Bérmunkás, 1939. január-június (27. évfolyam, 1040-1064. szám)
1939-06-10 / 1062. szám
1939 junius 10. BÉRMUNKÁS 3 oldal SZIMPÓZIUM MEGBUKOTT-E A BOLSEVIKI FORRADALOM? öt kérdés és érdekes feleletek. KÖNYVEK - GONDOLKODÓ EMDEREK SZÁMÁRA A “Modern Quarterly”, negyedévenként megjelenő radikális — tudományos folyóirat, tizennyolc ismert Íróhoz és szerkesztőhöz, körivet küldött, melyeken a feltüntetett öt kérdésre, kiszabott határidőn belül kérte vissza a válaszokat. — Szocialisták, kommunisták és trotzkyisták sem hiányoznak a lisztáról és amennyiben a beérkezett válaszok terjedelmesek, annyit közlünk belőlük hetenként, amennyit lapunk terjedelme megenged. Az öt kérdés a következő: 1. Megvalósitotta-e a bolseviki forradalom, porletár célkitűzéseit? 2. összeegyeztethető-e a Proletár Diktatúra, a Párt Diktatúrával? 3. Kialakulhat-e a proletár Állam a bérrendszer alapján Párt-Állam ellenőrzésében? Miben áll a kapitalizmus megdöntése? 4. Helytállók-e Lenin azon tézisei, melyek szerint: az imperialista terjeszkedés szakaszában, kizárólag csak a proletáriátus képes a forradalom befejezésére és levezetésére, a “Buzsoázia” helyett? mikor Mexicoban Törökországban és egyebütt, Cardenas és Kemal-ék állanak az események élén és nem a forradalmi proletáriátus. 5. Történelmi távlatból bírálva az eseményeket — hátráltatta-e a proletáriátus világforradalmát a Bolshevikiek hatalomra jutása? ®-----------------------------------------Mit mond Paul Mattick iró, a “The Living Marsism” szerkesztője. Egy modern állam sikerrel való felépítéséhez, amelynek maradása és függetlensége is biztosítva volna, a magántulajdon fejlődésmente túlságosan lassú. Ehelyett, minden anyagforrás legtökéletesebb összpontosítása mellett, gyökeres változtatásokkal és kiméletesség- gel a maradisághoz ragaszkodók ellen, törtetésszerüen folyik a háladás. Az eredmény felmutatása miatt, a nemzet- szabaditó mozgalmak, forradalmi formákat kellett öltsenek. Szükségképpen ez határozza meg a folyamatot és a fejlődés- menetet nemcsak Törökországban és Mexicoban, hanem olyan országokban is, amelyek kísérletet tesznek, hogy imperialista erejüket vissza szerezzék, mint például Németország. A központosítás folyamatosi- tásában, politikai eszközök használatában más országok nem mentek el oly messzire mint Oroszország, aminek okai a külső és belső viszonyok különbözőségében rejlenek. Példaképpen megemlíthetjük, hogy Oroszországnak sokkal köny- nyebb volt az imperialista nemzetekkel újat huzni, mint Mexi- conak, vagy Törökországnak. Mindemellett, az Államkapitalizmus, bizonyos gyöngeséget jelent, azon országok gazdasági tehetetlenségét, amelyek alkalmazására rászorulnak. Gyönge- ségét jelenti egyszersmind a világkapitalizmusának is: azt mutatja, hogy elveszíteni kénytelenek a gazdasági kontrolt, a fejlődésben visszamaradt országokban. A gazdasági háborúskodás igy felmondja a szolgálatot és nyomában felbuggyan a politikai háborúskodás, a maga borzalmasságaiban, kegyetlenségeiben : dühöng f ékeveszetten, mint az egyetlen megmaradt eszköz, amelyhez még nyúlni tud a magával tehetetlen kapitalizmus. Ilyen viszonyok között, az Állam ereje roppant tempóval növekszik. A társadalom igazi birtokosait fasizálódási folyamat politikai már alig lehet felismerni pénzes zsákjaikról, inkább a