő statisztikát: 1914-ben egy francia zászlóaljnak 2 gépfegyvere volt, 18-ban 12 ,ehhez azonban még 36 go lyószórópuska, egy 37 mm-es ágyú és egy mozsár járult. így azután Foch megállapította, hogy “a gyalogsági zászlóalj megváltozott. Specialisták te- nyésztelepévé vált.” Az elszámi- tásra jellemző, hogy 14-ben egy golyószórópuska sem volt, 18- ban 120.000; 308 nehézágyu helyett több mint 5000; 3000 tank volt 18-ban és 120 repülőgép helyett a háborúban 24.000-et készítettek. Megismételhetjük, hogy a 14-es háború a nyersanyag elszámitásának háborúja volt. A mostanában a világsajtóban szinte naponta megjelenő nyersanyagstatisztikák is nagyon különösen hatnak az ellentmondásaikkal. Raymond A. Dior összeállításából a “Crapou- illot”-ban kiderül, hogy a legfontosabb pertóleumtermelő államok a termelés arányában a következők: Egyesült Államok (a világtermelés több mint 60 százaléka) Oroszország (27 millió tonna), Venezuela (27 millió tonna), Irán (10 millió tonna) Hollan-India, Románia, Mexico, Irak, Columbia stb. Ugyancsak a “Crapouillot” nyomán idézzük azt a tényt, hogy 1937-ben a világ pertóleumtermelése 280 millió 940.560 tonna volt. 1938- ban 270 millió tonna. Mennyi lehet egy modern háború petróleumszükséglete ? Serrigny tábornok 12-15 millió tonnára teszi Német- illetve Franciaország egyévi háborús szükségletét, Edgar Faure 60-70 millió tonnára Európa egyévi háborús szükségletét. Egy román szakértő viszont az első év petróleumfogyasztását 420-450 millió tonnára becsüli. Hiszen figyelembe kell venni azt a veszteséget is, amit a lebombázott raktárak, fenékbefurt hajók stb jelentenek. EGYVELEG A legérdekesebb és legtanulságosabbak azonban azok az adatok melyeket a “Crapouillot” közül a világgazdaság és világ- politika összeszövődéséről. A petróleum és a motorok mai összefüggése nem szükségszerű. Át lehetne alakítani a motorokat úgy, hogy különböző pótanyagokkal is üzemben lehetne tartani azokat. De ez nem áll a petróleumtermelő társaságok érdekében. Szemesnek áll a világ és a nagy petróleumvállalatok a kezükben tartják a pót- karburánsok kezdeményezését is: Ez az “Internacional Hydrogenation Patents Co.” feladata, melynek székhelye Liechtenstein hercegsében van és a Ro- ya-Dutch-Shell, a Standard Oil, az I. G. Farbenindustrie és az Imperial Chemicals alkotják. Nem érdektelen a pertóleum- ért folyó tánc következő figurája sem, amelyet francia hármasnak is nevezhetnénk. Mexico kisajátította az idegen olaj- vállalatokat, amire azok bojkott alá vették. Eredmény: Németország vásárolt Mexicoból olajat, amelyet 60 százalékban áruban és 40 százalékban devizában fizetett meg. Franciaország megvette — Németországtól a petróleum 40 százalékát és devizában fizetett érte. Újkori intézése az ipari helyzetnek EGYÉBKÉNT a prolik mili- tarizálása is megtörtént. Minden nagyobb iparvállalatnál 1-1 katonatisztet osztottak be akinek ténykedése a prolik minden megmozdulásának “elintézése”. A hazai fésüsfonó gyárból vett jelentésünk szerint egyik proli alacsony munkabérének (20 fillérje van óránként) fölemelését kérte. A gyárparancsnokhoz utasították kérésével. A proli a gyárparancsnok (katonatiszt) előtt előadta, hogy órabére kevés, abból megélni nem tud és ha nem kap javítást nem megy be inkább dolgozni. A katonatiszt válasza annyi volt mindössze: “Próbálja meg nem fölvenni a munkát és otthon maradni. 2-3 órán belül a Margit kőrúton találja magát”. Hogy a hírhedt katonai fogházat jelentette a Margit körút (mert az van ott) azt a proli már tudja. Ha pedig oda bekerül valaki egészen bizonyos az, hogy mint “kém”-et olvashatjuk nevét, hogy 10-15 évre ítélték el. Elmúlt héten is 13 “kém”-et Ítélt el a hadbíróság, persze a nyilvánosság teljes kizárása mellett. Az elkeseredés fokozására, a lázadók számának növelésére 1 jobb intézményt a gyárparancsnoki intézménynél valójában Horthyék ki nem találhattak.
