Bérmunkás, 1939. január-június (27. évfolyam, 1040-1064. szám)
1939-03-18 / 1050. szám
HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD Entered as second-calss matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio unjlaE—Art of March, 3, 1879 VOL. XXVII. ÉVFOLYAM. NUMBER 1050 SZÁM A varjú nem vájja ki a csóka szemét! EGY DETROITI MAGYAR SPICLINEK FALAZ A “SZABADSÁG” C. CLEVELANDI NAPILAP. Kis Mihály bucheros bűnügyét szellőzteti a napilap, de a Kiss család megrontójának, Prattinger Ferencnek — a duplahazafi detroiti magyar élősdinek szerepét, kihagyja, egy magyar- országi lapból átvett amerikai tárgyú cikkből. Amennyiben, a “Szabadság” meghamisítva, összefaragva közölte le március 10- iki pénteki clevelandi számában a nevezett tudósítást, mi indíttatva érezzük magunkat a ne-<í> vezett cikk közlésére már csak azért is, mert Prattinger Ferenc, csúnya besúgó, árulkodó szerepének nem ért végére Magyarországon, hanem Detroit- ban, városi alkalmazásban tovább folytatja. Jóllehet, itt Clevelandon a “Szabadságnak” érdekében álló dolog a detroiti spiclivel jóban lenni! De nekünk viszont kötelességünk, a detroiti magyar munkások figyelmét újból felhívni erre az alakra, aki nem csinált önmagának lelkiismereti kérdést a Kiss család tönkretevéséből, hanem ahelyett, hogy süllyesztőbe tűnt volna el, ma is ott szerepel Det- roitban és mint aki minden lében kanál, boldogítani próbálja a hazafias, vallásos érzelmű magyarokat, abban a reményben bizonyára, hogy hátha akad megint egy Kiss Mihály közöttük, akinek van egy szép lánya is meg 15 ezer amerikai dollárja is? . . . A magyarországi lapban megjelent cikket szószerint hozzuk — nem úgy mint a “Szabadság” — és a ‘“Szabadság” által kihagyott részeket, feketéből huzzuk alá annak bizonyítására, hogy a clevelandi napilap Prattinger cselekményeinek takarásában, egy tönkre tett detroiti magyar áldozatot kevesebbre becsül, mint az igazi bűnöst, akit szoknyája alá takar az helyett, hogy a valóságot feltárva, kiközösíteni segitene a detroiti és általában a magyaramerikai társadalmi életből. Az ilyen cselekményekből született bizonyára az a régi magyar köz mondás, hogy: “a varjú nem vájja ki a csóka szemét”. EGY AMERIKAS MAGYAR HUSIPAROS REGÉNYE Szerelem, válás, házasság, üzletrészvénypakett, csőd és bűnügy GYULA, Magyarország. — 1932 őszén jött haza Amerikából Kiss Mihály öreg magyar husiparos. Győrből vándorolt ki Amerikába, a Michigani állambeli Detroitban telepedett le, a “Ford Motor Co.” világhírű telepének tőszomszédságában, ő látta el hússal, zsírral, szalonnával Ford munkáshadseregét. Később valami birtokháboritási perbe keveredett Fordékkal és százezer dolláros kártérítési pert indított az autókirály ellen, ítéletre nem került sor, mert Kiss Mihály 1932 májusában egyességet kötött a Ford-gyár- ral. Követelésének teljes kiegyenlítése fejében tizenötezer dollárt kapott. Az egyesség nagyon sovány volt, mert Kiss Mihálynak a költséges pereskedés lefolytatáTAKÁCS JÓZSEF munkástárs Cleveland east sideon, tudományos előadást tart MOST CSÜTÖRTÖK este 8 órai kezdettel, az Ifjúsági teremben, 11213 Buckeye Rd. Tárgy: A Forradalmi munkásmozgalom alapproblémái. Tehát most csütörtökön, máricus 16, az Ifjúsági teremben találkozunk. sára többizben kölcsönt kellett felvennie detroiti honfitársaitól. így kapott erre a célra Hamborsky H. Aladártól 2250 dollárt Laczó Józseftől 6,000 dollárt, Szöllősi Kálmántól 900 dollárt és Kondor Mihálytól ,900 dollárt. A felvett kölcsönök tehát csaknem felemésztették az egész egyességi összeget. Kiss Mihály radikálisan oldotta meg ezt a pénzügyi problémát. Senkinek sem fizetett, hanem Sarolta leányával és a Fordék tizenötezer dollárjával átvitorlázott régi hazájába. Velük együtt vándorolt haza Prat(Foíytatás a 2-ik oldalon) Dalverseny, melyen nem a dal számit DALSZAKÉRTÖK, AKIK FÜLEK HELYETT SZEMEKKEL ÉS SZIVEKKEL BÍRÁLTAK Munkásdalárdák — melyek méltatlanok a munkásnévre, nem vastag a bőr, pirulhat a pofa! Ahol Cleveland, március 13 — “Azért