Bérmunkás, 1939. július-december (27. évfolyam, 1065-1091. szám)

1939-10-28 / 1082. szám

e oídai BÉRMUNKÁS 1939 október 28. A háborús zsákmányolásnak út­jában nincs akadály Az idő múlásával mind szorosabbra fűződik Canadában is a háborús szigor. A nagyfejüek immár nyilvánosságra hozták határozatukat és annak végrehajtására már utasították az il­letékes fórumot, hogy haladéktalanul kiképzésre hívjanak két divízióra elégséges ifjút. A toborzás megtörtént és amint újabban nyilvánosságra jutott, egv divízió, vagyis 16.000 ember valószínűleg januárban, esetleg előbb is útra indul a harcterek­re. Az események gyorsan kö­vették egymást és tiz napra a hadüzenet után már megin­dult a toborzás. Kényszer soro­zás még idáig nincsen, azonban meglehet, hogy azt is beveze­tik, miután már szó esett erről több irányból is. A mai toborzás alapján, vala­mi ötvenezer embert szóllitanak zászló alá, hogy Canada szine- javát abból kiválogassák. Azon­ban a jelek tanúsága szerint Ca- nadának a szerepe még egyelőre abban áll, hogy Angol-Francia- országot ellássa elégséges élel­miszerekkel és valemelyes mu­nícióval is. A hadüzenet óta már számos megszorítást alkalmaz­tak a polgári életre kihatóan, amennyiben életbe léptették a cenzúrát és a kormány ellenőr­zésébe került a termelés és szét­osztás fontos funkciója is. Kü­lönösen az élelmiszer és hábo­rús célokat szolgáló kellékek fe­lett gyakorolnak szigorú ellen­őrzést. ÍGÉRIK, hogy JÓL VISELKEDNEK nem kell kardot rántani, gép­fegyvert cipelni, lövészárkot ásni és abban derékig érő szennyes pocsolyában nyomo- rodni. Akárcsak a politikusok, hangzatos hazafias frázisokat hangoztatnak, hogy milyen ma­gasztos kötelessége a dolgozók­nak hazájuk mellé állni és tar­tózkodni minden olyan követe­léstől, amely esetleg hátráltat­ná hazájuk háborús akcióját stb. A nagy pénzérdekeltségek ilyen frázis hangoztatása mellé szegődtek most már a dolgozók önkényes vezérei is. Ott van a canadai AFL, a Candai Munká­sok Szövetsége, a Canadai össz- munkások Congresszusa és az Egyesült Államok CIO-hoz ha­sonló alakulata. Tehát minda­zon szervezeteknek képviselői, amelyek mindenkor készen vol­tak megbízóikat elárulni, ami­dőn nekik az előnyt jelentett. Jó fiuk lesznek ugyan, de bizonyos, hogy a dolgozók fogják annak az árát megfizetni. OSZTÁLYHARC TOVÁBBRA IS VAN Az IWW itt is mint minde­nütt csak egyféle háborút is­mer el és az pedig az osztály­harc. A dolgozónak is ehhez a harchoz, az egyetlen érdekében folyó háborúhoz van köze csu­pán és érdeke, hogy ennek a zászlaja alá csatlakozzon. Ez a háború, az osztályharc folyni fog mindaddig, amig az embe­riség fel nem szabadul a kapi­talizmus járma alól az egész vi­lágon. Ezért tehát az IWW na­gyon hosszan tartó háborúra rendezkedett be, mert tudatá­ban van, hogy a dolgozókat ne­héz kiábrándítani mai felfogá­sukból és pedig, hogy sikeresen befejezéshez érjünk osztály har­cunkban, ahhoz a dolgozók nagy többségének hozzájárulásához és aktiv küzdő tevékenységére van szükség. Ezért van az, hogy minden sorral, minden szóval ami az IWW részéről a munkások felé elhangzik, hangsúlyozva üzen­jük és felszóllitjuk a dolgozó­kat, hogy tanuljanak a fejükkel gondolkozni és tanítsanak má- , sokat is. Tanuljanak meg önma­gukért cselekedni és arra hiv­Az álarc lehullott végre Irta: Keresztury Ilona Az itteni szakszervezetek ve­zetői kivétel nélkül úgy nyilat­koztak a kormány vezetőinek, hogy jó fiuk maradnak és hű­ségesen szolgálják hazájukat, amig az