Bérmunkás, 1938. július-december (26. évfolyam, 1013-1039. szám)
1938-09-03 / 1022. szám
1938 szeptember 3. BÉRMUNKÁS 7 oldal így láttám Szellemi és művészeti élet a fegyverek zajában A szellemi és művészeti élet igyekszik követni a rohanó történelmi események izgalmas tempóját. A napilapirodalom élénken tükrözi a spanyol lélek és szellem történelmi átalakulásának foyamatát. Az újságírók és újságok A napilapok címei nem változtak meg, de megváltozott jellegük és irányuk. A lapokat politikai pártok, szakszerevezetek vagy a kormány adja ki. Az állandó papirhiány miatt az újságok kis terjedelemben jelennek meg de azért igyekszenek, hogy nemcsak szűkszavú jelentéseket hanem szellemi táplálékot is nyújtsanak olvasóiknak. A háború elején színes riportokat közöltek a városok ellen intézett bombatámadásokról, ezek a részletes beszámolók azonban most már elmaradnak. A nagy újságok még ma is kiadnak irodalmi mellékletet, közölnek folytatásos regényeket és szépirodalmi kritikákat a kül- és belföldi könyveseményekről. A spanyol újságírók száma erősen megcsappant. Az újságíróknak nem jár fölmentés, ha 18—31 éves korosztályokba tartoznak. A madridi újságírók még a sorozás előtt önként jelentkeztek katonának és külön csapatot alakítottak belőlük. Ez az uj- ságiró-csapat már a háború romantikus emlékei közé tartozik mert az 1936 őszén Madrid ellen inditott offenziva során majdnem teljesen megsemmisült és az életben maradt újságírókat más csapattestekhez osztották be. Az újságírás mestersége egyébként is életveszéllyel jár, Ha megszólal a légitámadást jelző sziréna az újságíró riportra megy. Nem fedezéket keres, hanem a rendőrséggel együtt érkezik a bombázott uccákba és hidegvérrel jegyzi tapasztalatait a vérözönben. Sok újságíró vesztette életét kötelességtelje- sitése közben. Újságírói munkája során ölte meg a repülőbomba Vila katalán újságírót, a barcelonai Generalidad sajtóosztályának titkárát is. A fronton is igen sok újságot adnak ki. A hadvezetőség pártolja a katonaság ügyeivel és a harctéri eseményekkel foglalkozó lapokat, amelyek hangot adnak a katonaság sérelmének és kívánságának. Rámutatnak az ellátás hibáira, tanácsokat adnak, amelyeket gyakran figyelembe vesz a felettes parancsnokság. A tudás és művészet a fronton A harctereken egyébként is meglepő szellemi élet tapasztalható. Az analfabéta katonák között nagy propagandát fejtenek ki az irás és olvasás elsaj átlátásért. Minden írástudatlan katona tankönyvet, füzetet és írószert kap és a lövészárokban iskolák működnek. A fedezékekben hivatásos tanítók oktatják a paraszt katonákat az irás és olvasás tudományára. A katonák között igen népszerű lett a frontiskola és a háború két éve alatt negyvenezer analfabéta katona tanult meg írni és olvasni. Közülük sokan altiszti, sőt tiszti rangra is emelkedtek. A katonaság szórakoztatásáról alkalmi színtársulatok gondoskodnak. A frontszinházak- ban legszívesebben a régi táncos, látványos operetteket ját- szák. A városokban már megszületett az uj drámairodalom, amelynek témái a szabadság- harc ihletében fogantak és világnézeti problémákat feszegetnek. Több forradalmi drámát nagy sikerrel játszanak a városokban és már a frontszinhá- zakban is. A hires színészek gyakran mennek előadóturnékra a frontokra. A színházakban a sztrárrend- szer megszűnt. A magánszínházak is állami ellenőrzés alatt állanak. A színészek fizetése egységesítve van. A gázsi napi 15—25 pezeta, a vezetősziné- szek és az átlagszinészek gázsija között nincs nagy eltérés és a technikai személyzet jövedelmét sokkal alacsonyabbra állapították meg. Az állami színházak jobban fizetik művészeiket mint a magánszínházak. A hires színészek és az operaénekesek — mint például Lazaro, Marco Redendo —, átlag havi 1000 pezeta gázsit kapnak. Nagy áldozatokat hoznak a frontkönyvtárak kibővítéséért. Sok ezrednek külön könyvtára van már, amelyeket a katonák a zsoldjukból és a polgári lakosság adományaiból alapítottak. Mozgó könyvtárak is működnek amelyeket autókon szállítanak egyik csapattesttől a másikhoz. A mozgó hadikönytárakat nők kezelik. 