Bérmunkás, 1939. január-június (27. évfolyam, 1040-1064. szám)
1939-01-07 / 1040. szám
1939 január 7 ÉRMÜNKÁS 7 oldal IPARI DEMOKRÁCIA IPARI SZABADSAGOT JELENT Az Ipari Szabadság záloga a bérrendszer megszüntetése Levél a Szerkesztőhöz Békesség a földön az embernek Tisztelt Wiener munkástárs! Egy az IWW szervezetnél aktiv munkástárs meghívására én is elmentem meghallgatni az itt, New Yorkban tartott előadását, amelynek tárgya volt: MIÉRT BUKOTT MEG AZ EGYSÉGFRONT? Én ebből az alkalomból voltam először IWW előadáson és úgyszintén a barátom is, aki velem volt. Mi inkább a Munkás Otthonban centralizált aktivitásokban voltunk többé- kevésbbé bekapcsolódva. És ennek dacára élveztük az előadást! — bizonyos kitételek fentartásával amit majd alább megemlítek. Valóban jólesett hallani az előadás során marxi szemponttokból analizált világhelyzetét, már csak annál is inkább, mert ahová mi vagyunk szokva, ott az utóbbi időben még csak szó sincs Marxizmusról, forradalmi irányokról, sőt, még ez utóbbiak szimbóluma, a sarló és kalapács is lekerült a nagyterem homlokzatáról. Ez valószínű azért történt igy, mert nem akarták ezzel megsérteni az esetleges kisburzsoákat, akik az egységfront címén bejönnek oda, a munkások otthonába, akik azonban még ennek az áldozatnak dacára, a mai napig sem jöttek. És nem is fognak. Erre mi mérget vehetünk. Mert ők a New Deal politika támogatását sokkal hivatottabb vezérektől hallhatják a kényelmes, díszesen berendezett klubbhelyi- ségeikben, mint a munkások otthonának füstös termeiben, ahol ,Uram Fia! esetleg még könyököt kellene dörzsölni egy egyszerű ipari vagy napszámos munkással is. ' Wiener munkástásrnak igazat adtunk abban, hogy nincs és nem is lehet egységfront a tervezett és elképzelt alapon. A Kommunista Párt, mint forradalmi párt, vagy azokra a tömegekre támaszkodik, ahonnan erejét meríti s akinek érdekében küzdeni hivatott a kapitalista kizsákmányolok ellen, vagy pedig rövidesen a frakció harcok színterévé válik. Farkast és bárányt nem lehet egy ketrecbe zárni. Már pedig az egységfront állatszeliditői ezt akarták és még máig is ezt akarják, bár meglehetősen lelohadt lelkesedéssel. A kapitalizmust elválasztani a fasizmustól és názizmustól szerintem bűn. Mert ez utóbbi kettő, az előbbi anyatején nől- het csak nagyra. A volt Uj Előre harcolt az anya ellen, ellenben az uj irány csupán az újszülöttre tereli a munkásság figyelmét. Hogy mit akarnak ezzel a kommunista magyar vezetők elérni ezt még én nem tudom. Érre ön válaszoljon Wiener munkástárs. Annyit azonban mondhatok, hogy ez a tömeg elvi sajtót akar. Ezért zokog. Bár élveztem előadását, azonban egy nagyon fontos pont tisztázatlan volt előttem. A Earl Browder kommunista jelölt a másik negyvenet, úgy az IWW szervezet hová szavazzon, melyiknek javára lenne hivatva eldönteni a választást? Az ön válasza ez volt: Egyikre sem. Mind a kettő csapni való! Mi ezt úgy értelmeztük, hogy az egyik eb a másik kutya. Hát ez szerintem nem éppen igy van kedves munkástárs. Mert ön is, és az IWW szervezet munkástagjai is jól tudják, hogy amig Firtz Kuhnék hitleri módra, rettenetes diktatúrával akarják prezerválni a kapitalista rendszert ,addig Earl Browder a kommunista párt élén még mindig fentartja, — ideológiailag, mint végcélt — a kapitalizmus megszüntetését és a munkásság hatalmi jogát. A hitleri módszereket mindannyian ismerjük. Ellenben az Amerikai Kommunista Párt még nem volt hatalmon. Tehát kérdezem öntől nem-e ez utóbbi lenne minden hibája mellett is a kisebbik rossz a munkásság számára abban az esetben, ha ezt az IWW-nak adatna meg eldönteni ? Én feltétel nélkül ide szavaznék. Már t.i. a kisebbik rosszra. Hogy ön és az IWW miért nem ezt tenné, erre azt mondotta nekem, egy munkástárs, hogy ön a Bérmunkás hasábjain megadja nekem és akiket érdekel a választ. És ezt várom is. Elvégre az igazság keresésével minden esetben szolgálatot teszünk az emberi haladásnak. Maradtam tisztelője, Márky István (Szerkesztői válasz a 4-ik oldalon.) AKRONIAK FIGYELMÉBE! Az IWW akroni magyar csoportja egy társas játékkal és egyébb szórakozással egybe kötött DISZNÓTOROS VACSORÁT rendez a Magyar Ház kis termében, január 7-én, szombat este. A tiszta jövedelem a Bérmunkás támogatására lesz fordítva. A munkástársak és velünk ro- •konszenvezők megjelenését kéri és várja a hallgatóság köréből jövő kérdést idézem ismét, mert ez az a pont amiért levelem Íródott. Kérdés: Ha például a következő választások alkalmával Fritz Kuhn elnök jelölt kapná a szavazatok negyven százalékát, Bizottság. ELŐZETES