Bérmunkás, 1939. július-december (27. évfolyam, 1065-1091. szám)
1939-11-18 / 1085. szám
6 oldal BÉRMUNKÁS 1939 november 18. AMIT NEM HAGYHATUNK SZÖNELKÜL ..CS...0 MEGJEGYZÉSEI VILÁGFORRADALOM Az elmúlt években a kommunista internacionálé szekciói mélységesen hallgatnak a forradalommal, proletár diktatúrával, általában mindennel, ami a munkásosztály felszabadulását jelenti. Ehelyett demokráciát, segélyeket és más apró-cseprő reformokat tűztek a kommunista zászlóra. Az egész egységfront komédia, amelynek a fő jelszava a fasizmus elleni küzdelem volt, véglegesen megbukott akkor, amikor a Vezér, Hitlerrel szövetkezett. A kispolgári elemek undorodva hagyták ott az egységfrontot, a munkástömegek meg kétségbeesve látták, hogy az internacionálé folyton változó taktikája nem volt más, mint az orosz imperializmus szolgálata. Hitler féle szövetséget, és a vörös mezbe bujtatott imperializmust nem lehet tovább az “egységfront” antifasizta, demokrácia jelszavai mögé bujtatni, tehát előveszi a régi berozsdásodott jelszót, “az imperialista háború ellen, proletár forradalmat”. De az uj — de régi jelszó nagyon nyekereg, mert a háborúba álló imperialisták közül, csak a francia-angol proletáriátust hívja forradalomra, úgy Molotov, mint a III. Internacionálé kiáltványa. A Hitlerék által elnyomott, minden jogtól megfosztott német és osztrák, proletáriátust nem hívja ugyan erre a felkelésre az Internacionálé. Valószínű azért, mert ez a felhívás a francia és angol munkásokhoz nem más, mint egy szövetségi szolgálat Hitlernek, igy akarja meggyöngiteni, a náci imperializmussal szemben álló demokrata imperialistákat. Mi hisszük azt, hogy a világ dolgozóit nem lehet örökké bo- Ionditani és meglátják azt, hogy az újra kezdett “forradalmiság” csak arra jó, hogy a proletáriá- tus felszabadítását hátráltassa, és ha ezt egyszer belátják, akkor megtalálják az utat, ahhoz a szervezethez, amely vezérek nélkül, sőt azok ellenére viszi el a világot az Ipari Demokráciába. UNIÓK ELLEN Himler Márton, mind azok dacára, hogy annyi bűnt követett el az amerikai magyar munkások, de különösen a bányászok ellen, azzal tudja magát felszínen tartani, hogy adja a liberálist, aki hive a munkások szervezésének. De rögtön kibújik a szeg a zsákból és meg- je'enik a szervezett munkások legnagyobb ellensége, ha ezek a szervezetek valamit el is akarnak érni, vagy pláne radikális akciókat kezdenek. Akkor sunyi módon, mint a munkások jóakarója, csempészi olvasói közé a szervezett munkások elleni gyűlöletét. így csinált az ülősztrájkok idején, és igy csinál most is, amikor a vasúti munkások szervezetei ellen uszít, mert azok megvédik tagjaikat a company basásko- dásával szemben. Borzasztóan fáj az érzékeny lelkének ez, és azt állítja, hogy a szervezett munkások túlzott követelései teszik tönkre, kergetik csődbe a vasúttársaságokat, de csodálatos, hogy amikor a compániá- kat védi, nem látja meg az igazgatók százainak sokszor százezer dollárig terjedő fizetéseit, pedig ezeknek a heréknek a fizetései, amit munkanélkül vágnak zsebre — mert a vasút igazgatáshoz annyit sem értenek, mint hajdú a harangöntéshez — sokszorosan felül múlják azt az összeget, amit a unió kiverekedik a megrendszabályo- zott tagjainak. Nagyon jól tenné Himler ur ha nem csak a “tulkövetelő” munkások ellen írna, hanem rámutatna arra is, hogy milyen förtelemesen zsákmányolják ki a munkásokat, ott ahol semmiféle szervezet nincs. CITY OF FLINT Ennek a hajónak