pozícióról amit betöltenek az államgép szerkezetében. Az orosz államkapitalizmust, más országokban is használják mintául, amint azt a fasizmus kibontakozása és az államuralom megerősödése más országokban világosan mutatják. Igen ám, de ezen folyamat nem nevezhető “haladásnak”, mint azt sokan hinni szeretnék. Még csak a kapitalista fejlődésmenet egy magasabb fokának sem nevezhető, hanem a kapi- pitalista világ hanyatlásának inkább. A bolsevizálódás vagy kifejezője a kapitalista rendszernek a stagnálása és visszafejlődésének bizonysága; a megtestesült barbarizmus. 5 — a bolsevikiek világforradalmi propagandájának első éves megnyilvánulását sokan úgy veszik, mint biztosítékát a bolseviki forradalom proletár karakterének. Igen ám, de az a “nemzetköziség” nem szolgált egyebet sohasem, mint magát a bolsevik forradalmat és segített a bolsevikiek pártjának a hatalmon maradáshoz. Mihelyst felismerték a bolsevikok azt, hogy a proletáriátus túlságosan gyönge az övékhez hasonló államkapitalista rendszerek megteremtéséhez: amint felismerték, hogy a burzsoázia többé nem hajlandó bármit is reszkírozni egy államkapitalizmus útjára tért Oroszország ellen: vagyis úgy 1920 tájától kezdve, a bolsevikok abba hagyták más országok forradalmi mazgalmaipak támogatását és ehelyett hozzáláttak, hogy elhelyezkedjenek a kapitalista rendszer mellett. Csak úgy mint máma Stalin, Lenin és Trotzky sem volt hajlandó a nemzetközi proletáriátust proletár célkitűzésének elérésében támogatni. A világon mindenütt a forradalmi mozgalmak hanyatlása és a kapitalizmus erejének konszolidálódása szintén az orosz bolsevikoknak hasznára volt. De azért nem lehet mondani, hogy a bolseviki forradalom győzelme ártott a világforradalomnak. Mert ha ez utóbbi elEgy igen érdekes kísérletet folytat az American Association for Adult Education. Komoly témákról szóló és igen egyszerű nyelven megirt könyveket adnak ki a gondolkodó emberek számára. A könyvek írói valamennyien hírneves amerikai irók és a szép vászonba kötött könyveket csak 60 centes bolti árral kínálják, hogy ezáltal a nagyközönség számára elérhetők legyenek. ^ Sok millió ember csak újságot és folyóiratokat olvas és könyveket úgyszólván soha. Az ilyen emberek visszautasítják a könyveket, amiket barátok és ismerősök ajánlanak, mert nehézkesek, drágák és sokszor nehezen érthetők. Ezért van, hogy könyvtárosok és közneveléssel foglalkozó szakértők egy oly könyvsorozat kiadása gondolatával foglalkoztak, amelyek az ilyen akadályokat legyőznék. Ezt a célt akarja szolgálni az u. n. “Peoples Library” sorozat amelyet a fenti intézet ad ki. Korunk tudományának népszerűsítését elsőnek a kiváló történettudós és filozófus, James Harvey Robinson kezdeményezte és ezzel a problémával részletesen foglalkozott az 1924-ben megjelent “The Humanizing of Knowledge” cimü könyvben. Robinson világosan mutatott rá, hogy első sorban az átlag polgár számára szükséges a tudományt egyszerű nyelven ismertetni, mert hiszen neki van rá a legnagyobb szüksége. Az egyszerű, mindennapi ember számara kell tehát érthetővé és gyakorlatilag használhatóvá tenni a különböző tudományos ismereteket. Számos könyv kiadását ajánlotta, melyek az embert, az emberi tudást és annak világát közelebb hoznák a- tömegekhez. Robinson professzor számos barátja és munkatársa