Bérmunkás, 1939. január-június (27. évfolyam, 1040-1064. szám)
1939-05-06 / 1057. szám
2 oldal BÉRMUNKÁS 1939 május 6. EGYRŐL-MÁSROL-________________ . -------- --------1 Elmondja: Z. J. Testvér árulás KERÜLETI ÉRTEKEZLET Az IWW magyar tagjai és a Bérmunkás olvasói, most vasárnap május 7-én délelőtt 9 órai kezdettel tartják szokásos kerületi értekezletüket, melyre a Pittsburgh környéki munkástársakat, lapunk nyilvánossága utján is meghívjuk. Akik a forradalmi ipari unionista mozgalom ügyeit ismerik, azokat nem kell nagyon biztatni most arra, hogy az értekezleten megjelenjenek. És el is várjuk, hogy a régi ismerős arcokat láthassuk, mert sok és fontos elintézni valóink lesznek. Most vasárnap találkozzunk valamennyien az Int. Socialist Lyceumban, 805 James Street. E rovatban ismételte# beszélgetünk a chicagói Hearst lapoknál — Herald-Examiner és Evening American — folyamatban levő sztrájkokról. Mint ismeretes nemcsak az a hátránya ezen sztrájknak, hogy ezen lapoknál — de általában minden más lapnál is — a foglalkoztatott munkások sok külön szak- szervezethez tartoznak, 'hanem még az is hozzájárul, hogy két egymással harcban álló szervezethez tartoznak az érdekelt munkások, nevezetesen az AFL és CIO-hoz. A sztrájkoló munkások az úgynevezett “fehérgalléros” rabszolgák a szerkesztőségi és más irodai alkalmazottak a CIO-hoz tartoznak, mig a nyomdai munkások, akik nem sztrájkolnak, hanem minden lelkifurdalás nélkül készítik el a sztrájktörők által megirt lapokat az AFL kötelékébe tartoznak. A Chicago Newspaper Guild, amelynek közvetlen kötelékébe tartoznak a sztrájkoló szerkesztőségi alkalmazottak széleskörű propagandát végez, hogy a város lakossága bojkottálja a nevezett lapokat, mint amelyeket sztrájktörők készítenek. Az olvasók elvesztése természetesen a hirdetések visszavonását jelenti, ami érzékenyen sújtja a lap kiadóit. Az ezirányban folytatott propaganda ugylátszik sikeres, mert a lapkiadók a terror semilyen fajtájától sem riadnak vissza, hogy a sztrájko- lókat megfélemlítsék és propagandájukat letompitsák. Nem ritkaság a város uccáin látni hangszóróval ellátott ösz- szezuzott automobilt nagybetűs felírásokkal ellátva, mely figyelmezteti a lakosságot, hogy “ezt a gépet a Heart gengszterek zúzták össze, amiért a sztrájkoló munkások ennek segítségével hozták a sztrájk fejleményeket nyilvánosságra.” A munkáltatók terrorja mellett a nyomdai “szervezett” munkások is, sőt a Chicago Federation of Labor is minden lehetőt elkövetnek, hogy a sztrájkot megtörjék. A Typographical Union beleegyezésével a Hearst újság kihordó kocsik mindkét oldalán nagy táblák hirdetik, hogy “ezen újságot union munkások készítik”. De ennél még sokkal tovább mennek a szakszervezeti basák. A Chicago Federation of Labor központja a városban élő ösz- szes AFL tagokat magán leve- velekben szólít fel, hogy pártolják a Hearst lapokat. Nemcsak arra szólítják fel a tagságot, hogy vásárolják ezen szemét újságokat, hanem arra buzdítják, hogy az üzlet embereket, akiknél vásárolnak bírják rá, hogy a Hearst lapokban hirdessenek. A testvér árulásnak már eddig is sok fajtáját ismertük. Egyik aljasabb mint a másik, de a szakszervezeti vezérek szemrebbenés nélkül gyakorolják és gyakoroltatják a tagsággal mindezeket. A Hearst lapoknál végbemenő nyílt