Bérmunkás, 1939. január-június (27. évfolyam, 1040-1064. szám)

1939-04-15 / 1054. szám

6 oldal BÉRMUNKÁS 1939 április 15. EGYRŐL-MÁSRÓL Elmondja: Z. J. Nácizmus vagy demokrácia A nácizmus és fasizmus ro­hamos térhódítása az egész vi­lágon méltán tölti el aggoda­lommal a szabadság híveit. Bár nem mondhatnánk, hogy van egyetlen ország is a föld ke­rekségén, ahol a szó szorosan vett értelmében demokrácia volna, de vannak országok, ahol a lakosság alsóbb rétegei­nek — a munkásosztálynak — is van veszíteni valója a fasiz­mus-nácizmus győzedelmeske­désével. Pl. az úgynevezett “de­mokratikus” országokban a pol­gári értelemben vett szabad­ságjogok mindenkit megillet­nek, amig azok gyakorlása nem ütközik az uralkodó osztály anyagi érdekeibe. Ezen kérdés­nél azonban még a legdemokra­tikusabb országokban is meg­szűnik a jogok egyenlőségének gyakorlási lehetősége. Az utóbbi években, de külö­nösen az utóbbi hónapokban a fasizmus-nácizmus ellenségei nagy hangon követelik ezen rákfene terjedésének fegyvér­rel való megakadályozását. Min­den alkalommal, amikor Hitler egy-egy országot felfal, kórus­ba ordítják az antifasizták — különösen akik nincsennek köz­vetlen abban a veszélyben, hogy az ő bőrüket is vágóhidra kell vinni — hogy még egy világra szóló vérözön megindítása árán is szembe kell szállni Hitler elő­nyomulásával. Azzal nem szá­molnak, hogy emberéletben mit kellene ezért fizetni és még győzelem esetén is mit nyerné­nek az anti-fasizták, vagy “de­mokráciák?” Tegyük fel, hogy Csehszlová­kia lakossága szembe szállt vol­na Hitlerrel, milyen eredmény­re számíthattak? Csehszlovákia 14 milliónyi lakossága a 74 mil­liónyi Hitler alattvalókkal. De menjünk tovább és tételezzük fel, hogy Anglia, Franciaország és Oroszország is csatlakozott volna Csehszlovákiához, amely országok együttesen 400 millió lakost számlálnak és minden nehézség nélkül fegyverbe tud­nának állítani 4 millió embert. Ugyanakkor a Berlin-Róma ten­gelyhez tartozó országok min­den erejüket mozgósítanák és szintén négy millió embert fegyvereznének fel. Nyolc mil­lió ember a mai fejlett öldöklő eszközökkel egymásnak ronta­nának és olyan vérontást csinál­nának, amelyre még nem volt példa az emberiség történeté­ben. Milliók áldoznák fel életü­ket és még a “demokráciák” győzelme esetén is mi lenne az eredmény ? Megvédelmeznének egy kapitalista “demokratikus” országot, ahol a munkásosztály továbbra is rabszolga volna és a kapitalizmus éppen oly kö­nyörtelenül bánna el azokka' akik nagyobb darab kenyérért harcba szállnak, mint teszik azt ma is a “demokratikus” orszá­gokban. A fasizmus-nácizmus ellenes harcnak nem a fent vázolt mód­szerrel kell folynia. Amig a kapitalizmus létezni fog, amig a gazdasági egyenlőtlenség van, addig a fasizmus kisérteni fog. Azt legyőzni egy másik ország katonaságának nem lehet. A fasizmus elleni harcnak minden országban az ipari munkásság­tól kell kiindulni, még akkor is ha egyes országokban már ural­ma tetőfokán van a fasizmus. Azokban az országokban éppen úgy, mint ahol még a “demok­rácia” uralkodik az elnyomot­taknak, a munkásságnak kell egyesülni egy forradalmi Ipari Szervezetbe és belülről kell a kérhetetlen harcot megindítani a bérrendszer ellen, amely szü­lője a fasizmus-nácizmusnak. Privát Arzenálok az Egyesült Államokban A fasizmus-nácizmus elleni téves módszerekkel való harc­nak mesterséges szitását min­den ország kapitalizmusa alapo­san kihasználja saját előnyére. Ma már még az osztálytudatos munkások is csak elvétve hirde­tik a kapitalizmus elleni harcot, annyira elvannak foglalva a “fasizmus” elleni harc hirdeté­sével. Szinte minden országban elfelejtik a kizsákmányoltak, hogy kivannak zsákmányolva és mindent hajlandók megbo­csátani saját kapitalistáiknak, ha azok a fasizmus ellen nyilat­koznak, vagy pláne, ha a fasiz­mus elleni fegyveres beavatko­zásnak hívei. Ki törődik ma azzal, hogy ma az Egyesült Államok kapitalis­tái, különösen a nagy korporá­ciók hatalmas arzenálokat ren­deznek be a gyártelepeken? Annyira elvannak a munkások foglalva a “fasizmus” ellenes harccal, hogy nem veszik észre, hogy a gyártelepen, ahol dol­goznak nagymennyiségű fegy­ver, töltény és mérges gáz bom­bák vannak elhelyezve a raktá­rakban arra az eshetőségre, ha netalán sztrájkra mennének azokkal őket legyilkolják. A szenátus ipari viszonyokat vizsgáló bizottság, melynek el­nöke LaFolette szenátor, egyik késői jelentésében nyilvános­ságra hozta, hogy a nagy kor­porációk sokkal több gyilkoló szerszámot vásárolnak, mint bármely városi, vagy állami végrehajtó közeg, a hadsereg kivételével. A jelentés