Bérmunkás, 1939. január-június (27. évfolyam, 1040-1064. szám)

1939-02-11 / 1045. szám

6 oldal

BÉRMUNKÁS

1939 február 11.

A MUNKÁS BETE6SEGÉLYZÖ SZÖVETSÉG NEW YORK ÁLLAMI OSZTÁLYAI NEM VEHETNEK FEL ILI TAGOKAT

A NEW YORKI ELSŐ OSZTÁLY ÉBERSÉGE, HOGY SOMLÓ FŐTITKÁR BÖRTÖNBE NEM JUTTATTA A TAGSZERZŐKET.

Már ugylátszott, hogy a Bérmunkás olvasói és az amerikai magyarság teljes leírást kapott arról, hogy kinek a kezébe került a Munkás Betegsegélyző Szövetség intézősége, hogy kik azok, akik ezt a munkás intézményt a legutolsó és legreak- ciósabb egyletté süllyesztik. Az a kép, amely a főtitkárságról ezideig megjelent nem volt tökéletes.

A Szövetség new yorki első osztálya, amely minden időben talpon volt és harcolt, ha a tagság jogait a vezetőség megnyirbálni akarta, a legnagyobb harcban volt, amikor a kommunisták az IWO-ba akarták a Szövetséget fullasztani és most is harcban áll a főtitkársággal, mert a fasizmust, a nácizmust is lepipáló diktatúrát akarnak a tagságra erőszakolni. A Szövetség hivatalos lapjában, az összetartásban egyetlen ellenzéki hang nem kap helyet, ezért az első osztály EGYETÉRTÉS címen alkalmi lapot ad ki, amelynek 2-ik száma most jelent meg. Itt közölnek egy hivatalos levelet az Insurance Departmenttől, mely- szerint a Szövetségnek nincs engedélye New York államban életbiztosításra tagokat felvenni.

Az Egyetértés most megjelent számából itt közöljük Vasz- kó György munkástárs cikkét, aki éles meglátással próbálja a szétesésnek induló Szövetséget a lejtőn megállítani. De beszéljen maga a cikk:----------------------------------------------JOGOT A TAGOKNAK.

A Munkás Betegsegélyző Szövetség titkára Somló Lipót, ultimátumot küldött az I-ső osztály tagjainak, amelyben megírja, hogy mint betegsegélyző tagoknak, mit szabad tenni és mit nem: ellenkező esetben:

“Az Intéző Bizottság, az alapszabály idevonatkozó pontja értelmében és esetleges törvényes eszközök igénybevételével fog eljárni velük szemben.’’ Szóval ez annyit jelent, ha nem fogadunk szót a jelenlegi Int. Biz.- nak és Somló Lipót fődiktátornak, akkor a rendelkezésükre álló eszközökkel, kiakolbólinta- nak bennünket a Szövetségből. Vagyis magyarán kivágnak bennünket. Már azokat, akik nem jól viselkednek.

Tisztelt Tagtársak. Több mint 15 éve tagja vagyok a Szövetségnek, tudomásom szerint sohasem vétettem a M.B.Sz. alapszabálya ellen, sem anyagilag, sem erkölcsileg és ezen 15 esztendő alatt a Szövetséggel szemben és a tagságért megtettem mindazt, amit egy tagnak kötelessége megtenni. Harcoltam a tagság érdeke mellett már máskor is mert a Szövetségben ez a harc, nem az első harc. Mikor a tagság és az igazság érdeke úgy kívánta, hogy a központot támogatni kell, akkor is ott voltam, de mindég a tagság és az igazság érdekét tartottam szem előtt és mindég az igazságtalanság ellen emeltem szót és most is az igazság lábbal való tiprása ellen harcolok.

