Bérmunkás, 1939. január-június (27. évfolyam, 1040-1064. szám)

1939-02-25 / 1047. szám

1939 február 25. BÉRMUNKÁS 7 oldal IPARI DEMOKRÁCIA IPARI SZABADSÁGOT JELENT Az Ipari Szabadság záloga a bérrendszer megszüntetése Szép lehetőség van a részünkre.. Ezt a lehetőséget nemcsak meggazdagodásra, hanem meg­élhetésre is a kormány kimuta­tásával akarjuk illusztrálni, mert ha mi mondjuk akkor túl­zásnak veszik még a munkás­lap olvasók is. 1916-ban az Egyesült Álla­mok, állami vizsgáló bizottsága megállapította és a 64-ik kong­resszusi gyűlés 415. számú aktá­iban megörökítette, hogy a “gazdagok, a népesség 2 száza­léka bírja az összvagyon 65 százalékát, az úgynevezett kö­zép osztály, mely kiteszi a né­pesség 65 százalékát bírja az összvagyon 5 százalékát”. Most számításba kell venni, hogy ez a statisztikai kimuta­tás még 1916-ban lett készítve, mely sokat változott leginkább az utóbbi 8 évben, mely a va­gyon központosítását, a gazda­gok kezében csak fokozta és az úgynevezett középosztály ma már sokkal kevesebb százalékát mutatja nemcsak az által, hogy a népesség a szegényét, a pro- letáriátus soraiba került, ha­nem a vagyon százalékának is sokkal kevesebb részét bírja, mivel a nagy hal, a gazdagok elnyelték a kisebb burzsoá osz­tály vagyonát, kifagyasztották őket az iparokból és kereskede­lemből nagy részüket. De mivel a kormány statisztika ezt mos­tanában nem mutatja ki, igy mi sem foglalkozunk vele, pe­dig érdekes számok lehetnek azok. Professzor H. F. Clark, a Portland, Oregoni, egyetemi lapban kimutatja, hogy “Egy mezőgazdasági munkás, 51 év alatt összesen keresett átlag­ban, évi 204 dollárt vagyis ösz- szesen 10,400 dollárt. A kisgaz­da évi- 245 dollárt, napszámos az iparokban évi 345 dollárt, ápolónő átlag évi 583 dollárt, iparos 650. Az utóbbiakban 42 évet összegezve, a fenti számok az évi átlagot mutatják. Wm. Buel Patch, a “National Wealth and National Income” jelentésében 1935. április 20-án, a 301-ik oldalon azt mondja. “Azok, akiknek az évi jövedel­me 5.000 dolláron alul van, a népesség 93 százalékát teszik ki, amig ezen felül csak 7 szá­zaléka a népességnek kap jöve­delmet. De hogy azt ne higy- gye az olvasó, hogy ez a 93 szá­zalék, habár 5.000 dolláron alul kapott de, hogy ahoz közel len­ne az évi jövedelem, igy egy másik kimutatás szerint. A né­pesség 33 százaléka évente 750 dolláron alul, 50 százaléka 1.000 dolláron alul részesült évi jö­vedelemben és az egész népes­ségnek, 89 százaléka kevesebb mint 2.500 dollár évi jövedel­met kapott, mely a kormány ki­mutatás szerint szükséges vol­na egy 4 tagú család fentartá- sára. Most meg nézzük meg a bankbetéteket, mert azt írják az újságok, hogy az nagyon megnövekedett dacára a mun­kanélküliségnek. A Federal Re­serve Bulletin 1935. májusi szá­mában van a következő kimuta­tás: 33,073,372, bankbetevőnek, akiknek kétezerötszáz dolláron alul volt betétjük, összesen 5,823,394 dollár volt, amig a gazdagabb 49,816 betevőnek az összes betétje kitett 12 billió két megközelíteni azelőtt alig lehetett. Tehát minél többen ér­zik gazdasági függőségüket, an­nál többnél és annál könnyeb­ben megértésre találnak nézete­ink. A tömeg egyenlő sorsa, előbb-utóbb egyenlő érdek-kö­zösséget létesít, tekintet nélkül, hogy soraiban kinek milyen val­lási, politikai, vagy gazdasági nézete van. Úgy, amint nem érdekli a munkáltatót, hogy a munkásai milyen nemzetből, vagy vallási szektából, avagy politikai pártállásból kerülnek ki ugyanúgy ne érdekeljen ben­nünket sem, mert fontos az, hogy azonos törekvéseink érde­kében egymást megértve mun­kálkodjunk. A kapitalizmust csupán az érdekli, hogy munká­saik szorgos és munkabírással, magujuló erővel rendelkezzenek. Minél több hasznot hajtsanak. A HELYES IRÁNY. A megváltozott gazdasági vi­szonyok tehát, uj kérdések elé állotott bennünket. Uj eszközö­ket nyomott kezünkbe és akar­va, vagy nem, az újkor küzdel­me elől ki nem térhetünk. Ben­ne vagyunk a forradalom min­dent átható tüzében, amidőn a munkapad előtt dolgozunk, ami­dőn gépeket kezelünk és társa­dalmi életünk minden nyomán az kisér bennünket. Az ipart egyre forradalmositó hajtó-erőt feltartóztatni nem lehet és csak egy teendőnk van és pedig szervezkedni, hogy a munka szerszámok feletti ellenőrzést magunknak lefoglaljuk. A mai társadalmi rend keretein belül úgy képesíthetjük magunkat a termelés feletti