árulás, amikor a szakszervezetek és azok tagsága nyíltan a munkáltatók mellé állnak a sztrájkoló munkásokkal szemben sem okoz feltűnést, csupán undorodást vált ki az osztálytudatos mun- sokból. Ez a példa is csak azt bizonyítja, hogy a szakmai szervezkedés csak a munkások kárát okozza, mert lehetővé teszi és elősegíti, hogy az ugyan azon telepen foglalkoztatott munkások egyik csoportja a másik harcát veri le. Ezen mélyenszántó bajon csak úgy lehet segíteni, ha a munkások a pokolba zavarják az áruló vezéreket, akik a széthúzást szítják a munkások között és oly forradalmi Ipari Szervezetet építenek, ahol az egy iparban foglalkoztatott ösz- szes munkások megtalálják a helyüket. előadásában azt az ajánlatot tette, hogy a munkaképtelen és csak közterhet jelentő embereket le kell gyilkolni. Az ezredes neve Edward L. Dyer, aki egész életében katona volt és igy állandóan “közteher” volt, most pedig már 11 év óta nyugdíjban van és nyugdiját a “közvagyonból” huzza. Az előadást a Washington Society for Philosoph - cal Research előtt tartotta és többek között a következőket mondotta: “Én nem ajánlom, hogy sor ba vegyünk mindenkit aki közsegélyre szorul és adjuk meg neki a kegyelem döfést, de i könyörületességből való kivégzés számításba jöhet öregeknél, akik sem önmaguknak sem másoknak hasznára nincsennek Ami a kriminális őrülteket ille ti, semmi okát nem látom, hog; miért ne tegyük el az útból és takarítsuk meg amibe eltartó suk kerül. A társadalom annyi módját találja ki a pénz pazarlásnak, ez pedig egyik módja a takarékosságnak.” A jelen rothadó társadalmi rendszer ezer és egy módon pusztítja a társadalom hasznom tagjait. A profit érdekében a háborúkban milliókat pusztítanak el. Az iparokban naponta ezrével pusztulnak el a munkások mert a biztonsági készülékek pénzbe kerülnének. Az elégtelen táplálkozás százezereke: pusztít el lassú éhhalál utján. De akik mindezeket elkerülik és elérik azt az életkort, amiko • már nem elég fürgék az őrüle- tes gyorsaságra berendezet; termelési rendszerben, azoka; most egy tüszurással akarjál; kivégezni, hogy nehogy terhén* legyenek a rendszernek. Ha már takarékossági szem pontból akarja Dyer ezredes alkalmazni a könyörjiletes gyil kosságot, akkor máshol kellene kezdeni, nem pedig a munkás- osztály azon tagjain, akik évtizedeken át húzták az igát Mert ezek ha 40 vagy 50 évig dolgoztak, bizonyára gyarapi tották a “közvagyont” annyival, hogy öregségükre a társa dalom gondoskodhat róluk. Ha nem talán inkább Dyre ezredes és hasonszőrű társain kellene kezdeni, akik egész életükben a közterhen élősködtek. Mert a katonák paraziták, akik semm hasznos munkát nem végeznek Aztán a politikusok, ezrei, akik milliárdokat emésztenek fel a “közvagyonból” anélkül, hogy annak növeléséhez hozzájárulnának. Eltekintve a többi parazitáktól, akik a társadalom testén élősködnek, ennek a kél rákfenének — a militarizmus és politikusok — elpusztításával a Dyer által ajánlott módszer alapján, az állam költség- vetést a jelenleginek egy tizedére lehetne leszállítani. Mert a társadalom igazi terhei nem a kiöregedett, vagy munkanélküli munkások, hanem azok a paraziták, akik soha hasznos munkával nem járultak a társadalom fenntartásához, hanem csak élősködtek a társadalmon. A kizsákmányolásra alkalmatlan munkások elpusztítása