Bérmunkás, 1939. január-június (27. évfolyam, 1040-1064. szám)
1939-01-07 / 1040. szám
1939 január 7 BÉRMUNKÁS 3 oldal Ml Újság Magyarországon? — Az IWW budapesti Hirszolgálati Irodáidtól — Sajtószabadság: Újabb 48 lapot tiltott be a Haynau rezsim Magyrországon. Ezzel a kivégzett újságok száma pár hét alatt 146-ra szaporodott. Hogy hány ember veszítette el munkahelyét, s kenyerét Haynauék eme sajtópusztitó tevékenysége folytán az nem izgatja Haynau- ékat, kik alkotni semmit nem, de pusztítani annál inkább tudnak. Fasizta, nyilaskeresztes szennylapok persze nincsenek a betiltott újságok között. S a sajtó megtizedelése még nem ért véget. Petőfi a sajtószabadság fanatikusa, a legmagya- rabb költő ismeretlen sírjában megfordul bizonyára ennek hatása alatt, hisz meg kell állapítanunk azt 1848-1938 közt a szabadságharc rövid idejét kivéve a bresciai hiéna, a vipera- fajzatu. Haynau fekete-sárga lelkét és hóhérszellemét ha pi- ros-fehér-zöld színre átmázol- tan ugyan ,de maradéktalanul átmentették, s gyakorolják a magyar nép fölött Haynau utódai — nevezzék azt bármilyen néven is. Azok kik centjeik, dollárjaikat, ha bármilyen trükknek bedőlve leadják ott óhazai célra, legyenek tisztában azzal, hogy a magyarság pusztítására adnak alibit és anyagi segítséget, ahelyett, hogy a szabadság a felszabadulást segítenék elő Petőfi szelleméhez híven, de Haynau bilincseinek kovácsai. 1938 december 20-án kezdi meg a polgári közigazgatás működését a visszacsatolt felvidéken. Jáross Andor felvidéki miniszter s földbirtokos elnökletével, a felvidéki magyar párt kásság ellenségeinek, hanem őszintén, megalkuvás nélkül hirdette az osztályharcot. Az egész világ magyarul beszélő munkásságnak csak egy lapja van, amelyről idézőjel nélkül elmondhatjuk, hogy MUNKÁSLAP. És ez a lap szólítja most fel Amerika öntudatos munkásságát, hogy lépjenek akcióba és szerezzenek uj olvasókat e lapnak. Hogy az előfizetés szerzése könnyebb legyen, minden előfizető, aki a verseny alatt egy évre előfizet, díjmentesen kapja a “Bérmunkás Naptárt”, amely egy tudományos könyv. Fel tehát a munkára, Munkástársak. Szerezzetek uj előfizetőket a “Brmunkás- nak”. A Lapbizottság EZER uj előfizetés megszerzését tűzte ki célul. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ennél többet nem szabad szerezni. Szabad és kell. Az előfizetési összegből mentesítsük a lapot az adósságtól, mert csak igy van célja a lap megjelenésének. A “Bérmunkás” célja a munkásság tanítása és ezt csak úgy érjük el, ha a lapot elhelyezzük a magyarlakta házakban. A lapot kisszámú olvasó táborral, felőfizetésekből nem volna érdemes fentar- tani. Uj olvasók, uj előfizetőkre van szükség. dec. 18-án Érsekújváron kongresszust akart tartani. Persze csak a 17 képviselő vett volna részt e kongresszuson s nem a párt tagjai is. Most dec 13-án lefújták ezt. Ugylátszik még meleg a levegő ott Jáross miniszter ur számára. Haynauék betiltották a Táj és Népkutatás további folytatását. A falukuttók elitéltetése, müveik elkobzása után következő lépés csakis ez lehetett részükről. A koldusságot igazolja az, hogy Budapestre 40.000 métermázsával kevesebb krumplit hoztak fel, mint 1937. év hasonló időszakában. A proletároknak — kiknek ez a fő étkezési eledelük 20 év óta — már erre sem telik. “Baráti” Olaszország felé irányult