Bérmunkás, 1939. január-június (27. évfolyam, 1040-1064. szám)

1939-06-10 / 1062. szám

1939 junius 10. BÉRMUNKÁS 3 oldal SZIMPÓZIUM MEGBUKOTT-E A BOLSEVIKI FORRADALOM? öt kérdés és érdekes feleletek. KÖNYVEK - GONDOLKODÓ EMDEREK SZÁMÁRA A “Modern Quarterly”, negyedévenként megjelenő radiká­lis — tudományos folyóirat, tizennyolc ismert Íróhoz és szer­kesztőhöz, körivet küldött, melyeken a feltüntetett öt kérdésre, kiszabott határidőn belül kérte vissza a válaszokat. — Szocia­listák, kommunisták és trotzkyisták sem hiányoznak a lisztáról és amennyiben a beérkezett válaszok terjedelmesek, annyit köz­lünk belőlük hetenként, amennyit lapunk terjedelme megenged. Az öt kérdés a következő: 1. Megvalósitotta-e a bolseviki forradalom, porletár cél­kitűzéseit? 2. összeegyeztethető-e a Proletár Diktatúra, a Párt Dik­tatúrával? 3. Kialakulhat-e a proletár Állam a bérrendszer alapján Párt-Állam ellenőrzésében? Miben áll a kapitalizmus megdöntése? 4. Helytállók-e Lenin azon tézisei, melyek szerint: az im­perialista terjeszkedés szakaszában, kizárólag csak a proletáriátus képes a forradalom befejezésére és leve­zetésére, a “Buzsoázia” helyett? mikor Mexicoban Törökországban és egyebütt, Cardenas és Kemal-ék állanak az események élén és nem a forradalmi pro­letáriátus. 5. Történelmi távlatból bírálva az eseményeket — hát­ráltatta-e a proletáriátus világforradalmát a Bolshe­vikiek hatalomra jutása? ®-----------------------------------------­Mit mond Paul Mattick iró, a “The Living Marsism” szer­kesztője. Egy modern állam sikerrel való felépítéséhez, amelynek maradása és függetlensége is biztosítva volna, a magántulaj­don fejlődésmente túlságosan lassú. Ehelyett, minden anyag­forrás legtökéletesebb összpon­tosítása mellett, gyökeres vál­toztatásokkal és kiméletesség- gel a maradisághoz ragaszko­dók ellen, törtetésszerüen fo­lyik a háladás. Az eredmény felmutatása miatt, a nemzet- szabaditó mozgalmak, forradal­mi formákat kellett öltsenek. Szükségképpen ez határozza meg a folyamatot és a fejlődés- menetet nemcsak Törökország­ban és Mexicoban, hanem olyan országokban is, amelyek kísér­letet tesznek, hogy imperialista erejüket vissza szerezzék, mint például Németország. A központosítás folyamatosi- tásában, politikai eszközök használatában más országok nem mentek el oly messzire mint Oroszország, aminek okai a külső és belső viszonyok kü­lönbözőségében rejlenek. Példa­képpen megemlíthetjük, hogy Oroszországnak sokkal köny- nyebb volt az imperialista nem­zetekkel újat huzni, mint Mexi- conak, vagy Törökországnak. Mindemellett, az Államkapi­talizmus, bizonyos gyöngeséget jelent, azon országok gazdasági tehetetlenségét, amelyek alkal­mazására rászorulnak. Gyönge- ségét jelenti egyszersmind a világkapitalizmusának is: azt mutatja, hogy elveszíteni kény­telenek a gazdasági kontrolt, a fejlődésben visszamaradt orszá­gokban. A gazdasági háborús­kodás igy felmondja a szolgála­tot és nyomában felbuggyan a politikai háborúskodás, a maga borzalmasságaiban, kegyetlen­ségeiben : dühöng f ékeveszet­ten, mint az egyetlen megma­radt eszköz, amelyhez még nyúlni tud a magával tehetet­len kapitalizmus. Ilyen viszo­nyok között, az Állam ereje rop­pant tempóval növekszik. A társadalom igazi birtokosait fasizálódási folyamat politikai már alig lehet felismerni pén­zes zsákjaikról, inkább a pozí­cióról amit