Bérmunkás, 1939. január-június (27. évfolyam, 1040-1064. szám)

1939-04-29 / 1056. szám

i óidul BÉRMUNKÁS 1939 április 29. BÉRMUNKÁS (WAGE WORKER) HUNGARIAN ORGAN OF THE L W. W. Előfizet»« árak: 11 gy évre ..................— $2.00 félévre ................ 1.00 Egyes szám „za .... 5c Csomagos rendelésnél.. 3c Subscription Rate«: One Year___________$2.00 Six Month*__________1.00 Single Copy___________5c Bundle Orders .... 3c Subscription Payable to: “Bérmunkás” P. O. Box 3912 S. S. Sta. Szerkesztőség és kiadóhivatal: 8622 Buckeye Rd.. Cleveland. O. Entered as seccsid-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio under the Act of March, 3, 1879. Published Weekly by the INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD “Világ Munkásai Egyesüljetek!” (L) Amióta a munkásmozgalmak történetét feljegyzik, nem volt olyan szomorú májusa a proletáriátusnak mint ma van. Európa legtöbb országában a diktatúra szeges csizmája — ha kiirtani nem is tudta a munkások érzelmeit a rendszer és az uralkodó osztály ellen — a munka és tőke harcának ugylátszik utolsó összecsapását, a munka szervezkedésének elnyomásával bizonytalan időre eltolta. Felmorzsolta a munkásosztály saját erejét a demokráciák hazáiban is, lépcsőül szolgáltatva magát azoknak, akiknek csak annyi közük volt a proletáriátushoz, hogy azok emeljék ki őket az ismeretlenségből és tegyék a politikai színpad bársony aszta­lához. Amerika közel ötven millió bérmunkása közül aligha van tiz millió, akik heti öt napot dolgoznak az év 52 hetében. Negy­ven millió munkás részidőt, 1-2-3 napokat, vagy egyáltalán sem­mit sem dolgozik. Ellentétben Európával, amelyet kiélt a négy­esztendős háború és az azt követő politikai irányzatok — itt Amerikában, ahol a gazdagságnak szédületes, soha nem álmo­dott magasságai vannak — a munkások milliói nem tudják, hogy aznap kerül-e étel a gyomrukba. Ilyen időkben alig öt millió azoknak a munkásoknak a szá­ma, akik nem e rendszer megváltoztatásáért, csupán a munka “tisztességes” díjazásáért szervezetben vannak. Negyvenöt millió munkás még mindég csodákra vár. Azt várja, hogy valaki, aki még sohasem éhezett, akinek sohasem volt rongyos a cipője, aki lakás hiányában egyetlen éjszakát sem volt kényszerülve a szabad ég alatt eltölteni, hogy egy ilyen valakinek megesik rajta a szive és törvények utján fogja utasí­tani a munkáltatókat, hogy juttassanak valamit a munkásoknak is. Munkások nevárjatok! Ha figyelmesen nézitek a világese­ményeket, meglátjátok, hogy a munkáltató osztály kapzsiságá­ban önmagát is felemészti, rólatok sohasem fog gondoskodni. Amit éhségetek csillapítására időközönként oda dob, az csak koldus alamizsna. Munkások nevárjatok! Ismerjétek fel a szervezkedésben rej­lő hatalmas erőt, amely az egyedüli útja és eszköze, hogy min­den munkás hozzá iusson az élet javaihoz. A munkások osztály­tudatos szervezkedésükkel teremthetik meg az igazi demokrá­ciát nemcsak egy országban, de az egész világ részére. Munkások nevárjatok! Világ munkásai szervezkedjetek, hogy egy célban egyesülhessetek! Biztató reménység így felszámolás előtt, ha belegondolunk, bizony kevés, vagy egyáltalán semmi sem jut a papirosnak azon oldalára, amelyen az eredményeket kellene elkönyvelni. És, hogy lapunk külső munkatársai, annyira megemberelték magukat, hogy értékesebb­nél értékesebb önálló, eredeti dolgozatokkal gazdagították ezt az ünnepi köntösbe megjelenő lapot, nem maradt más részünkre, minthogy arról beszéljünk valamit, amit más nem mondott el. így kerül ebbe a rovatba Lorain, Ohio kis város, melyről az utóbbi hetekben többször esett említés. Röviden annyit meg kell mégis ismételnünk, azoknak kedvéért, akik a dolgokról nin- csennek közelebbről informálva, hogy az American Stove Co. clevelandi telepéről egy hatalmas departmentet elköltöztetett a társulat néhány évvel ezelőtt azon célból, hogy az IWW-tól men­tesítse önmagát, telepét és telepének robot osait. Az időszak beleesett a CIO kampányba és miután a tervbe vett szervezetlen műhely rendszert meghonosították Lorainban: megtartani nem bírták és a CIO-nak minden harc nélkül áten­gedték a telep munkásait. Egy hirtelen kötött szerződéssel lebéklyózták a munkásokat és azóta a telep minden zavar nélkül operált, ontotta a profitot a kályhagyárak részvényeseinek. A költözködéssel elkerülhetetlenné vált egynéhány kulcs­munkásnak Lorainba telepítése. Ezek között az áttelepítettek között viszont akadtak olyan munkásemberek, akik állandóan és addig csináltak gondolatban összehasonlításokat a CIO és az IWW között, amig hangosabban és ami a fő másokkal is elkezd­tek beszélgetni és az összehasonlító diskurzusok napirendre ke­rültek a loraini munkások között. Megjelentek ezek a munkások a Clevelandon tartott IWWr gyűléseken is, ahonnan tanácsot és