Bérmunkás, 1939. január-június (27. évfolyam, 1040-1064. szám)
1939-02-25 / 1047. szám
1939 február 25. BÉRMUNKÁS t 5 oldal GEORGES BERNANOS: NAGY TEMETŐK A HOLDFÉNYBEN hogy Szent Atyánk, a Pápa, akit, mint mondják, erősen kínoz a spanyol polgárháború problémája, kikérdezi ezt a maga méltóságot. De eskü alatt. — A Spanyolországban tobzódó fasizmus minden képzeletet felülmúló rémségeit leplezi le a kitűnő francia iró és publicista müve, melyből az alábbi részleteket közöljük. Az olvasónak tudnia kell, hogy Bernanos nem forradalmár, nem radikális, nem balodali- Ellenkezőleg: royalista, legitimista, a jobboldali “felvilágosodott” reakció embere. De mert tisztességes ember és hazáját igazán szerető francia, nem tudja elhallgatni az igazságot. Bernanos eszme-menete tele van világnézete hibáival, de a spanyol rémségek kinyitották a szemét: a francia álarc mögött világosan látja a kapitalista osztálytársadalom gyilkos vigyorgását. — A szerkesztőség. (folytatás) Nincs mondanivalóm a baloldal számára. A jobboldalhoz akartam szólni. Eleinte azt hittem, könnyű lesz. Azt hittem, hogy csak rosszul vannak értesülve. Nem, épen olyan jól tudnak mindent, mint jó magam. “Az olaszok Spanyolországban vannak? Annál jobb! Minél többen legyenek — A németek is? Nagyszerű! — Sommás kivégzések? Kitűnő! Csak semmi szentimentalitás!’’ — “De a lapokban az áll, hogy ...” —- A lapokban az áll, aminek állni kell. Csak nem akar éppen erről beszélni? Csak nem akar Jouhaux kezére játszani, ugye azt mégsem akarja? Képzelje el, hogy a kiállításon egy ács több mint száz frank napi-bért kap. Az ám, tisztelt uram.” Mit válaszolhattam volna ? Egyébként nem volt sok mondani valóm. Egyszerűen ezt szerettem volna mondani: “Nemrég még gyűlöltétek azt a szót is, hogy erőszak. S ime most készek vagytok a forradalomra. Vigyázzatok! A fasizmus és a hitlerizmus “forradalmi” mintákat ajánl nektek. De nem hiszem, hogy hasznotok lenne belőlük. Mussolini és Hitler urak azok, amik. Magunk közt szólva, nem nagyon szeretnek ők titeket, franciákat.” Röviden, erősen kételkedtem abban, hogy a kis fűszeresek, akiknek bankettjén Gignoux ur elnökölt a napokban azt állitván, hogy Hitler és Mussolini “önmegtagadása” jó utón van arra, hogy megmentse Európát, kételkedem, mondom, abban, hogy e kis fűszeresek jól járnának egy fasizta vagy hitleri “forradalommal”. (Miért nem mennek oda s nézik meg maguk ? Talán kinyílna a szemük?) Én nemtudom, a “forradalom” melyik mintáját fogják füszeresék választani. De én láttam a “forradalomnak” azt a formáját, amelyik a legveszedelmesebb rátok nézve, azt, amelyet nem szabad utánoznotok. Igen, én ismerem azt a hangot, amelyen mondani szokás, ha osztályotok egyik-másik gyengéjéről van szó: — “Vannak dolgok, amiket nem csinál az ember.” — Nos, az a “forradalom”, melyet én láttam ezek közé tartozik. A világ nem fog elfogadni egy klerikális, polgári vagy katonai terrort. Bármennyire “igazolná” is a ti terrorotokat, annak a másik terrornak állítólagos fenyegetése. Itt nem morálról van szó, uraim, itt történelem folyik. Én a történelemi fatalitást látom mindenekelőtt, melybe beletörik a bicskátok. Ha a terror szót tul-gorombának tartanátok, keressetek másikat, nem fontos! Lehet, hogy úgy képzelitek el a terrort mint egy földrengést; hogy tűzvészt, összeomló házakat és hullákat láttok, melyeket az ucca népe tép széjjel. Nem, a terror, melyről én beszélek, nem liferál ily képeket, épen azért nem, mert akik szervezik, azok olyan emberek, akik az uccán okvetlen rendet akarnak. Gyerekes volna a terror emberirtóját a melodráma rablójának alakjában elképzelni. Maxmilien Robespierre