Bérmunkás, 1939. július-december (27. évfolyam, 1065-1091. szám)
1939-10-28 / 1082. szám
4 oldal BÉRMUNKÁS 1939 október 28. BÉRMUNKÁS (WAGE WORKER) HUNGARIAN ORGAN OF THE I. W. W. Előfizetni árak: Subscription Rates: ^gy évre ....................— $2.00 One Year ____________ $2.00 rélévre .................. 1.00 Six Month« __________ 1.00 Egyes szárn -ca .......... 5c Single Copy _________ 5c Csomagos rendelésnél- 3c Bundle Orders ______ 3c Subscription Payable to: “Bérmunkás” P. 0. Box 3912 S. S. Sta. Szerkesztőség és kiadóhivatal: 8622 Buckeye Rd.. Cleveland. O. Entered as seer ad-class matter at the Post Office, at Cleveland, ___________Ohio under the Act of March, 3, 1879.___________ Published Weekly bv the INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD Forradalmi munkásmozgalom (P) Hanzatos jelszavak, még nem jelentik a forradalmi munkásmozgalmat. A forradalmi munkásmozgalomnak, nem célja csak az üres lázitás, vagy hangzatos frázisok puffogtatása, mert ez nem célravezető. A forradalmi munkásmozgalomnak célkitűzése egy uj társadalmi rendszer megalapozása és a kapitalista rendszeren belül annak építése. A különböző mozgalmakat nem az teszi forradalmivá, amit esetleg saját magukról állítanak, hanem az a végcél érdekébe teljesített építő munka, amellyel megdönthessük a kapitalizmust és ugyanakkor megalapozzuk a bérnélküli, közös termelési rendszert. Vannak ma a társadalom keretein belül olyan alakulatok, amelyek forradalmi jelszavaknál egyebet nem tudnak adni s végeredményben programjuk egyáltalában nincsen az uj társadalom mikénti kialakulása és annak irányítására vonatkozóan. Ebbe a kategóriába lehet sorozni az Összes politikai pártokat, amelyek úgyszólván mind a radikális jelszavak fellegvárai. Politikai pártok nem adhatnak hithü követőiknek végeredményben mást — mint pártdiktaturát, ami nem sokat különbözik magától az imperializmustól, mert egyéni uralmat jelent. A nemrég befejezett spanyol polgárháborúban tapasztaltuk, hogy a gazdasági alapon megszervezett munkásság nem hive a diktatúrának. Nem hive még pedig azért, mert mint forradalmi gazdasági szervezet, nem kalandozik el a társadalom alapvető tényezőjétől és nem a politika átformálásában, hanem a gazdasági alap — a termelési és szétosztási rendszer megváltoztatásában látja csak a forradalmi munkásmozgalom végcélját megvalósítani. Maga az a tény, hogy a mai társadalomban vannak sokan radikális elemek, akik hangzatos szavakkal tudják ostorozni mindazon jogtalan cselekedeteket, amit az uralmon lévő osztály a nagytömegek ellen elkövet, de a hangzatos jelszavaknál egyebet nem tudnak adni követőiknek. Vannak garmadával lapok, amelyek radikális szellemben Íródnak, de végeredményben sem ilyen megoldást nem is ajánlanak a társadalmi bajok orvoslására. Ezek a radikális egyesületek, vagy akár magán vállalatok lapjai, sohasem mondanak többet csak rámutatnak a bajokra és az olvasók sem tanulnak belőle többet — mint a beteg ember, akinek orvosa megállapítja ugyan a betegség diagnózisát, de orvosságot nem ad annak gyógyulására. , A tényleges forradalmi munkásmozgalom különbözik minden más radikális csoportosulástól. Kidolgozott, tervszerű módon építi szervezeteit annak megfelelőleg, hogy a kapitalista termelési mód összeomlása után átvehesse az előbbinek funkcióját és folytathassa a termelést és szétosztást fennakadás nélkül — de már a köz javára. . A forradalmár és a forradalmi munkásmozgalom különbözik minden más radikális csoportosulástól — vagy politikai párttól mert célkitűzése a társadalmi rendszer megváltoztatása. Ezen cél elérésének érdekében építi forradalmi szervezeteit úgy, hogy az uj társadalom a mainál egy sokkal jobban megszervezett társadalmi rendszer legyen. Mert puszta semmiségből csupán a mai társadalmat ostorozó jelszavakból nem lehet máról-holnapra egy uj rendszert átvarázsolni. A forradalmi mozgalmat építeni kell a mai rendszer keretein belül, mert csak azt nevezhetjük társadalmi forradalomnak _ vagy azt a szervezetet forradalminak, amelynek van célkitűzése és a cél elérésére kiépített szervezete. Hogy azután a végleszámolás idejében egy ilyen forradalmi szervezet milyen taktikát és harcieszközöket fog használni — az mindig az adott körülményektől függ. Annyi bizonyos, hogy a forradalmi munkásmozgalomnak fel kell készüni a társadalom átvételére. Ellenkező esetben fejetlenség fog uralkodni még akkor, ha egv erre meg nem szervezett munkastömeg veszi is at a hatalmát. Minden munkásember, aki ugyérzi, hogy a kapitalizmus már megérett a pusztulásra, hogy a mai rendszert egy olyan társadalmi rendszernek kell, hogy felváltsa, ahol nem lesz már többé kizsákmányolás — nem lehet más az első lépése, mint csatlakozni ahhoz a forradalmi munkásmozgalomhoz, amely csirájában magában hordozza az uj társadalom alapját. Egyetlen egy munkásembernek sem szabad meghátrálni attól a harctól, amely a világ proletáriátusának felszabadításához vezet. Az IWW egy forradalmi gazdasági szervezet — melynek célkitűzése a kapitalista rendszer megdöntése és az uj társadalom építése a megdöntött kapitalizmus