segítséget kértek a helyzet megváltoztatásához. Hát persze, hogy kaptak. És, hogy e taná­csok jók voltak-e? azt a nyomukban fakadt cselekmények már beigazolták. A loraini telep munkásainak több mint fele már aláírta az IWW belépési nyilatkozatát. Az IWW mühelybizottsága már bent van a telepen és minden zavar, minden ellenszenv nélkül leváltotta a legutolsó CIO delegátust is. A társulat superjének mar kezében van az IWW követelése és ami ennél is több a városból távollevő superintendens sürgö­ny ileg értesítette szervezetünk clevelandi titkárságát, hogy Má­jus 1-én kész tárgyalásokba bocsátkozni. Közben történtek olyan dolgok is, amelyek Loraint és po­litikai adminisztrációját mezpuhitották, A negyedik kísérlet után, sikerült egy olyan helyet bérelni, ahol két gyűlést tartot­tunk és még mindig nem mondottak fel. Az IWW gyűléseire röplaposztási engedélyt nem adtak a hatóságok és miután azokat kiosztottuk engedély nélkül, amint látszik . . . tudomásul vették ők is. E sorok Írásakor az első mérkőzéshez már felgyürkőztek a felek. Első nagy munkáját most kezdte meg az IWW mühelybi­zottsága, midőn egy sztrájk határozattal a hátuk mögött, az egyik legagresszivebb és hirtelen elbocsátott munkástársuknak visszahelyezését követeli. Előre semmit sem tudhatunk és nem is mondhatunk az egész ügy további fejlődéséről. De annyit tudunk, hogy a loraini példa biztató reménységgel tölt bennünket el: mert kétséget ki­záróan mutatja, hogy ha az IWW mérlegre kerülhet a munkások között, fajsulyánál fogva, minden más alakulatot játszi köny- nvüséggel kiröpit a nyeregből Májusi ajándéknak jobb hiányában elfogadjuk a loraini super táviratát és annak nyilvánosságra hozása, minden bizony­nyal azon munkstársainkat is biztató reménységgel tölti el, akik nem veszítették el önmagukban és munkástársaikban a bizalmat. MUSSOLINDÁK Mi sem bizonyíthatná jobban, hogy a fasizmus fazekában olyan dolgok is rotyognak gő­zölögnek, amelyeknek szagát és bűzét a legszigorúbb cenzú­rával tartják a fasizta hon ha­tárain belül. A fasizmus belső gőzölgése felemelte a leszorított fedelet és olasz munkástársaink által sze­mélyesen kapott jelentések ál­ról számolnak be, hogy a közel­múltban Nápolyban, tüntettek és megostromolták a fasizták központi épületét. A tüntetést Spanyolországból visszakerü t és leszerelt katonák vezették, akik a tömegek élén tiltakoztak, amiért hamis ürüggyel rászed­ték és becsapták őket. UJ CIKKSOROZAT Jövő heti számunkban “Stalin keze Spanyolországban” cím­mel uj cikksorozatot kezdünk meg, amely néhány folytatás­ban, elsőkézből eredő informá­ciókat nyújt a már történelmi múltnak átadott spanyol tragé­diáról. Terjesszétek a Bérmun­kást és hívjátok fel ismerősei­tek, barátaitok figyelmét is e cikksorozatra. HAVIJELENTÉSÜNK Havijelentésünk kiment az elmúlt héten. A benne foglaltak megfontolását, megtárgyalását és sürgős intézkedéseket vár a lapbizottság. ELVINYILATKOZAT A munkásosztály és a munkáltató osztály között semmi közösség nin­csen. Nem lehet béke mindaddig, amig éhség és nélkülözés található a dolgozó emberek milliói között s az élet összes javait ama kevesek bír­ják, akikből a munkáltató osztály áll. E két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, mig a világ munkásai mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet, a ter­melő eszközöket és megszüntetik a bérrendszert. Ugv találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és keve­sebb kezekbeni összpontosulása a szakszervezeteket (trade unions) kép­telenné teszik arra, hogy a munkáltató osztály egyre növekvő hatalmával felvegyék a küzdelmet. A szakszervezetek olyan állapotot ápolnak, amely lehetővé teszi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozó másik csoport ellen uszítsák és ezáltal elősegítik, hogy bérharc esetén egymást verik le. A szakszervezetek segítenek a munkáltató osz­tálynak a munkásokba beoltani ama tévhitet, hogy a munkáltatókkal kö­zös érdekeik vannak. E szomorú állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály érdekeit megóvni csakis olykép felépített i tervezettel lehet, melynek minden az egy iparban — vagy ha kell, valamennyi iparban — dolgozó tagjai be­szüntessék a munkát bármikor ha sztrájk vagy kizárás van annak vala­melyik osztályában, igy az egyen >sett sérelmet az összesség sérelmének tekinti. E maradi jelszó helyett: “Tisztességes napibért tisztességes napi munkáért.” ezt a forradalmi jelszót Írjuk a zászlónkra: “LE A BÉR­RENDSZERREL!” A munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrend­szert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra is, hogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpusztult. Az pari szervezkedéssel az uj társadalom szerkezetét építjük a régi társadalom keretein belül

Next

/
Thumbnails
Contents