igen rendes polgár volt, deista és moralista. Bizonyos, hogy szívesebben dolgozott volna hozzá hasonló polgárokkal, mintsem a Danton által rászabadított gyászos karmanyolók- kal. Ha lett volna diszciplínáit íadserege, megbízható rendőrsége, rendes hivatalnok-hada, engedelmes papsága, s dolgos adminisztrációja, ugyánnyi, sőt sokkal több embert ölt volna meg anélkül, hogy a dilizsánsz- forgalom, a posta vagy a közutak ügye ezt megszenvedte volna. A legnagyobb mértékben igazságtalan a polgárháború keménységeit, akár az egyik, akár a másik oldalon ugyanazon külső jelek után megítélni. A katolikus királyok terrorja Flandriában több vérbe került, mint akármelyik parasztfelkelés. Ha a “csőcselék” feldúl egy várost, ha nem is került egyetlen halottba sem, mégis mindig rettenetes látvány lesz. A tengerésztisztek, akik engem Pálmában meglátogattak, az uccák tisztaságára, a villamosok rendes közlekedésére s tudom is én még mi-mindenre hivatkozva tiltakoztak: “Hogyan, az üzletek nyitva, az uccák tele sétálókkal s ön azt mondja, hogy itt ölik az embereket? Ugyan, csak nem gondolja komolyan!” Mert a tisztek nem tudták, hogy ha a kereskedő bezárja a boltját, akkor a fejét kockáztatja. Azt sem tudták, hogy az erkölcseire féltékeny adminisztráció megtiltotta a kivégzettek rokonainak, hogy gyászt viseljenek. Mi az ördög változzon meg egy város külső képén azért, 'mert a börtönlakók létszáma megkétszereződött, megháromzorozódott, meg- százszorosodott ? S ha csendben kivégeznek tizenöt-husz szerencsétlen embert naponként, attól megállnak a villamosok, kiürülnek a kávéházak és megszűnik a templomokban a Te Deum? . . . Tudom, hogy egyszer majd minden kitudódik — holnap vagy holnap után —, nem fontos, Palma püspöke például épen annyit tud, mint én; nem, többet mint én. Mindig azt vártam, Tévedés volna azt hinni, hogy a katonák kegyetlenebbek, mint a fűszeresek, akiknek egyébként puszta eszközei, akárcsak Gallifet tábornok katonái voltak. Meg kell vallanom, hogy egy pillanatra meglepett, milyen könnyen gyakorolja mesterségét X vagy Y nyugalmazott kapitány, aki olyan fáradt már, hogy a kávéházba se tud elmenni hölgykiséret nélkül, de aki minden délután újra fölveszi a katonai praxist és szegény ördögök ellen, akik úgy hasonlítanak hozzá, mintha testvérei lennének, hogyan alkalmazza (kivégzés céljából) a “törvényt” amelynek, a nevén kívül, semmi köze a törvényhez. Itt van például Palma város régi polgármesterének az esete, egy ismert öreg örvösé, akinek érdekében önként jelentkeztek ta- nuságtételre a rendházak főnökei, egyébként pedig egy jótékonyságáról közismert nőnek volt a férje. Semmi más vádat nem tudtak ellene felhozni, csak azt, hogy a radikális párt tagja volt. S mégis halálra ítélték és agyonlőtték az elmúlt tavasz egy reggelén. Székre kellett kötözni, mert nem volt ültényi ereje. A kórházból vitték ki kínszenvedése helyére, miután az ápolók az egész éjszakát — utolsó éjszakáját — azzal töltötték, hogy injekciókkal tartották életben már alig vérző szivét. Mikor csodálkoztam rajta, hogy több mint hat hónapig váratták a biztos halálra, ezt a választ kaptam: “Nem a mi hibánk, addig tartottuk életben, amig a vagyonelkobzás formalitásai tartottak.” Mert gazdag volt a szerencsétlen. Ismétlem: nem vádolok. Azt sem igénylem, hogy csak puszta szavamra mindent elhigyjenek, ismétlem fáradhatatlanul, hogy Majorka csak huszonnégy óra Marseilletől. Minek a bizonyítékot halmozni, mikor a szkeptikusoknak csak oda kell menniök, hogy a helyszínén összeszedhessék a még ki se hült bizonyitékokat ? (folytatjuk) Szerkesztői üzenetek TÖBBEKNEK. Az “Egyetértés”-! a