az esetét, már hetek óta tárgyalják a napilapok, az érdekelt kormányok igy hát felesleges azt ismertetni, hogy mégis foglalkozunk vele, arra a kommunázik és a nácikomik lapjai kényszerítenek, amelyek — valószínű egy forrásból kapják az utasítást — támadják az elnököt, mert ebben az ügyben ismételten jegyzéket küldött a Szovjet kormánynak, a tiltakozásuk fő érve az, hogy Anglia is a kikötőibe visz olyan amerikai hajókat, amelyek gyanúsak abban, hogy tiltott árut szállítanak Németországnak. Eszünk ágában sincs, hogy az elnököt védjük, ezt eddig is a komik tették, de rá kell mutatni ezeknek a kommiknak a jezsuita szemforgatásaikra. Igaz, hogy Anglia is lefoglal hajókat és a kikötőibe viszi, de Anglia háborúban van, és a Szovjet állítólag semleges, tehát a nemzetközi tengeri jog szerint, úgy kellett volna tenni- ök, mint Norvégiának, amelynek a kikötőjébe bevitték a City of Fiintet, amikor az orosz Murmanksból Hamburgba szállították, amely internálta a német tengerészeket és szabadon bocsátotta a lefoglalt hajót és a személyzetet. De miután a Szovjet, szoros szövetségbe van Hitlerrel, tehát farba rúgja a nemzetközi jogot, hogy szolgálatot tehessen a nácizmusnak. Az egészből csak az az érdekes, hogy a kommunázik milyen odaadással védik Hitler érdekeit, azért még a “demokrácia nagy vezérét” Roosevelt elnököt is hajlandók megtámadni. MOST MÁR ÉRTEM Sokszor érthetetlen az a sok zagyvaság, amit most a kommunistákkal egységfrontozó Bi- rinyi összeír. Erre a már rendszeres őrültségre magyarázatot ad Birinyi, amikor megírja, hogy ő készül a közeli napokban esedékes Nagy-Magyaror- szág megünneplésére. Ezt az ünnepet az irodájában “Kossuth Lajos képe és mellette függő father Coughlintól kapott kereszt alatt, egy üveg hazai szilvórium és egy üveg bor társaságában akarja megtartani. Én azt hiszem, hogy amikor Birinyi a hazát megváltó cikkeit írja, akkor is ott van a fent említett két féle itóka és annak a szorgalmas fogyasztása mehett Írja azokat a bődüle- tes marhaságokat, amelyeket három magyar lapba elhelyez. Mint hálás olvasója, két heteként megnevetett a szörnyszülötteivel, adok egy tanácsot ennek a Birinyinek: Ha cikket ir ,bármily nehezére esik is, ne igyon egyszerre szilvóriumot és bort, mert valószínű, hogy ez fekszi meg az amúgy is ködös agyát, tudom, hogy egyszerre nem tud leszokni, (talán köny- nyebben leszokna az Írásról — szedő) hát, ajánlom, hogy iris előtt igya meg a bort és utána a szivóriumot, igy talán lesz valami összefüggés a megváltó nyögdécseléseiben. KUTYÁBÓL NEM LESZ SZALONNA Hogy a fenti tétel, mennyire helytálló, arra élénken rávilágít a Budapesten, 1909 január FAJT VÉD a Haynau-Horthy rendszer. E rendszer a nagybirtokosok és nagy kapital isták védszentje. A védszent létföntartása természetes sok, sok pénzbe, pontosan 1629 millió pengőbe kerül. Az 1629 millióból a fogyasztási, tehát a munkást és parasztot sújtó adókból 1003 millió pengőt vasalnak be, a földbirtokos arisztokraták, papok és nagykapitalisták pontosan 430 millió pengővel járulnak mindössze a védszentjük létf öntartásához. Mig a hiányzó 200 millió pengőt egyébb bevételekből fedezik. Hasonló ezen állapot a pesti házmesterekéhez, akiket a lakók fizetnek, de akik mégis a háztulajdonos képviselői és az állam, vagy város ingyen végrehajtó szervei és a lakók zsarnokai. EGYÉBB bevételek között szerepel a cukorbetegek szacharinja is. Ez az édesítő gyógyszer 38.000 pengőjébe kerül 1 évben a