bajban van. Kijelentet­ték, hogy nem lesznek sztráj­kok és egyéb munkásmegmoz­dulások, tekintet nélkül, hogy milyen ellentétes kérdések me­rülnek fel a munkások és mun­káltatók között a háború teljes tartama alatt. Ezek a nyilatko­zatok megjelentek a canadai ve­zető hírlapokban, a nyilatkozók teljes névaláírásával, a szak- szervezet megjelölésével egye­temben, figyelmeztetésül arra, hogy a sérelmezett munkások várjanak a háború megszűnése utáni időkre orvoslásra, mert im, vezéreik már előre vásárra vitték a bőrüket, minden meg­kérdezés nélkül. Persze amint a vezérek nyi­latkozataiból kitűnik elvárják a kormánytól, hogy apai jóság­gal kezelje a munkáskérdéseket és hasson oda, hogy azok or­voslásra találjanak amennyire a körülmények azt lehetővé te­szik. Tehát amint az előre is látható, ismét a dolgozók hátá­ból hasítják ki a háborús kia­dásokat : Ismét a dolgozókkal fizettetnek a háborúért, amig a profitra mindig éhes munkálta­tók levegős szobákban álmod­nak még nagyobb háborúról és még nagyobb profit lehetőség­ről. A munkásnak ismét azt mondják, hogy kuss és érd be azzal, amit kapsz. A dolgozók­nak a bőrét viszik vásárra és azok életét a harcterekre, hogy elvérezzenek a telhetet­len profitharácsolók érdekeiért. Mit törődnek ők a munkás éle­tével, ha bőséges haszonra van kilátás, amiért önmaguknak Budapest 1939 szept. 17 — Mint előre látható volt a ger­mán fasizmus, úgy megrohan­ta Lengyelországot, hogy csiz­mája alá kényszerítse a lengyel népet. A kommunázik az élet­halál harcot vívó lengyeleket — a fasizmus lélektanához híven — hátba támadta, tehát segít­ségére sietett a germán fasiz­musnak. A bolsevizmus, mint barát és segítőtárs jelent meg a fenti megállapítás szerint és kalóz módszer szerint orvul támadt rá, koncolta föl a fasizmus elle­ni harcban állókat. Szovjet Unió ezzel a ténnyel a hadászat terén is újat terem­tett. A kapitalista támadásoknál, eddig még fehér zászlót, a ba­rátság jelét, még nem használ­ták föl. Nem merték fölhasznál­ni, orvtámadás, támadás lelep­lezésére. A “nagy” Stalin bol- sefasizta birodalma kellett jöj­jön ennek megvalósítására. A kommunizmus arculcsapá- sánál, az Internacionálé profa- nizálásánál rendszerük a világ proletáriátusának egyebet nem adott ezideig ennél a cselekedet­nél. Az orosz proletriátus kom­munista rétegét formálisan le- gyilkoltatta, mint Oroszország hazaárulóit. A legjobbak ezrei kerültek puskacső elé és a név­telenek milliói jutottak hason­ló sorsra. A nagy többség pedig a 6 milliós párttagság rabszol­gájává vált. Oroszország 160 milliós népét véve alapul ez a 6 millió amelyekből a közigaz­gatás bürokratái kikerültek szüronyokra — éppen úgy mint Itáliában és Germániában — támaszkodva nyom el minden vélemény nyilvánítást. Az ifjúságot amelyet imperi­alisztikus céljaiknál fölhasznál­nak félrevezették és beleszug- gerálták — vagy beleverték — nogy a bolsevizmus amit csinál, az nem más, mint kommuniz­mus. A világ proletáriatusát rádió előadásaival szédítette. A világ­szerte levő kommunista pártjai, amelyek valójában nem mások, mint az orosz kommunázik elő­őrsei, propagandagócai műkö­désűkben kettős célt szolgáltak és szolgálnak. 1. Fedezték az orosz kommu­názik imperialisztikus terveit, hogy ezzel belső konszolidáló­dását tegyék lehetővé, valamint távoltartsák az esetleges inter­venciót. 