JELENTÉS. Az IWW akroni magyar csoportja Népgyülést tart január 22-én, vasárnap délután a Magyar Házban. Irta: HUJBER ISTVÁN Az együttes kísérlet, hogy legalább a karácsonyi ünnepek alatt szüntessék be a vérontást, Franconál süket fülekre talált. Megindította a nagy “karácsonyi offenzivát”, mely még ma is teljes erővel dühöng. Még nincs megállapítva, hogy négyszögméterekben mennyit nyert, vagy mennyit vesztett az egyik vagy másik hadakozó fél; a kusza hírekből csak annyit tudunk kihámozni, hogy spanyol földön — halottakat és sebesülteket beleszámítva — szent Karácsony napján mintegy 30,000 ember vére festette pirosra a havat. Ha ezeket a szerencsétleneket egymás hosszába fektetnék, Clevelandtól Lorainig érne. És az a sok embervér! . . . Konzervatív számítás szerint is mintegy 100,000 quart! . . . Azok a derék orvosok, akik egy-két pint idegen vér átömlesztésével próbálják betegeik életét megmenteni, bizonyára rosszalólag csóválják fejüket, mikor erre az esztelen- vérontásra gondolnak. Félmillió ember áll szemben, készen arra, hogy alkalomadtán bajonettjét tövig mártsa embertársába . . . Közben a pápa imákat mormol, szent miséket szolgáltat, hogy az Úristen Frnco fegyvereit segítse győzelemre . . . Jobb, ha a japán-kinai karácsonyról nem is beszélünk, pedig ma már mindenki tudja, hogy ott sem babra megy a játék. És hát ... ők is csak emberek .... Ilyen volt a szent Karácsony az Urnák 1938-ik esztendejében . . . Hogy ebben a háborúban kinek van igaza, — úgy hisszük — fölösleges itt fejtegetni. A háború szükségességében pedig csak azok hisznek, akiknek hasznuk van belőle. Az az egy bizonyos, hogy a szegény népnek a háborúból egyéb soha nem jutott, mint a tengernyi könny, mely az apák, anyák, özvegyek és árvák szeméből hullott. Mit tesznek hát a keresztény egyházak, melyeknek szent hivatásuk, hogy a békesség ügyét szolgálják? Hát bizony, 2,000 év után is csak ott tartanak, hogy valamelyik gyilkolásra induló csapat fegyvereit az egyház feje- megáldja . . . Milyen messze távolodtak a félre nem magyarázható isteni parancstól, hogy: “Ne ölj!” Krisztus tanításától, hogy: “szeresd felebarátodat, mint önmagadat!” Az őskeresztények kétségkF vül őszintén óhajtották a békét. Igaz, hogy akkor a saját bőrükről volt szó! A földalatti katakombákba üldözött vadként óvakodtak be és minden pillanatban el lehettek készülve a mártírhalálra. Mily döbbenetesen hat a “Circum Dederum” halotti ének, mely ma is úgy hangzik ,mintha a katakombák mélyéről törnének elő a hangok . . . Akkor még csak a pogányok- tól kellett félniök, akik a felebaráti szeretet fenséges tanát vagy nem értették meg, vagy nem hittek benne. Miután a keresztény vallás a felebaráti szeretetre épült, alaposnak látszott az a hitük, hogy ha az embeisrég nagyrészét sikerül a keresztény vallásra téríteni, az örök béke önmagától is megva-. lósul. Ki gondolta volna még akkor hogy a testvéri szeretet jegyében egyesült keresztény népek valaha fenevadakként fogják gyilkolni egymást?! De az ember gyorsan felejt. Az egykor üldözött keresztények az inkvizíció idején már maguk is kegyetlen üldözőkké váltak a más vallás uakkal szemben. El kell ismernünk azonban, hogy minden időben voltak derék, igaz. papjai is az egyháznak, akik valóban Krisztus tanítását hirdették. Sok eredményt azonban még ezek sem tudtak elérni. Hiába festették a mennyországot olyan kívánatosnak, a poklot pedig borzalmasnak, az emberiség mind a mai napig megmaradt olyan önzőnek, amilyen eredetileg volt. Még sokan emlékeznek rá, hogy a világháború idején a magyarok ellen hadba vonuló olasz fegyvereket is megáldotta a római pápa. (Ennek a pápának később “megrepedt a szive”) A magyar közönség vegyes érzelmekkel fogadta a pápai áldásról szóló hirt, de hivatalos helyekről nem nehezményezték a dolgot. Csak a harcias Zadravec tábori püspök köpött hegyeset a markába. (Ugyanez a Zadravec püspök, aki később a világraszóló pénzhamisításban is igen előkelő szerepet játszott) Hogy majd ő megmutatja . . . Nem a mi dolgunk elbírálni, hogy a derék püspöknek sikerült-e ellensúlyozni a rontást, azt azonban minden jóstehetség nélkül is megállapíthatjuk, hogy még egy pár ilyen pápai áldás és a katolikus egyház — becsukhatja a botot! Elszámolás a szervezői útról. Coraopolis ........................... 2.55 Pittsburgh ....................... 3^00 Philadelphia ..................... 8.25 Newark, N.J........................ 5.00 Passaic, N.J....................... 3 00 New Brunswick ................. 6.26 New York .......... 15 00 Buffalo, N.Y...................... 4.00