Egy volt éhenkórász intellek- tuelt ültettünk be a megüresedett főtitkári állásba, azzal a feltevéssel, hogy őszinte becsületes öntudatos munkát fog a Szövetség tagságának az érdekében kifejteni. Nem igy történt tagtársak. Az uj titkár megválasztása után 6 hónapra már jelentkeztek az ellentétek különböző formákban. Először ugyanaz a Vitális hang, Vitális módszerek és taktikák és úgyszólván parancsok, utasítások, amit az I-ső oszt. sohasem tűrt el Vitálisnak sem. Sőt az uj főtitkár sokkal messzebb ment bizonyos esetekben, egy rövid ott

léte alatt, mint Vitális 28 év alatt. Csak példaképpen felemlítek egy esetet, amit Vitális sohasem tett meg. A Somló-féle első alapszabály módosítását, amit referendumra kiküldtek. Ugyanis Somló főtitkár ur mindenáron keresztül akarta hajtani az első alapszabály módosítást, aminek legfontosabb része volt az 50 éves korhatár, amit a tagságnak nagyobb százaléka ellenzett, amit a tagság el is vetett, ha a referendum igazságosan lett volna leközölve, vagyis egyszerűen nem közölte az osztályonkénti kimutatást, hanem az összes szavazatok egyben lettek kimutatva, ahol a tagság nem ellenőrizhette a saját osztályának a szavazatát, ilyenformán a kis titkárok szavaztak a tagság helyett, mint ami megtörtént akkor a clevelandi 2-ik oszt.-nál ahol jelen voltak 14-én és beküldtek 36 szavazatot és ennek az egy osztálynak a meghamisított szavazata elegendő volt, hogy a főtitkár által kidolgozott alapszabály módosítás keresztül csu- szon és csak igy csúszhatott keresztül. Természetesen az I-ső osztály az ilyen módszerek ellen tiltakozott és mert tiltakozni mertünk és merünk ma is, azért vagyunk mi nem kívánatos rebellisek. Bár akkor a központ is elismerte, hogy helytelenül cselekedett, de a hibát jóvá, még sem tette. így hát állandóan harcba kellett, hogy legyünk a központtal szemben, mert nem volt a központi tisztviselőkben hajlamosság arra, hogy a Szövetség ügyeit demokratikusan vezessék.

Tagtársak volt idő, mikor Vitális mellett álltam sorompóba, akkor amikor láttam, hogy Vitálisnak van igaza, akkor, amikor a testvéries alapról az insurance department, vagyis törvények — leszorított bennünket. Akkor mindenki Vitális ellen harcolt, mert Vitálist okozták azért, hogy a testvéries alapot, fel kellett adni és rá kellett térni a ráta rendszerre, akkor a ráta kérdés volt az a bizonyos trójai faló, amin a kommunisták belovagoltak a tagság bizalmába, aminek a végcélja az lett

volna, hogy a M. B. Sz. tagságát beolvasszák az I. W. O -ba, ami persze nem sikerült. A mi éberségünkön múlt és nem a mai többség éberségén múlt, hogy a kommunistáknak ezen romboló munkája nem sikerült. Bár ezen romboló munkának meg volt a káros hatása is, mert hétezer tagot elveszhettünk, mert valóságos lázadás volt a Szövetségben.

Más alkalommal Vitális ellen harcoltam, amikor láttam, hogy Vitális letért az igazságos és becsületes útról, erre tanúbizonyság Somló tt. is, sőt ő is a rombolók, vagy lázadók és harcolók között volt. Mint az I- ső oszt. elnöke, kér. szervező gyűlést hivott össze, hogy megbeszéljük a kerületben levő osztályokkal a harc módozatait — és ön is körlevelezett az I-ső oszt. nevében — Vitális ellen és nem átallotta az osztály pénztárát igénybe venni ennek a harcnak az alátámasztására. Bizony most kérdőre von bennünket, hogy honnan vesszük a pénzt ezen harcnak a folytatásához, adatokat és alkalmat keres, hogy eljárhasson ellenünk, ha máskép nem, törvényes utón. Szeretnék egy szerény kérdést feltenni Somló tt-hoz akkor amikor ő harcolt velünk együtt Vitális ellen, akkor az nem volt alapszabály ellenes cselekedet ? És ha akkor történetesen Vitálisnak eszébe jutott volna, hogy Önt velünk együtt kizárjon a Szövetségből, mint ahogy ön most kizár 32 és 15 éves tagokat, ugyan helyben hagyta vol- na-e ön ezen anti demokratikus eljárást? Erre tisztelettel mél- tóztassék felelni. Igen, akkor harcolt, mert akkor volt egy halvány remény sugár, hátha csoda fog történni és az álmar- tyromságnak és a golgota járásnak vége lesz és végre elérkezett talán? ... az ígéret földjére, ahol manna bőven lesz. És a csoda megtörtént. Emlékezzünk csak, arra a bibliai történetre, mely szerint, egy egész éhező népet, a csodával határos mandulahullás mentett meg az éhhaláltól ... De bezzeg, amint egy párszor jóllaktak, elfordultak a csodatevő Jehovától és jóllakott bendővel az aranyborjút kezdték imádni. Amint látszik, annak az aranyborjúnak egy hasonmása került be a Szövetség pittsburghi székházába is. És ma Somló tt. nemcsak főtitkárnak érzi magát, hanem fődiktátornak. És ma ott tartunk, hogy az Int. Bizottság és Somló fődiktátor szerint nekünk tagoknak kuss. óvodás gyerekek lettünk és a sarokba állítanának bennünket, ha hagynánk magunkat és még ráadásul kizárnak és kizárhatnak bennünket, mert 32 év óta, mi Öntudatos munkások felépítettük a Szövetséget.