állatkivitel befagyott. Nem értendők ide a magyar fasizta politikusok. A fasizta budapesti lapok diadalüvöltésekkel adják hírül a következő hirt, “A szlovák országos kormány azonnali hatállyal elrendelte, hogy zsidók nem foglalkozhatnak többé pálinka kereskedelemmel. A küszöbön álló karácsonyi pálinkaüzletet már a zsidók kikapcsolásával kell lebonyolítani. A pálinka mérés szintén tilos a zsidók számára. Zsidó korcsmáros a jövőben csak zsidó vevőnek mérhet ki pálinkát. — A szlovák fasizta kormány tehát a pálinkát szlovák nemzeti szinü kokárdával disziti s ez az egyetlen látható eredménye eddigi autonóm működésének. Szegény szlovák atyafiaknak, de a pálinkának is mindegy, hogy ki kezéből issza meg a butitó mérget, s a pálinkának is milyen bendőt tesz tönkre. Ezt “felszabadulásnak” — “önnáló- ságnak” nevezik a szlovák fás- izták s sajnos a pálinkával együtt ezt is lenyelik, beveszik a szlovákok. A hirhedt rimamurányi vezérigazgatója, ki embertelen kizsákmányolásáról, s rimavidéki középkori kiskirálysága és munkásgyülöletéről világszerte közismert Biró Pál, országgyűlési képviselő, másfélmillió pengős rablás után — udvarias figyelmeztetés után — külföldre utazott. így jelentik, hogy “utazott” Amsterdamból irt levelében mondott búcsút a csendőrszuronyokkal “biztositott” képviselői mandátumától. így néznek ki a HAZAFIAK, mert, hisz ezért lehetett képviselő. Igy^ néznek ki a HAZAFIAK valószínűleg azon magyar származású ügyvéd ur szemében is aki röviddel ezelőtt keményen vágta lapunk íróinak — s közöttük úgy érzem én, e sorok írója is tartozik, — hogy a “HAZAÁRULÓK”. — Igaz, amit Magyarosrzágon szépet, értékeset talál azt viszont mi HAZAÁRULÓK alkottunk, alkotunk a HAZAFIAK közé pedig miként Biró Pálok, ő is tartozik. Miért fagyott be a közös magyar lengyel és a fasizták által olyan hőn óhajtott határ? A román-német megegyezés alapján — miként napvilágra került — Egy olaj távvezetéket építenek, amelynek segítségével a román kőolajat közvetlenül vezetik majd ruszinszkón át Kelet-Poroszországba. 10 évvel ezelőtt Magyarország évente 380 vágón kávét fogyasztott el. 1937-ben mindössze már csak 190 vagont. 1 métermázsa kávét 300, óh nem pengős, hanem aranykoronás vám terhel, s a vámszabadraktárban kilónként egy pengőért elárverezett nyerskávé minden kereskedői haszon nélkül vámmal együtt 8 pengőre hizik meg. De a liszt forgalmi adóvált- ság — melyet rövid időre a 7 pengős mázsánkénti búzaár idején a nagybirtokosok megsegítésére vezettek be — még ma a 20 pengős búzaár idején is érvényben van. Ez azt jelenti, hogy 7 fillér az adó minden kilogramm kenyéren. S e címen 30 millió pengőt kell adóznia Magyarország népének. Osszuk el ezt 9 millióval, s hogy menynyi esik 1-1 koponyára könnyen megtudjuk. De megtudjuk azt is, miért nem lakhatik jól még kenyérrel sem Magyarország népe a Haynau féle speciális magyar fasizmus rablógazdálkodása, illetve garázdálkodása révén. Fencik ur, mint a visszacsatolt felvidék egyik képviselője, dec. 13-án a budapesti parlamentben ezeket mondotta többek között: “Seholsem él olyan jól a paraszt mint Magyarországon, szalonnával és káposztával.” Fencik ur, mint fasizta képviselővel és demagógiájával szemben hivatkozunk a statisztikára, mit az ugyancsak fasizta állami statisztikai hivatal adott ki. Az utolsó 