ellenőrzésre, hogy a munkahelyeken szervez­kedünk. De nem ám csak vélt ipari szervezetekben, vagy szakmák szerint, hanem mindjárt helye­sen, ipari foglalkozásunk sze­rint. Példának okáért vegyük a vas és fémipart. A minta asztalos, aki gépal­822 millió dollárt. Csak úgy mellékesen megjegyezve, ebben benne van a Ford család 645 millió dollárja is, mely három nagy banknál van elhelyezve, meg a többi milliomosoké. No most aki csak egy kicsit is tud számolni, számítsa ki, hogy mennyi lehetősége van, nemcsak meggazdagodni, ha­nem évente egy ezer dolláron felül keresni, vagyis a lakos­ság szerencsésebb feléhez tar­tozni. De azért még vannak lelki szegények, akik hiszik, hogy ha más senki nem, de ők meggaz­dagodnak, az övék lesz a “meny- nyek országa”, hát legyen men­tül hamarabb. VI. katrészek kiöntéséhez szüksé­ges mintákat készíti, vagy a vasöntő aki az alkatrészeket ki­önti s a többi munkások akik az alkatrészeket kidolgozzák, megmunkálják, tekintet nélkül, hogy hűtőszekrény, vagy turbi­nának készül az, egyazon tele­pen dolgozó munkások, egy szervezetben szervezendők. Nem amint azt a CIO értelmezi, hogy a rádió és villany iparcikkeket megmunkáló munkásokat állí­tólagos ipari szervezetbe tömö­ríti és a fával foglalkozó egy­azon iparban dolgozó munkáso­kat egy másikba, Ez az eljárás csak megismétlése a szakmai szervezkedésnek, csupán uj for­mában. Ezzel szemben a Világ Ipari Munkások Szervezete, vágj' amint rövidítve általában isme­retes, az IWW, egyazon ipar va­lamennyi " munkásait egyetlen nagy ipari szervezetbe tömörít. Még akkor is, ha elkülönített telepeken dolgoznak. Az IWW7 figyelmen kívül hagyja, hogy vájjon sepregető, kovács, gépla­katos, vagy villanyszerelő és más szerszámmal dolgoznak-e az egyazon ipar munkásai, mi­vel tudatában van, hogy csak úgy lehet erőteljes és helyes irányzatú szervezetet létesíteni, ha az egyazon ipar valamennyi bérmunkását az Egy Nagy Ipa­ri Szervezetbe tömöríti. Minden munkás előtt érthe­tővé kell váljon, hogy jelen ko­runk forradalmi változásának helyes irányú szervezkedése az ipari szervezetben rejlik az IW- W alapján. De miután elismer­jük, hogy a magyar munkásság nem mindenütt kapcsolódhat bele irányelvünk gyakorlati és közvetlen küzdelmeibe, igy le­galább teljesítse hivatásának azt a részét, amennyiben az Ipari Szervezkedést előmozdító magyar munkáslap olvasó tá­borát növeli. Csatlakozzon min­den munkás a Bérmunkás olva­só táborához és azáltal segítsék az eszme előrehaladását. FEBRUÁR Hó 25-ÉN, MOST SZOMBATON este 8 órai kez­dettel Cleveland east sideon, a Bérmunkás Otthonban, 2759 E. 79th Street, kitűnő műsorral egybekötött TÁRSAS ESTÉLY lesz a BÉRMUNKÁS javára. Belépő dij 25c. amelyért teát és süteményt szolgálnak fel. Értékes Door Prize. MUSSOLININEK EGY KIS REKLÁMRA VAN SZÜKSÉGE. A olasz fasizta diktátor — akit a titkos rendőrök egész ha­da éjjel nappal őriz — ellen merényletet akartak elkövetni. A lakása előtt az egyik detek­tív megkérdezett egy embert, hogy mit ácsorog ott, amire az illető revolvert húzott elő és a detektivre lőtt. A lövöldöző em­bert elfogták és a világsajtót bejárta a hir, hogy Mussolini éllen merényletet terveztek. Nagyobb a valószínűsége an­nak, hogy az olasz koncentráci­ós táborokból kihalt egy pár eze^ ember és azok helyét akarja egy újabb összefogással pótolni, amihez a diktátor elle­ni merénylet igen jó alkalom. AHOL NEM VÁLOGATÓSAK AZ ESZKÖZÖKBEN. West Virginia egyik szenáto­ra a LaFolette bizottságtól vé­delmet kért az állam bányáiban dolgozó munkások részére, akik a Progressive és az United Mine Workers uniókhoz tartoz­nak. A szenátor szerint a két unió olyan ellenségesen áll egymás­sal szemben, hogy a munkások élete nincs biztonságban. Ez a veszély a munkatelepen, nem­különben az uccán vagy a laká­sukban fenyegeti mind két cso­port tagjait. A bizottság, mint az ilyen esetekben szokásos “majd kivizsgálja az ügyet”. Felülfizetéseket küldtek február 18-ig: Chicagói csop. Révész munkástárs ajándékából .. 7.70 Paul Turucz, Chicago ..... 1.00 Mrs. J. Bercsa, Clev....... .75 M. Kurucz, Cleveland ...... 1.00 AZOK az olvasóink, akikhez lapke­zelők nem kerültek 35 centeflküldjenek, lehet bélyegben is és meg­küldjük a BÉRMUNKÁS NAPTÁRÁT P. O. Box 3912 Station S. S. Cleveland, Ohio Az amerikai magyar munkásság hivatása (Folytatás az 1-ső oldalról)

Next

/
Thumbnails
Contents