szerint a privát munkáltatók, vagy kor­porációk 1933 és 1937 közötti években 1,255.312 dollárt köl­töttek könny és mérges gázo­kat tartalmazó bombákra, külö­nösen olyan helyeken, ahol sztrájk volt folyamatban. “Az összes nagy vásárlók korporációk — mondja a jelen­tés — és az általuk vásárolt menyiség nagyban felülmúlja a törvényes végrehajtó közegek vásárlásait.” “A gáz bombák és azok kilö­vésére használt eszközök legna­gyobb vásárlója a Republic Steel Corp., amely négyszer annyit vásárolt, mint a legna­gyobb törvényes végrehajtó kö­zeg.” 1937-ben a “little steel” sztrájk idején a Republic Steel vásárolt 552 revolvert, 64 is­métlő fegyvert 1,325 sor töl­ténnyel, 245 vadászfegyvert 5,- 784 tölténneyl, 143 gázmaszkot 4,033 projectilel és 2,707 kézi gránátot. Ezen kimutatás csak egy kor­porációra vonatkozik és csak egy bizonyos időre. Hogy aze­lőtt és azután mennyit vásárol­tak az nincs a jelentésben meg­említve, de abban bizonyosak lehetünk, hogy nincsennek ké­születlenül. Ezeket az öldöklő szerszámokat nem róka vadá­szatra szerzik be a korporációk hanem a nagyobb darab ke­nyeret követelő munkások le- gyilkolására. Ha a munkásság minden or­szágban ahelyett, hogy a fasiz­mus-nácizmus térhódításán si­ránkozik és semmit nem tesz, hozzálátna ott az iparokban, ahol foglalkoztatva van erejét az Egy Nagy Szervezetbe tö­möríteni és szervezett erejét ál­lítaná szembe a kapitalizmus­sal, sokkal hatásosabb lépést tenne a fasizmus megakadályo­zására, mintha fegyverrel akar­ná annak útját állni. Régi ki­próbált eszköze a kapitalizmus­nak, hogy a munkásság figyel­mét mindig valami mellék útra terelje, hogy ne legyen ideje saját baját észrevenni. Mint az éhes siró gyermeknek, ha az anya elvan foglalva és nincs ideje táplálékot adni, csörgőt ad a kezébe, hogy elfelejtesse vele az éhséget, éppen úgy a kapi­talizmus is minden eszközt igénybe vesz, hogy a munkás­ság figyelmét elterelje a saját nyomoráról. MÜHELYHIR A Cleveland Globe Steel Bar­rel Co. telepének munkásai és a társulat közötti vitás ügy, amint látszik békés elintézés­hez jutott. Az elmúlt heti sztrájkhangulat alább szálló miután a gyárveztőség megpu­hult annyira, hogy tárgyalni hajlandó a gyári viszonyok ja­vításáról. A helyzetet az neheziti legin­kább meg, hogy az elm ilt sztrájkból még visszamardt né­hány szkebben bízik a gyárve­zetőség. Mint munkástársai tik jelentik, vannak vagy öten azok a gyászvitézek, akik élvezik ugyan a szervezett gyárviszo­nyok előnyeit, de tagsági dijat nem fizetnek érte . . . még min­dig nem. LEHET MOSOLYOGNI. Ebben a szomorúsággal és búval bélelt világban, mind több lesz a könny és kevesebb a mo­soly. Azért ragadjuk meg az al­kalmat, hogy tovább adjuk az olyan humort, mely csak azért születik a találékony emberi agyban, hogy a — félelmetes Adolfot — pukassza. Négy háziállat menekül Né­metországból, kiket a határőr­ök feltartóztatnak és faggat­nak, hogy miért akarják el­hagyni az országot. Tehén — Miért menekülsz te ? — Mert szárazra fejtek. Disznó — Hát te miért ha­gyod el Németországot? — Mert már csak moslékjuk van és azt ők eszik meg. Kutya — Hát neked mi ba­jod? Miért menekülsz? — Mert Németországban csak egy ku­tyának szabad ugatni. Kecske — Nos neked mi a ki­fogásod az ország ellen? — In­ternáltak — szakállam miat azt hitték, hogy zsidó vagyok. Kol?Mikor?Milesz? MOST szombaton este, ápri­lis 15-én társas összejövetel lesz CLEVELAND EAST-en a Bérmunkás Otthonban, 2759 E. 79th St. a Bérmunkás javára. MOST vasárnap, 1939 április 16-án a Newark N. J.-i Munkás Otthonban,, 37 — 16th Ave. alatt, délután 3 órai kezdettel SZIMPÓZIUM lesz a SPANYOL FORRADALOM BUKÁSÁNAK OKAIRÓL — beszélnek: a Kommunista Párt részéről Ba- tó József, a Workers Párt (Trotzkyista) részéről Nagy Lajos és az IWW részéről Fish- bein László a Munkás Otthon Kulturbizottságának az égisze alatt. Szabad bemenet. CHICAGÓBAN, április 22-én szombaton este a Bérmunkás Otthonban, 2419 Lincoln Ave. alatt, közös rendezésben mulat­ság lesz az angol szervezői alap javára. CLEVELAND, east sideon, a spanyol szervezetek rendezésé­ben, április 30-án lesz műsoros mulatság, a védelem javára. A magyarok úgy határoztak, hogy a májusi ünnepélyt hét­főre halasszák és testületileg résztvesznek a Verhovay Hall­ban tartandó spanyol összejö­vetelen. CLEVELAND, east sideon, a Bérmunkás Otthonban, 2759 E. 79th St. MÁJUSI népgyülés lesz a magyar IWW-isták ren­dezésében, hétfőn este MÁJUS 1-ÉN 8 órai kezdettel. Egynek a sérelme, valamennyinek a sérelmét jelenti. Az ellenféllel szemben, mindig munkástársadnak van igaza!

Next

/
Thumbnails
Contents