2. A kommunista név kisajá­tításával a világ proletáriátusá­nak forradalmi mozgalmait, a kommunázik szolgálatába fog­va, lehetetlenné tegyék a kom­munista társadalmi rendszer­nek — amely veszedelmet je­lent a kapitalizmus és a fas­izmusra, igy a kommunázikra is — megvalósítását, a bérrend­szer eltörlése és a kollektiviz­mus megvalósítása iránti har­cát. Mint láthatjuk és miként azt megállapíthatjuk a kommunáz- izmus egyedül több pusztítást, rombolást vitt véghez a világ proletáriátusának kommunista osztályharcában, mint a kapita­lizmus. A kapitalizmus, nyíltan hir­deti, hogy lélektana a profit és kizsákmányolás. A bolsefasizmus, kommunis­ta álarcban, mint harcostárs csatlakozott a kommunista vi­lágrendért harcolók forradalmi seregéhez. Burcuk lengyel ha­tárvárosban csupán logikus foytatása volt e baráti “segít­ség nyújtás” megnyilvánulása. ják segítségül többi munkástár­saikat is. Ne bízzák ügyüket vezérekre és szavazati jogaik­kal politikusokra. Szervezkedje­nek munkahelyeiken iparilag és hagyjanak fel már a régen ide­jét múlta kísérleti szervezke­désekkel. Erejüket ne taglalják fel szakmai foglalkozásuk sze­rint és végül tanulják meg, hogy a bérrendszer keretein be­lül egy dolgozónak a sérelme mindannyiuk sérelme. Az ipa­rok összevonásával létrejön az a helyzet, amikor egy munkás sem képes a saját sérelmére egyedül orvoslásra kényszerí­teni a munkáltatót. Szervezkednie szükséges min­den vonalon, mert csak úgy ké­pes érdekeit megvédelmezni és jobb munkaviszonyokat s köny- nyebb megélhetési lehetőséget teremteni. Azonban nem szabad szem elől tévesztenie azt sem, hogy VÉGCÉLUNK, olyan mun­kásközösséget teremteni, olyan demokratikus társadalmat, ahol a dolgozók és kizárólag csakis a dolgozóknak jut majd szük­ségletükhöz mérten a bőséges javakból. Fujjuk tehát a harci riadót és egyre csak toboroz­zunk az osztályharcban való részvételre. Minden munkás áll­jon hát zászlónk alá és indul­junk együttesen győzelemre. Canadai munkás A világ kommunista forradalmi seregét azonosmódon, de Lenin halála után támadta hátba az akkor kialakuló bolsefasizmus. A mai és a germánfasizmus ellen harcoló lengyel proletáriá- tus, hátbatámadásával tehát nem történt újabb, mint a régi módszer alkalmazása. Mivel a germán fasizmus el­len élet-halál harcban ,mint fas­izmus elleni harcban, a lengyel hadseregen kívül, miként Var- só-Lemberg és egyéb helyek ellentállása igazolja, pártállás és meggyőződésre való tekintet nélkül a proletár férfiak, nők, aggok és fiatalok egyaránt vettek részt most már a befu­tó hírek szerint, nemcsak a lei­gázásra törekvő germán, de az orosz fasizmus betörésével szemben is, joggal idézhetjük a magyarországi kommunisták egyik 10 évvel ezelőtti és az IWW-isták ellen kiadott röpira- tuk következő kitételét: “Ver­jétek ki a befurakodott fasiztá- kat az uj gazdasági szerveze­tekből. Rántsátok le róluk az álarcot és a fasizmus gyilkos pofáját fogjátok megpillanta­ni”. Igen a kommunisták, az IWW forradalmi élcsapatának most a lengyel proletáriátus élete árán szolgálatot tett azzal, hogy a “kommunista” Szovjet Unió­ról lerántotta az álarcot és iga­za volt — hisz ők tudták a leg­jobban — a 10 évvel ezelőtt ki­adott röpcédulájuknak, mert a világ kommunistái a bolsefas­izmus gyilkos pofáját pillant­hatta meg. Minden bolsefasizta “kom­munista” propaganda ellenére a kommunistáknak úgy mint az IWW-istáknak is kötelességük harcolni a fasizmus ellen és mi­vel kapitalizmus csak egyfajta van, amit meg kell semmisíteni, azonmód nincs kétféle fasizmus sem, nevezzék azt akár náci­fasizmusnak vagy bolsevikifas- izmusnak.

Next

/
Thumbnails
Contents