nemcsak Dyer ezredes óhaja. A kizsákmányolok közül sokan foglalkoznak ily gondolatokkal és előbb-utóbb törvényesiteni fogják azt, hacsak a munkás- osztály észhez nem tér idejében. Nem az embereket kell elpusztítani, hanem a bérrendszert, amely szülője az ily állapotoknak. A bérrendszer megdöntésével megszűnik a gazdasági egyenlőtlenség. Az Ipari Demokrácia rendszerében a termelés nem profitra, hanem szükségletre fog folyni és a termelt javakból a társadalom minden tagja egyformán fog részesülni a munkája után. Ennek megteremtésére azonban a munkásosztálynak szervezkedni kell a termelés színterén oly forradalmi Ipari Szervezetbe, amelynek kitűzött célja a Ipari Demokrácia megteremtése. Hol?Mikor?Milesz? PITTSBURGH és környéke kerületi értekezlete, május 7-én lesz a Internacional Socialist Líceumban, 805 James St. A CLEVELANDI kerületi értekezlet május 21-én lesz megtartva. CHICAGÓBAN május 6-án, 3055 Roosevelt Rd.-i helyiség 3-ik emeleti termében a spanyol menekültek javára est lesz. CLEVELAND EASTEN, a rendes havi gyűlés most pénteken lesz. Az IWW minden magyar ' tagjának megjelenését elvárja a titkár. ELŐZETESEN jelentjük, hogy május 21-én vasárnap délután 3 órai kezdettel sze- zónzáró műsoros mulatságot tartunk a Cleveland east sidei Bérmunkás Otthonban. Annyit elárulhatunk, hogy a program egyik slágerszáma, Lakatos Gyula és nagyszerű zenekara lesz. On Sunday June 25th, 1939 the Brooklyn IWW Branch will hold their Annual Boat Ride and Picnic aboard a steamer expressly chartered. All organizations, societies, clubs, etc. are urgently requested to please abstain from holding affairs on this day. Particulars in future issues. The Boat Ride Committee 158 Caroll Street, Brooklyn, N. Y. Gyilkosság; takarékosságból A jelen rendszerben mind általánosabbá válik, hogy a gazdagok mindig gazdagabbak, a szegények pedig szegényebbek lesznek. Az ipari termelési rendszer úgy van berendezve, hogy csak akkor tartják üzemben, ha az horribilis profitot hoz a munkáltatóknak. A munkanélküliség sok millió munkás részére állandósult és ha az időkint beadott injekció a munkaviszonyokat rövid időre fel is lendíti, a munkanélküliek közül oly elenyésző számmal jutnak ideiglenes foglalkozáshoz, hogy alig lehet javulásnak venni a mesterséges fellendülést. Ily viszonyok mellett a munkások milliói állandóan a szükség munkákra, vagy közsegélyre szorulnak. A munkanélküliek ilyetén való eltartása horribilis összegeket emészt fel, melyeket a még dolgozóknak fizetett éhbérekből már nem lehet kisajtolni és igy annak egy- részét a munkáltatók által felhalmozott profitból kell elvenni. Ez természetes igen érzékenyen sújtja a kapitalistákat és oíyan fülsiketítő lármát csapnak szócsöveik utján, hogy azt lehetne hinni, hogy a kapitalistáknak az utolsó centjüket is a munkanélküliek eltartására kell adni. Minden oldalról a takarékosságot ordítják, azonban arra nem tudnak megfelelő ajánlatot adni, hogy mi történjen a munkanélküli milliókkal ? Az iparokban nincs rájuk szükség. A dolgozók oly kevesen vannak, a bérük oly silány, hogy abból saját maguk és családjaik is csak szűkösen élhetnek, nemhogy még a sok millió munka- nélkülit is a kapott éhbérekből tartsák el. Ezt a gordiusi csomót oldotta most meg egy nyugalmazott ezredes, aki a minap tartott