Haynau-Horthy rezsimnek. A cukorbetegek ezért a 38.000 pengőért a rendszernek 400.000 pengőt kénytelenek fizetni. A fajt védő uralom keres tehát pontosan 362.00 pengőt azaz 1050 százalékot. Itt megemlíthetjük, hogy a kofát vagy szatócsot ha 1 fillérrel drágábban ad valamit, vagy 1-1 cikken 10-15-20 százaléknál többet próbál keresni, börtönnel sújtják, azok, akik 1050 százalékot arcpirulás nélkül mernek keresni csak ennél a szacharinnál is például. Igaz övék a hatalom és a dicsőség kies Magyarország földjén MA. 20 ÉV UTÁN 15 évi fegyház- ra ítélt a Kúria, Töreky volt vészbirónak elnökletével 1939 október 26-án egy volt vörös katonát, akit az 1919-béni Ma- uthner-féle újpesti bőrgyárban leleplezett elleforradalmárok vezérének Papp Imrének kivégzéséhez osztottak be. Ez az asztalos munkás akkori vörös katona 8-iki száma a “Társadalmi Forradalom” cimü anarchista lapnak egy cikke, amelyben a szoc. dem. vezérekkel foglalkozik és a többek között a következőket írja a ma Clevelandon élősködő varangyról Tárcái Lajosról: “Egy harmadik gyűlésen, ahová elhozták a párt büszkeségét Tárcáit, a következők játszódtak le: egy elvtársunk megmondotta a gyülésvezetőnek, hogy röviden hozzá akar szólni a tárgyhoz, amit az tudomásul vett. De Tárcái azt mondotta, hogy hideg van itt tartani a hallgatóságot. Azután, hogy nincs szükség ellenvéleményre. Végül pedig megveretéssel fenyegette meg az anarchistákat. És ez a hitvány alak bőgött ott a gyűlésen frázisokat, a rendőri erőszakoskodás ellen. Ez a gyáva fickó a jelenlevő 400-500 emberrel akarta agyonveretni a jelenlevő 4 anarchista elvtársat ...” Lám, lám 30 évvel ezelőtt is ilyen véleménye volt az öntudatos munkásoknak Tárcáiról, 30 év hosszú idő, de Tárcái azóta sem változott meg, igaz, hogy az öntudatos munkások véleménye sem őróla. a tanácsköztársaság bukása után Nyitrára menekült. Most, hogy visszacsatolták ezt a területet Horthy karmai közé került. A vád ellene szándékos emberölés volt, az ügyész részéről. A pestvidéki törvényszék, amely elsőfokon tárgyalta az ügyét, fölmentette a vád alól, mert az ügyet elévültnek tekintett. A II. fokú bíróság helyben hagyta az ítéletet. A Töreky 1919. évi hírhedt várbírója időközben a Kúria tanácsának elnökbirájává avanzsált és ezt az ügyet újra felvette. MOST FOLYIK az újabb nép- .csalási komédia a budapesti parlamentben, az u. n. földbirtokpolitikai javaslat tárgyalása. A sok szédítő szónoklatokban itt- ott egy-egy feudális gyöngyszem is adódik.. Ilyen gyöngyszem volt például okt. 26-ikai ülés egyik kormánypárti képviselőjének, Csorba Sándornak a hozzászóllása, aki többek között ezeket mondotta: “Nem szabad nagyon radikális földreformot csinálni, mert akkor — véleménye szerint — az egész ország elszegényedik és balkánizáló- dik”. Azzal viszont adós maradt hogy bár nem volt eddig “radikális” földosztás, sőt jóformán semilyen földosztás sem Magyarországon, hát miért kezdődött meg mégis az ország elszegényedése, a közállapotok bal- kánizálódása 20 évvel ezelőtt és azóta is folyamatban van. KARCAGON; naponta 4000- 5000 köbméter földgáz illan el a levegőbe kihaszná’atlanul. Ilyesmire, hogy ezt a köz javára hasznosítsák, nincs pénz. Magyar IWW- irodalom van bőven a közipontban. Úgy intézzétek, hogy elfogyjon, hogy uj- jabbak kiadására legyen szükségünk. Ennek legegyszerűbb módja, az irodalom terjesztése. Hány füzetet adtál el e héten munksátárs? Magyarországi Tükör Az IWW Hírszolgálati irodájától Budapest.
