Bérmunkás, 1939. január-június (27. évfolyam, 1040-1064. szám)

1939-03-18 / 1050. szám

HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD Entered as second-calss matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio unjlaE—Art of March, 3, 1879 VOL. XXVII. ÉVFOLYAM. NUMBER 1050 SZÁM A varjú nem vájja ki a csóka szemét! EGY DETROITI MAGYAR SPICLINEK FALAZ A “SZABAD­SÁG” C. CLEVELANDI NAPILAP. Kis Mihály bucheros bűnügyét szellőzteti a napilap, de a Kiss család megrontójának, Prattinger Ferencnek — a duplaha­zafi detroiti magyar élősdinek szerepét, kihagyja, egy magyar- országi lapból átvett amerikai tárgyú cikkből. Amennyiben, a “Szabadság” meghamisítva, összefaragva közölte le március 10- iki pénteki clevelandi számában a nevezett tudósítást, mi indít­tatva érezzük magunkat a ne-<í> vezett cikk közlésére már csak azért is, mert Prattinger Fe­renc, csúnya besúgó, árulkodó szerepének nem ért végére Ma­gyarországon, hanem Detroit- ban, városi alkalmazásban to­vább folytatja. Jóllehet, itt Clevelandon a “Szabadságnak” érdekében álló dolog a detroiti spiclivel jóban lenni! De ne­künk viszont kötelességünk, a detroiti magyar munkások fi­gyelmét újból felhívni erre az alakra, aki nem csinált önmagá­nak lelkiismereti kérdést a Kiss család tönkretevéséből, hanem ahelyett, hogy süllyesztőbe tűnt volna el, ma is ott szerepel Det- roitban és mint aki minden lé­ben kanál, boldogítani próbálja a hazafias, vallásos érzelmű ma­gyarokat, abban a reményben bizonyára, hogy hátha akad me­gint egy Kiss Mihály közöttük, akinek van egy szép lánya is meg 15 ezer amerikai dollárja is? . . . A magyarországi lapban megjelent cikket szószerint hoz­zuk — nem úgy mint a “Sza­badság” — és a ‘“Szabadság” által kihagyott részeket, feke­téből huzzuk alá annak bizonyí­tására, hogy a clevelandi napi­lap Prattinger cselekményeinek takarásában, egy tönkre tett detroiti magyar áldozatot keve­sebbre becsül, mint az igazi bű­nöst, akit szoknyája alá takar az helyett, hogy a valóságot fel­tárva, kiközösíteni segitene a detroiti és általában a magyar­amerikai társadalmi életből. Az ilyen cselekményekből született bizonyára az a régi magyar köz mondás, hogy: “a varjú nem vájja ki a csóka szemét”. EGY AMERIKAS MAGYAR HUSIPAROS REGÉNYE Szerelem, válás, házasság, üz­letrészvénypakett, csőd és bűnügy GYULA, Magyarország. — 1932 őszén jött haza Ameriká­ból Kiss Mihály öreg magyar husiparos. Győrből vándorolt ki Amerikába, a Michigani állam­beli Detroitban telepedett le, a “Ford Motor Co.” világhírű te­lepének tőszomszédságában, ő látta el hússal, zsírral, szalon­nával Ford munkáshadseregét. Később valami birtokháboritási perbe keveredett Fordékkal és százezer dolláros kártérítési pert indított az autókirály ellen, ítéletre nem került sor, mert Kiss Mihály 1932 májusában egyességet kötött a Ford-gyár- ral. Követelésének teljes ki­egyenlítése fejében tizenötezer dollárt kapott. Az egyesség nagyon sovány volt, mert Kiss Mihálynak a költséges pereskedés lefolytatá­TAKÁCS JÓZSEF munkástárs Cleveland east sideon, tudományos előadást tart MOST CSÜTÖRTÖK es­te 8 órai kezdettel, az Ifjúsá­gi teremben, 11213 Buckeye Rd. Tárgy: A Forradalmi munkásmozgalom alapprob­lémái. Tehát most csütörtö­kön, máricus 16, az Ifjúsági teremben találkozunk. sára többizben kölcsönt kellett felvennie detroiti honfitársai­tól. így kapott erre a célra Hamborsky H. Aladártól 2250 dollárt Laczó Józseftől 6,000 dol­lárt, Szöllősi Kálmántól 900 dol­lárt és Kondor Mihálytól ,900 dollárt. A felvett kölcsönök te­hát csaknem felemésztették az egész egyességi összeget. Kiss Mihály radikálisan ol­dotta meg ezt a pénzügyi prob­lémát. Senkinek sem fizetett, hanem Sarolta leányával és a Fordék tizenötezer dollárjával átvitorlázott régi hazájába. Ve­lük együtt vándorolt haza Prat­(Foíytatás a 2-ik oldalon) Dalverseny, melyen nem a dal számit DALSZAKÉRTÖK, AKIK FÜLEK HELYETT SZEMEKKEL ÉS SZIVEKKEL BÍRÁLTAK Munkásdalárdák — melyek méltatlanok a munkásnévre, nem vastag a bőr, pirulhat a pofa! Ahol Cleveland, március 13 — “Azért szeretlek úgy