50 évben felére csökkent a magyarság születési arányszáma. Csonkama- gyarország 3410 községéből 509 községben 1 gyermeknél több egyetlen családnál sem található. A visszacsatolt felvidéken 2-3-4 gyermek található ugyanekkor. Amig Csonkamagyaror- szágon a paraszt munkaideje hajnaltól vakulásig terjed, addig az elnyomatás ideje alatt a felvidéken napi 9 óra — volt — s az uradalmi cselédeknek is 2 órai ebédidő járt — ma már a “felszabadulás” eltörölte ezt. Csonkamagyarországon az elmúlt 15 évben 60.000 csecsemő halt meg a szülők alultápláltsága, satnyasága folytán. Csonkamagyarországon 350.00 tüdőbeteg hordja magában a pusztulás csiráit és ápolás hijján terjeszti a kórt, Hajdú megye Debrecen és környéke — a tífusz által senyved, az emberek megfelelő kutak hiányában pocsolyavizet kénytelenek inni (ez alispáni jelentés). Amig Hollandiában 100.000 ember közül 5, Dániában 6, Angilában 3 ember pusztul el tífuszban, addig fasizta Magyarországon 114 ember esik áldozatul ennek a betegségnek. A Fencik fasizta képviselő, amikor kijelentette, hogy európai és amerikai tapasztalatai arról győzték meg, hogy sehol sem él olyan jól a paraszt, mint Magyarországon újdonsült hazafihoz illően miként a fenti adatok is igazolják Fencik ur közönségesen hazudott. Mit veszitettek el a felvidéki magyarok a “felszabadulás” által eddig? A szabályozott munkaidőt, állami munkanélküli segélyzést, családtagokra is kitérj esztett betegségbiztosítást rokkantbiztositást, az aggkori biztosítást, de volt szülési és ki- házasitási segélyük a mezőgazdasági munkásoknak is. A felvidéki kaptalisták és földbirtokosok visszacsatolási (revíziós) akciójuk a fenti szociális terhek alól szabadulás s a nagyobb profit érdekében történt. De a csehszlovák földreformot is szabotálták, a birtokoknak a földesurak kezén, hogy osztatlanul megmaradhasson. így a magyar parasztok nagy részét a földigényléstől azzal “TANÁCSOLTÁK EL” s propagandára pénzük volt bőven — hogy “a magyar nemzettesthez nyúl aki a csehszlovák földbirtokreform révén földet mer igényelni a MAGYAR nagybirtoktól. A magyar szegényparasztság ezért retorziótól való félelmében nem mert földet igényelni. Erről Haltem- berg Imre a Szlovákiai Magyar Egyesület volt kassai vezetője irta meg a visszacsatolás előtti időkben “a földbirtokreform következtében oly sok magyar válhatott kenyértelenné, annak részben magunk vagyunk okai. A födosztástól idegenkedve az itteni magyar politikai fölfogás helytelennek tartotta, hogy a magyarság a földigénylők között legyen”. — “S mivel a csehszlovák kormány 130.280 hektárt sajátított ki a felvidéki magyar földbirtokosoktól a bátrabbaknak, kik nem hajlottak az eltanácsolásra a kisajátított földnek csupán 20 százaléka jutott azaz 26.863 hektár, mig a magyar parasztság igénylése hiányában a többit szlovák telepeseknek és cseh légionáriusoknak osztották ki. Ezt a földbirtokosok is szivesebben látták, mint azt, ha a magyar parasztnak jutott volna. íme Jáross Andor földbirtokosék - nak gyakorlatban igy nézett ki a magyar hazafisága, s ez a revízió . . . lényege. Igen a felvidék proletársága az imperium változással eben-gubát cserélt semmi mást. A BÉRMUNKÁS az egyetlen forradalmi lap, mely magyar nyelven jelenik meg'. Terjesztése forradalmi kötelesség, amit csak forradalmároktól várunk el.