betöltenek az állam­gép szerkezetében. Az orosz államkapitalizmust, más országokban is használják mintául, amint azt a fasizmus kibontakozása és az államura­lom megerősödése más orszá­gokban világosan mutatják. Igen ám, de ezen folyamat nem nevezhető “haladásnak”, mint azt sokan hinni szeretnék. Még csak a kapitalista fejlődésme­net egy magasabb fokának sem nevezhető, hanem a kapi- pitalista világ hanyatlásának inkább. A bolsevizálódás vagy kifejezője a kapitalista rend­szernek a stagnálása és vissza­fejlődésének bizonysága; a megtestesült barbarizmus. 5 — a bolsevikiek világforra­dalmi propagandájának első éves megnyilvánulását sokan úgy veszik, mint biztosítékát a bolseviki forradalom proletár karakterének. Igen ám, de az a “nemzetköziség” nem szolgált egyebet sohasem, mint magát a bolsevik forradalmat és segí­tett a bolsevikiek pártjának a hatalmon maradáshoz. Mihelyst felismerték a bolse­vikok azt, hogy a proletáriátus túlságosan gyönge az övékhez hasonló államkapitalista rend­szerek megteremtéséhez: amint felismerték, hogy a burzsoázia többé nem hajlandó bármit is reszkírozni egy államkapitaliz­mus útjára tért Oroszország ellen: vagyis úgy 1920 tájától kezdve, a bolsevikok abba hagy­ták más országok forradalmi mazgalmaipak támogatását és ehelyett hozzáláttak, hogy elhe­lyezkedjenek a kapitalista rend­szer mellett. Csak úgy mint má­ma Stalin, Lenin és Trotzky sem volt hajlandó a nemzetkö­zi proletáriátust proletár célki­tűzésének elérésében támogatni. A világon mindenütt a forra­dalmi mozgalmak hanyatlása és a kapitalizmus erejének konszo­lidálódása szintén az orosz bol­sevikoknak hasznára volt. De azért nem lehet mondani, hogy a bolseviki forradalom győzelme ártott a világforra­dalomnak. Mert ha ez utóbbi el­Egy igen érdekes kísérletet folytat az American Associa­tion for Adult Education. Komoly témákról szóló és igen egysze­rű nyelven megirt könyveket adnak ki a gondolkodó emberek számára. A könyvek írói valamennyien hírneves amerikai irók és a szép vászonba kötött könyveket csak 60 centes bolti árral kínálják, hogy ezáltal a nagyközönség számára elérhetők legye­nek. ^ Sok millió ember csak újsá­got és folyóiratokat olvas és könyveket úgyszólván soha. Az ilyen emberek visszautasítják a könyveket, amiket barátok és ismerősök ajánlanak, mert ne­hézkesek, drágák és sokszor ne­hezen érthetők. Ezért van, hogy könyvtárosok és közneveléssel foglalkozó szakértők egy oly könyvsorozat kiadása gondola­tával foglalkoztak, amelyek az ilyen akadályokat legyőznék. Ezt a célt akarja szolgálni az u. n. “Peoples Library” sorozat amelyet a fenti intézet ad ki. Korunk tudományának nép­szerűsítését elsőnek a kiváló történettudós és filozófus, Ja­mes Harvey Robinson kezdemé­nyezte és ezzel a problémával részletesen foglalkozott az 1924-ben megjelent “The Hu­manizing of Knowledge” cimü könyvben. Robinson világosan mutatott rá, hogy első sorban az átlag polgár számára szüksé­ges a tudományt egyszerű nyel­ven ismertetni, mert hiszen ne­ki van rá a legnagyobb szüksé­ge. Az egyszerű, mindennapi ember számara kell tehát ért­hetővé és gyakorlatilag használ­hatóvá tenni a különböző tudo­mányos ismereteket. Számos könyv kiadását ajánlotta, me­lyek az embert, az emberi tu­dást és annak világát közelebb hoznák a- tömegekhez. Robinson professzor számos barátja és munkatársa foglal most