benneteket, mert oly sok az ellenségetek”. Mondotta egyszer a néhai Eugene V Debs, szocialista vezér, az IWW egyetemes központjának lá­togatása alkalmából, amint a központi alkalmazottakkal kezet szorított. Azóta észrevehetően szaporodtak és gyarapodtak, az IWW ellenségei, s mert a magyar IWW-isták a forradalmi mun­kásmozgalom élén vannak állan-$-----------------------­-----------------­dóan, magyar vonatkozásban sem lettek a megalkuvásnélküli forradalmi munkásmozg al o m terjesztőinek, hirdetőinek az el­lenségei kevesebben. De úgy vagyunk mi már az ellenségeink szaporodás á v a 1, hogy egyel több vagy kevesebb vajmi keveset számit. S, hogy őszinték legyünk inkább akkor tapogatnánk, vizsgálgatnánk magunkat, hogyha ebben a züle- dező, rohadozó, foszladozó ame­rikai magyar társadalmi élet­nek nevezett gerinctelenségben, a múló esztendőkkel, barátaink szaporodnának meg az ellensé­gek helyett. Jöjjenek hát a dolgok és ba­jok csomóstól! El nem fogunk hallgatni semmit. A gyávák meglapulása, megalkuvó gerinc- telensége és a szánalmas vergő­dés melynek több ízben va­gyunk szemtanúi, arról győztek meg bennünket, hogy inkább vi­seljük, ökleink csapásainak nyomában támadó minden kö­vetkezményeket, mintsem az engedékenységet, vagy megal­kuvást. Lesújtani kész öklünket, mérsékeltebb természetű mun­kástársaink egyszer már vissza tartották egy olyan Dalárda ügyben, melyben a szereplők összessége elkövette azt a “bot­lást” ami a munkásszellemen, jellemen és öntudaton ejtett csorbát. Az elmúlt tavasszal — bár jóakaratból, — de mégis kiü­tötték kezünkből a tollat, ami­kor megírni akartuk, hogy a “Clevelandi Kultur Kert” meg­nyitása alkalmából — illetve a Magyar Kapu körül lerendezett ünnepségnél, a MUNKÁS DA­LÁRDÁK tagjai, felfűzték a pi­ros, fehér, zöld, NEMETISZI- NÜ kokárdákat. Mi már akkor azon a véleményen voltunk, hogy a Kulturkertnél felfűzött nemzetiszinü kokárdás viselke­(Folytatás a 2-ik oldalon) Törvénytelenség... Az elmúlt héten, az öregem­berek tanácsa, U. S. Legfelsőbb Bírósága, az eléjük terjeztett Fansteel féle próbaügyben ug.i) döntött, hogy az ülősztrájk tör­vénytelen cselekmény. Az öregurak döntése nélkül is tudta ezt minden szervezett munkás. De azt is ám, hogy a döntés előtt sem szerepelt a törvénykönyvekben, hogy ülő­sztrájkolni szabad. Sem megen­gedve sem megtiltva nem volt instáljuk. De hiszen a törvény ily bölcs értelmezőit azért meg- kérdzeni csak szabad volna illő tisztelettel, hogy ha már egy­szer bizonyosak abban, hogy ülősztrájkolni törvényellenes és kihágást jelent,? Vájjon ho­gyan. Miként? Mivel? büntet­nék meg mondjuk azt a néhány millió szervezett munkást, akik fölött a vezérek rendelkeznek, ha egyszerre leülnének. Nos és ha már megbüntetnék TÖR­VÉNYELLENES kihágásért? Egynéhány millió szervezett munkáson, hogyan hajtanák be az összeget, vagy hogyan bör- tönöznének be milliókat? Az IWW sohasem vallotta a sztrájkot törvényes fegyvernek, de a szervezett erőt törvénynek ismerte és hirdette. Az erő tör­vény! A törvény erő, ha van, vagy lesz, aki végrehajtja. Élünk a gyanúperrel, hogy a Supreme Court e döntésének sok kihágója lesz, mert a szer­vezett munkások ha ugyakar- ják, ezt a törvénytelenséget 24 óra alatt törvényesíthetik, ha akarják, ha merik! PERELIK A VERHOVAY LAPOT. Legújabb hírek szerint, az antiszemitáskodó Verhovay fő­elnököt és az ő felelős szerkesz­tésében megjelenő Verhovay hetilapot, egy egészséges, sajtó­perrel ajándékozza meg, Schőn- feld Lázár, new yorki zsidó fő­rabi. Mint értesültünk ,a sajtóper­re az indította a főrabit, hogy Daragó, meghamisitottan idé­zett az “Egyleti Élet”-ben meg­jelent cikkéből és még annyi emberséget sem tanúsított a megrágalmazott zsidó rabi iránt hogy helyesbítő cikkének helyt engedett volna a Verhovayak — illetve Daragó főekiök lapjá­ban. A cikk visszautasítása nyo­mán, a new yorki főrabi, egy százezer dolláros kártérítési sajtóperrel ajándékozta meg az antiszehitáskodó főelnök urat, aki a számla esetleges fizetését, a Verhovay tagsághoz fogja át­utalni. CLEVELAND, 1939 MARCH 18

Next

/
Thumbnails
Contents