helyébe. Az IWW fennállása óta ezt hirdeti és ennek a célnak érdekében építi forradalmi ipari szervezeteit. Még az ellenségei sem tagadhatják le ezeket a tényeket. Mostan, amikor már minden más elmélet csütörtököt mondott és az IWW elmélete és gyakorlata azt bizonyítja — ha a munkásosztály felakarja magát szabadítani, első sorban megkell legyen a forradalmi szervezete céljainak elérésére, mivel már meg van ez a szrvezet, amelyet az IWW képvisel, csak a munkás- osztály nagy tömegeinek kell felismerni azt a tényt, hogy a munkásosztály maradandó forradalmi vívmányokat csak úgy érhet el — ha felépiti ezt a forradalmi munkásmozgalmat végcéljának elérésére és annak megtartására. Ne áldozzatok többet a kapitalizmus háborús oltárán, hanem harcoljatok az IWW által megalapozott forradalmi munkás- mozgalomban az emberiség felszabadításáért. “Mein Kampf” az angol katona kezében Londoni hírszolgálat szerint, amely manapság még olyan hitelnek sem örvend, mint a háborús cenzúra előtti időkben, arról Írnak az amerikai lapok, hogy Hitler Adolf “Mein Kampf” cimü könyvének angol fordítását ezrével osztogatják ki olvasásra az angol katonák között. Érdemes tudni, hogy ez a könyv, Hitler ék Németországában, szentebb irás volt mint a biblia. Törvényesen megkövetelték, hogy meglegyen minden német család otthonában. Minden uj német házaspárnak a talizmánja volt a führer- nek ez a terjedelmes, de pocsék fércmunkája. Házkutatások alkalmával, — ami gyakran fordult elő — ha a “Mein Kampf”- ot nem találták a feldulásra szánt otthonban, legtöbb esetben a családfő internálásával vált egyenlővé. Hitler egész programját ez a könyv ölelte fel. Zsidó, katolikus és marxi-kommunista gyűlöletének olvasása, próbára tette a leghiggadtabb emberi idegeket is. Ez említetteken kívül, csinos paragrafusokban kicir- kalmazva regélt a Führer a nagy német álomról, a Drang nach Ostenról, a fekete tengerig terjeszkedő Nagy-Németor- szágról és a “Lebensraum”-ról (a német élettérről, ami nem más, mint, a terjeszkedés útjába eső kisebb országoknak más funkciója nincsen, mint a Nagy- Németbirodalom ellátása és táplálása. A demokráciával és a hitlerizmus ellenes szent háború má- konyával agyonitatott és haza- fisággal túlfűtött angol háborús anyag serkentésére, valóban sáncárokban való olvasmány e könyv. Szinte hihetetlennek hangzik ugyan, de egyidejűleg arról is ir a hírszolgálat, hogy a “Mein Kampf”-on kívül, Marx Károly “Tőke és Munka” cimü müvét, valamint Tolstoj “Háború és Béke” és Barbusse “Pergőtűzben” cimü pacifista müvét is az angol katonai könyvtárba helyezték, hadügyminisztériumi engedéllyel. Nem lehet tudni, hogy ez a fene nagy liberalizmus és demokrácia meddig fog tartani az angol hadügyminisztériumnál. De több mint bizonyos, hogy ha az angol katonák Marxot, Bar- busset és Tolstojt figyelmesen olvasgatják, nem az lesz az eredménye, mint amit haduraik várnak. NYILVÁNOS NÉPGYÜLÉS NEW YORKBAN Az IWW magyar csoportja, október 29-én, vasárnap d. u. 3-kor a Bérmunkás Otthonban, 1351 Third Ave., NYILVÁNOS NÉPGYÜLÉST tart, melyre a magyar munkások megjelenését kérjük. A népgyülés tárgya: A német-orosz paktum hatása a forradalmi munkásmozgalomra. Előadó: Fishbein László. Munkástársi üdvözlettel, az IWW new yorki csoportja. ELVINYILATKOZAT A munkásosztály és a munkáltató osztály között semmi közösség nincsen. Nem lehet béke mindaddig, amíg éhség és nélkülözés található a dolgozó emberek milliói között s az élet összes javait ama kevesek bírják, akikből a munkáltató osztály áll. E két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, mig a világ munkásai mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet, a termelő eszközöket és megszüntetik a bérrendszert. ügy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és keve sebb kezekbeni összpontosulása a szakszervezeteket (trade unions) képtelenné teszik arra, hogy a munkáltató osztály egyre növekvő hatalmával felvegyék a küzdelmet. A szakszervezetek olyan állapotot ápolnak, amely lehetővé teszi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozó másik csoport ellen uszítsák és ezáltal elősegítik, hogy bérharc esetén egymást verik le. A szakszervezetek segítenek a munkáltató osztálynak a munkásokba beoltani ima tévhitet, hogy a munkáltatókkal közös érdekeik vannak. E szomorú állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály érdekeit megóvni csakis olykép felépített szervezettel lehet, melynek minden az egy iparban — vagy ha kell, valamennyi iparban — dolgozó tagjai beszüntessék a munkát bármikor ha sztrájk vagy kizárás van annak valamelyik osztályában, igy az egyen esett sérelmet az összesség sérelmének tekinti. E maradi jelszó helyett: “Tisztességes napibért tisztességes napi munkáért,” ezt a forradalmi jelszót írjuk a zászlónkra: “LE A BÉRRENDSZERREL!” A munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrendszert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra is, hogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpusztult. Az ipari szervezkedéssel az uj társadalom szerkezetét építjük a régi társadalom keretein belül-