foglal most helyet abban a bizottságban, amely a Peoples Library sorozat kiadásáért felelős. Macmillan cégjegyzéssel az American Association for Aduit Education, ezideig 6 könyvet adott ki. Az elsőt Professzor H. A. Overstreet irta “Let Me Think” címmel. Ebben a kis kötetben Overstreet professzor az emberi elme hatalmas erejét tárja fel, de ugyanakkor bemutatja az emberi szellem gyengeségeit is. Megismerteti az olvasót bizonyos princípiumok gyakorlati alkalmazásával, melyek lehetővé teszik, hogy az ember szellemét frissen tartsa és elméjét a nagy emberi céloK elérésére felhasználja. Ezáltal az ember jobban megérti önmaerésére volt kísérlet amely nem járt sikerrel, e sikertelenség, a bolsevikok állásfoglalásától függetlenül, vagy ami azt illeti, a világ más forradalmi kisebbségi csoportjaitól is függetlenül abban rejlik, hogy a pusztuló kapitalizmusnak még roppant ereje van és még nagyon számottevő az életrevalóság benne. A bolsevikokat azért kell, ha egyáltalán lehet okolni hogy a proletáriátust hátráltatták a világháború utáni első nagy vereségének okát felismerni és azért, hogy meghiúsították a kísérletet a mai időknek megfelelő forradalmi munkás- mozgalom megvalósításához. gát és a körülötte nyüzsgő világot és helyzetén segíteni képes. “They Worked for a Better World” Allan Seager tollából ered és túljadonképpen egy uj kísérlet az életrajz ismertetés terén. A szerző öt ember életrajzát adja, akiknek “a világ nem volt elég jó”. Ezek: Roger William, aki a vallásszabadságért küzdött és Rhode Islandot megalapította: Thomas Paine, két kontinens ugyancsak meg nem értett forradalmi vezére; Ralph Waldo Emerson, az amerikai filozófusok pionérje “aki leült és a világon mindenre gondolt”; Elizabeth Cady Stanton, a nők jogainak első harcosa és végül Edward Bellamy, az amerikai álmodozó filozófus, illetve egy olyan amerikai filozófus, aki egy ideális kooperativ társadalom kiépítésének terveit rakta le. A sorozatban van egy könyv Lyman Brysontól, aminek cime “ Which Way America”. Ez az érdekes munka a kommunizmus, fasizmus és demokrácia közötti propaganda harcot Írja le és megmagyarázza az olvasónak a különböző szociál-filozof iákat, mint: az “olasz tervet”, a “német tervet” és az ‘amerikai tervet”. Chester M. Wright “Here Comes Labor” cimü könyve a különböző szakszervezeteket és kölcsönösségi ipari szerződéseket ismerteti és feltárja azokat az okokat, amelyek az AFL és a CIO egymással való egyesülését megnehezítik, valamint számos fontos amerikai munkás kérdéssel foglalkozik. Rövidesen kiadásra kerülnek többek között, “Everyday Economics”, “Science You Live By” és “The Way Out of War”. FLIS. HAVIJELENTÉSÜNK Április és május hónapokról, a lapbizottság pénztári elszámolása és havi jelentése az elmúlt héten postára került és mindenki megkaphatta. A bennfoglaltak alapos megfontolását és fokozott akciót kérünk munkástársainktól. KUTASY J. munkástárs Pittsburghban, (az 512 sz.) lett a szerencsés nyertese annak a gyönyörű kézimunkának, melyet Szakács Lajosné munkástársnő ajándékozott és lapunk javára 25 dollárt eredményezett. Kucher Takácsék házassági évfordulójára lerendezett meglepetési ünnepélynek az anyagi jövedelméből, a bizottság $63.66-ot adott át a lapbizottságnak, amit közsönettel a nyilvánosság utján is nyugtázunk.