helyet abban a bizottságban, amely a Peoples Library sorozat kiadá­sáért felelős. Macmillan cégjegyzéssel az American Association for Aduit Education, ezideig 6 könyvet adott ki. Az elsőt Professzor H. A. Overstreet irta “Let Me Think” címmel. Ebben a kis kö­tetben Overstreet professzor az emberi elme hatalmas erejét tárja fel, de ugyanakkor bemu­tatja az emberi szellem gyenge­ségeit is. Megismerteti az ol­vasót bizonyos princípiumok gyakorlati alkalmazásával, me­lyek lehetővé teszik, hogy az ember szellemét frissen tartsa és elméjét a nagy emberi céloK elérésére felhasználja. Ezáltal az ember jobban megérti önma­erésére volt kísérlet amely nem járt sikerrel, e sikertelen­ség, a bolsevikok állásfoglalá­sától függetlenül, vagy ami azt illeti, a világ más forradalmi kisebbségi csoportjaitól is füg­getlenül abban rejlik, hogy a pusztuló kapitalizmusnak még roppant ereje van és még na­gyon számottevő az életrevaló­ság benne. A bolsevikokat azért kell, ha egyáltalán lehet okolni hogy a proletáriátust hátráltat­ták a világháború utáni első nagy vereségének okát felismer­ni és azért, hogy meghiúsítot­ták a kísérletet a mai időknek megfelelő forradalmi munkás- mozgalom megvalósításához. gát és a körülötte nyüzsgő vi­lágot és helyzetén segíteni ké­pes. “They Worked for a Better World” Allan Seager tollából ered és túljadonképpen egy uj kísérlet az életrajz ismertetés terén. A szerző öt ember élet­rajzát adja, akiknek “a világ nem volt elég jó”. Ezek: Roger William, aki a vallásszabadság­ért küzdött és Rhode Islandot megalapította: Thomas Paine, két kontinens ugyancsak meg nem értett forradalmi vezére; Ralph Waldo Emerson, az ame­rikai filozófusok pionérje “aki leült és a világon mindenre gon­dolt”; Elizabeth Cady Stanton, a nők jogainak első harcosa és végül Edward Bellamy, az ame­rikai álmodozó filozófus, illetve egy olyan amerikai filozófus, aki egy ideális kooperativ tár­sadalom kiépítésének terveit rakta le. A sorozatban van egy könyv Lyman Brysontól, ami­nek cime “ Which Way Ameri­ca”. Ez az érdekes munka a kommunizmus, fasizmus és de­mokrácia közötti propaganda harcot Írja le és megmagyaráz­za az olvasónak a különböző szociál-filozof iákat, mint: az “olasz tervet”, a “német ter­vet” és az ‘amerikai tervet”. Chester M. Wright “Here Comes Labor” cimü könyve a különböző szakszervezeteket és kölcsönösségi ipari szerződése­ket ismerteti és feltárja azokat az okokat, amelyek az AFL és a CIO egymással való egyesülé­sét megnehezítik, valamint szá­mos fontos amerikai munkás kérdéssel foglalkozik. Rövidesen kiadásra kerülnek többek között, “Everyday Eco­nomics”, “Science You Live By” és “The Way Out of War”. FLIS. HAVIJELENTÉSÜNK Április és május hónapokról, a lapbizottság pénztári elszámo­lása és havi jelentése az elmúlt héten postára került és minden­ki megkaphatta. A bennfoglal­tak alapos megfontolását és fo­kozott akciót kérünk munkás­társainktól. KUTASY J. munkástárs Pittsburghban, (az 512 sz.) lett a szerencsés nyertese annak a gyönyörű kézimunkának, me­lyet Szakács Lajosné munkás­társnő ajándékozott és lapunk javára 25 dollárt eredménye­zett. Kucher Takácsék házassági évfordu­lójára lerendezett meglepetési ünnepélynek az anyagi jövedel­méből, a bizottság $63.66-ot adott át a lapbizottságnak, amit közsönettel a nyilvánosság ut­ján is nyugtázunk.

Next

/
Thumbnails
Contents