Harcoltunk a haszonleső és romboló kommunisták ellen, harcoltunk a megtévedt Vitális ellen és harcolunk a Cézáró mániában szenvedő Somló ellen, harcolunk a tagság jogaiért, harcolunk, hogy a Szövetséggel a tagság rendelkezzen és ne

egy néhány élősdi diktátor, harcolunk, hogy a Szövetségnek demokratikus építő vezetősége legyen és harcolunk azért, hogy a vezetőség legyen a tagságért és nem a tagság a vezetőségért és nem úgy mint ahogy Grosz tagtárs főelnök ur kijelentette a konvención, hogy a vezetőség a bász és nem a tagság. Harcolunk a szólás szabadságért, amit a vezetőség már 4-ik éve megtagadott a tagságtól, az osztályoktól. Nemcsak az I-ső osztály az egyedüli osztály a Szövetségben, akiknek a jó indulatu építő kritikáját visszautasították és nem lojális osztályok még véletlenségből sem kaphattak szót az összetartásban, legtöbbször azzal a kifogással, hogy nincs hely, helyszűke miatt nem közölhető. De ugyanakkor a főtitkár ur 8 hasábos “költői ihlettel” megirt gyalázkodásának, félrevezetésének és az igazásg meghamisításának van bőven hely, no meg a tudományos dolgoknak is helyet kell szorítani, úgymint: hogy hányszor dobban a szive másodpercenként p. u. az elefántnak, meg a békának, meg a kanári madárnak, no meg az ökörnek ?

Mi harcolunk mindenféle túlkapás ellen, mi nem az ígéret földért harcolunk és nem is a vajas^ kenyérért, sőt még sub- vencióért sem, mint ahogy egyesek hiszik, mi harcolunk azért, mert embereknek érezzük magunkat, mert még nem érezzük a nyakunkon, sem Stalin, sem Hitler véres csizmáját és még kevésbé fogjuk eltűrni azt, hogy egy Cézáró mániában szenvedő Somló Lipót hallgattasson el bennünket.

És ha mégis ezt próbálja megtenni, védekezni és harcolni fogunk mindaddig, mig igazságot nem kapunk. A tagságnak necsak befizetési joga legyen, hanem legyen joga ahoz is, hogy véleményt mondhasson tisztviselőkről és azok munkálkodásáról.

Végül Somló főtitkár urnák annyit üzenek, hogy: ha fáj neki e lap megjelenése, mi hajlandók vagyunk beszüntetni. Ez> nem rajtunk, hanem az Intéző bizottságon múlik. Mert az Egyetértést, az építő kritika elfojtása szülte meg. Tessék megnyitni az összetartást és benne helyt adni a kritika és vélemény szabad megnyilatkozásának. Tessék a Szövetségben helyre állítani a demokráciát és az igazságot, akkor e lap megjelentetése automatikusan feleslegessé válik, de addig nem.

És legvégül figyelmébe ajánljuk az Intéző Bizottság józanabb gondolkozásu tagjainak, hogy ne higyjék el sem Somlónak, sem az ügyvédjének, hogy ezt a kizárási lavinát, oly könyven és oly olcsón fogja a Szövetség megúszni.

Olvastam az összetartás kirohanásában, hogy bennünket íelkezzel is képes elintézni. Ebből viszont azt következtetem hogy a “költői lelkű” főtitkár ur valószínűleg selyemszálak festésére gondolt . . . ahoz egy