Munkás Betegsegély- ző Szövetség első osztálya adja ki a Szövetség főtisztviselőinek hitleri basáskodásai ellen. Nekünk csak egy példányunk van, amelytől nem válhatunk meg. írjon és küldjön 7 centet bélyegben az első osztályhoz, 1351 Third Ave., New York, N. Y. megküldik. LAPOLVASÓ, AKRON, 0.: Köszönjük az érdeklődését. Kovács Ernő bár még a kórházban van, de jobban van. Jövő héten folytatja rovatát. BÁTORSÁG. A selyempapir mindkét oldalán való Írás, a szedőgép világítása mellett nehéz az olvasásra. Használj erősebb papirost vagy csak egy oldalát a vékonyabb papirosnak, üdvözlet. VÉGLEGES KIMUTATÁST a kampányról csak a jövőheti lapban közölhetünk, mert e lapzártáig még nem jöhetett be az elmúlt vasárnapon a nyugati és középnyugati városokban végzett ipari unionista munka a Bérmunkás érdekében. Ebben a kampányban közel száz uj olvasóval szaporodott a Bérmunkás tábora, ami arra kell, hogy buzdítsa a munkástársakat és munkástársnőket, hogy az utánjárással lehet a lapot terjeszteni. És ez az egyedüli szilárd alapja a Bérmunkás fenmara- dása lehetőségének. Február 18-ig a kampány állása a következő: Kaczibán-Nyirán, Clev............44 J. Nyers útról .......................24 P. Hering, Buffalo ...............21 D. Rosenthal, Phila ...............14 A. Wiener, útról ...................14 Molnár-Kollár, Cleveland ......15 J. Kozsány, Saratoga ...........11 G. Rauch, Akron ................... 9 A. Alakszay, Akron ............. 8 Wm. Munkácsy, Bethlehem 8 F. Szüch, So. Bend ............... 8 J .Feczkó, New York ........... 8 Anna Kovách, Detroit ......... 7 A. Török, Chicago ................. 7 M. Vlasits, New York ......... 7 J. Farkas, Akron .................. 7 J. Herold, Bridgeport ........... 6 A. Keresztesy, Pittsburgh .... 6 A. Kucher, Pittsburgh ........ 6 M. Fekete, Coraopolis ......... 6 St. Sütő, Chicago ......... 6 B. Farkas, Cleveland _____ 6 Mrs. J. Leisz, Cleveland ....... 6 G. Bakos, Loos Angeles ....... 5 St. Ihász, Brunswick ........... 5 M. Pilcsuk, Cleveland .......... 5 M. Bakos, Cleveland .......... 5 L. Lakatos, Canada .......... 5 J. Havel, Garfield ___ 5 H. Varjú, Chicago ................. 5 M. Stefankó, N. York ......... 5 Ch. Dutzman, Windber ....... 4 Ch. Ruttkay, Philadelphia .... 4 A. Bukovszky, Berwyn ....... 4 J. Zára, Chicago ........... 4 J. Spoyar, Chicago ................. 4 M. Danka, Cleveland ...... 4 Z. Zatykó, N. York ....... 4 A. Gergely, Toledo ............... 3 J. Lockner, Cleveland ........... 3 A. Gergely, Toledo, 0........... 3 L. Rost, Philadelphia .............3 Z. Révész, L. Angeles ......... 3 A. Székely, Cleveland ......... 3 J. Vizi, Akron ....................... 3 J. Nagy, Astoria ................... 3 B. Gellen, Brunswick ..... 2 St. Visi, Detroit ................... 2 Mrs. A. Sajtos, Detroit ........ 2 J. Asztalos, Phila................... 2 Jos. Phillip, Chicago ........... 2 A. Schöpf, Camden ............... 2 St. Győrfi, Chicago ............... 2 E. Sass, Milwaukee .....,........ 2 Mrs. J. Takács, Clev.............. 2 G. Scherhaufer, Clev.............. 2 J. Bodnár, Brooklyn ............. 2 Mrs. E. Detky, Phila ........... 2 A. Ács, New York ................. 2 A. Karácsonyi, Bridgeport .. 2 J. Lengyel, St. Louis ........... 2 G. Deme, Akron ........... 2 St. Mathew, Pittsburgh ....... 1 J. Weidinger, Manayunk ....... 1 J. Gyurcsek, Waynesburgh .. 1 LOS ANGELES ÉS KÖRNYÉKÉN SIMON GYULA munkástárs a Bérmunkás teljes jogú megbízottja, aki előfizetéseket, akár uj, akár régit nyugta ellenében vesz át. Kérjük a magyarságot, hogy Simon munkástársunkat ebben a munkájában támogassa. A Lapbizottság.