szeretlek úgy benneteket, mert oly sok az ellenségetek”. Mondotta egyszer a néhai Eugene V Debs, szocialista vezér, az IWW egyetemes központjának látogatása alkalmából, amint a központi alkalmazottakkal kezet szorított. Azóta észrevehetően szaporodtak és gyarapodtak, az IWW ellenségei, s mert a magyar IWW-isták a forradalmi munkásmozgalom élén vannak állan-$----------------------------------------dóan, magyar vonatkozásban sem lettek a megalkuvásnélküli forradalmi munkásmozg al o m terjesztőinek, hirdetőinek az ellenségei kevesebben. De úgy vagyunk mi már az ellenségeink szaporodás á v a 1, hogy egyel több vagy kevesebb vajmi keveset számit. S, hogy őszinték legyünk inkább akkor tapogatnánk, vizsgálgatnánk magunkat, hogyha ebben a züle- dező, rohadozó, foszladozó amerikai magyar társadalmi életnek nevezett gerinctelenségben, a múló esztendőkkel, barátaink szaporodnának meg az ellenségek helyett. Jöjjenek hát a dolgok és bajok csomóstól! El nem fogunk hallgatni semmit. A gyávák meglapulása, megalkuvó gerinc- telensége és a szánalmas vergődés melynek több ízben vagyunk szemtanúi, arról győztek meg bennünket, hogy inkább viseljük, ökleink csapásainak nyomában támadó minden következményeket, mintsem az engedékenységet, vagy megalkuvást. Lesújtani kész öklünket, mérsékeltebb természetű munkástársaink egyszer már vissza tartották egy olyan Dalárda ügyben, melyben a szereplők összessége elkövette azt a “botlást” ami a munkásszellemen, jellemen és öntudaton ejtett csorbát. Az elmúlt tavasszal — bár jóakaratból, — de mégis kiütötték kezünkből a tollat, amikor megírni akartuk, hogy a “Clevelandi Kultur Kert” megnyitása alkalmából — illetve a Magyar Kapu körül lerendezett ünnepségnél, a MUNKÁS DALÁRDÁK tagjai, felfűzték a piros, fehér, zöld, NEMETISZI- NÜ kokárdákat. Mi már akkor azon a véleményen voltunk, hogy a Kulturkertnél felfűzött nemzetiszinü kokárdás viselke(Folytatás a 2-ik oldalon) Törvénytelenség... Az elmúlt héten, az öregemberek tanácsa, U. S. Legfelsőbb Bírósága, az eléjük terjeztett Fansteel féle próbaügyben ug.i) döntött, hogy az ülősztrájk törvénytelen cselekmény. Az öregurak döntése nélkül is tudta ezt minden szervezett munkás. De azt is ám, hogy a döntés előtt sem szerepelt a törvénykönyvekben, hogy ülősztrájkolni szabad. Sem megengedve sem megtiltva nem volt instáljuk. De hiszen a törvény ily bölcs értelmezőit azért meg- kérdzeni csak szabad volna illő tisztelettel, hogy ha már egyszer bizonyosak abban, hogy ülősztrájkolni törvényellenes és kihágást jelent,? Vájjon hogyan. Miként? Mivel? büntetnék meg mondjuk azt a néhány millió szervezett munkást, akik fölött a vezérek rendelkeznek, ha egyszerre leülnének. Nos és ha már megbüntetnék TÖRVÉNYELLENES kihágásért? Egynéhány millió szervezett munkáson, hogyan hajtanák be az összeget, vagy hogyan bör- tönöznének be milliókat? Az IWW sohasem vallotta a sztrájkot törvényes fegyvernek, de a szervezett erőt törvénynek ismerte és hirdette. Az erő törvény! A törvény erő, ha van, vagy lesz, aki végrehajtja. Élünk a gyanúperrel, hogy a Supreme Court e döntésének sok kihágója lesz, mert a szervezett munkások ha ugyakar- ják, ezt a törvénytelenséget 24 óra alatt törvényesíthetik, ha akarják, ha merik! PERELIK A VERHOVAY LAPOT. Legújabb hírek szerint, az antiszemitáskodó Verhovay főelnököt és az ő felelős szerkesztésében megjelenő Verhovay hetilapot, egy egészséges, sajtóperrel ajándékozza meg, Schőn- feld Lázár, new yorki zsidó főrabi. Mint értesültünk ,a sajtóperre az indította a főrabit, hogy Daragó, meghamisitottan idézett az “Egyleti Élet”-ben megjelent cikkéből és még annyi emberséget sem tanúsított a megrágalmazott zsidó rabi iránt hogy helyesbítő cikkének helyt engedett volna a Verhovayak — illetve Daragó főekiök lapjában. A cikk visszautasítása nyomán, a new yorki főrabi, egy százezer dolláros kártérítési sajtóperrel ajándékozta meg az antiszehitáskodó főelnök urat, aki a számla esetleges fizetését, a Verhovay tagsághoz fogja átutalni. CLEVELAND, 1939 MARCH 18