4:2 a vőrős-feketék javára A hadsereg már teljesen egységes irányítás alatt áll, de a katalán hadsereg másfél éven át egymástól független alakulatokat alkotott és egységes akcióra képtelen volt. 1937 tavaszán a huescai fronton játszódott le a háború leghumorosabb jelenete Anarcho-szindikalisták és fal- lanxisták állottak itt egymással szemben. A fronton nyugalom uralkodott és a szemben álló csapatok válogatott mérkőzéssel tarkítják. Kiszemelték az ellenséges csapatok válogatott futbalcsapatainak tagjait, pályát jelöltek ki a két lövészárok között egy alkalmas tisztáson és egy délután megrendezték a páratlan látványosságot: az ellenséges csapatok futballmérkőzését. A megállapodás szerint a lövészárkokat sem a köztársasági, sem a fölkelő katonák nem hagyhatták el, a lövészárkok pereméről nézhették a mérkőzést, a pályán csak a játékosok és a kijelölt bíró tartóz kodhattak. Az anarchista futballcsapat vörös-fekete sálat, a fasizták fekete sálat kötöttek nyakukba, hogy a nézők megismerhessék csapatuk tagjait. A közönségnek nem volt szabad politikai jelszavakkal biztatnia az egyes csapatokat. Politikamentes sportesemény volt az ellenséges csapatok ezen futballmérkőzése, amely 4:2 arányban az anarchisták javára végződött. A mérkőzés után a csapatok tagjai visszatértek lözészárkaikban. Az asszony a háborúban A fölkelők a falanxista ezredet büntetésből mórokkal váltották le. A köztársasági hadsereg egységes vezetését a Neg- rin-kormány két hónap alatt valósította meg. A köztársasági hadsereg tisztikarát közkatonákból képezték ki. A tisztek a polgári életben munkások, parasztok, tisztviselők, diákok voltak. A tisztiiskolák három-hathónapos kurzuson képezik ki a tiszteket, de csak azt veszik fel, aki előzőleg legalább két hónapot a fronton töltött és kitüntette magát. A milíciák teljesen beolvadtak a hadseregbe. Eleinte női milíciák is alakultak, de ezeket sürgősen föl kellett oszlatni. Mióta a hadsereg központi irányítás alá került, véglegesen feloszlattak minden női alakú-, latot. Az asszonyok és leányok ezrei, akik komolyan és önfeláldo- zóan szolgálják a köztársaságügyét, a front mögött dolgoznak. Helyettesítik a férfiakat a polgári életnek csaknem minden vonalán. Nagy szerepet játszanak a politikai életben. A polgárháború egyik jelentős hatása, hogy egyen jogúvá tette a nőket a köztársasági Spanyol- országban. A nők elzárása a világtól — mind a polgári, mind a munkásosztály családi életében még mindig érezhető csökevé- nye a kiűzött szaracénok háreméletének — megszűnt, az asz- szony kilépett a hárem falai közül, mert szükség volt munkájára a kórházakban, az állami hivatalokban, a közlekedésnél. Az asszony fölszabadult társadalmilag is, éppen úgy dolgozik és áldoz, mint a férfi, kiveszi részét a felelős munkából, önfeláldozásból és a hősi halálból. Ha a városokban nyugalom van, a szétbombázott házsorok között ismét megindul a vidám korzózás, mert a spanyol, mint a latin népek általában, szereti az ucca zajló, tarka életét. A sétálók között rengeteg a rokkant és a sebesült. Megrendítő élményeket nyújt a vasárnap délelőtti Rambla korzózó közönsége. Asszonyokat és gyermekeket vezetnek hozzátartozóik. Bomba vakította meg őket. Elegáns, szép leány sétál fiatalemberrel, aki nem karolhat bele, mert a leánynak hiányzik a balkarja. Bomba szakította le. Asz- szonyok és gyermekek bicegnek mankóval, hiányzik a lábuk. Rengetegen megsüketültek a bombarobbanások légnyomásától. Egy bombatámadás romba- döntötte a szülőotthont. Közel száz asszony és újszülött lelte halálát a romok alatt. A műtőben éppen szülést- vezettek le az orvosok. Meghalt az anya, az orvos, a műtősnő és a férj, aki a folyosón várta az örömhírt. Csak az újszülött maradt életHUMOR Ö tudja. Az anya korholja a leányát: — Ez nem vezet jóra. Tegnap este is láttam, hogy Robert- tel csókolóztál. — De anyuka, hiszen csak vigasztaltam. Éppen azt beszélte szegény, hogy meghalt a nagybácsija. — Jó, jó! Ahogy én titeket ismerlek, a hét végére annak a fiúnak már egyetlen családtagja sem lesz életben. Névrokonok Stanley Baldwin és Winston Churchill a munkanélkülisegélyben részesülők jegyzékében szerepelnek. Stanley Baldwin tudvalevőleg a volt angol miniszterelnök, Winston Churchill pedig az alsóház tagja. Természetesen nem ők a segélyezettek, hanem névrokonuk, mert Angliában, serény statisztikusok megállapítása szerint 37 Stanley Baldwin és 2 Winston Churchill szerepel a munkanélküliek listáján. Ugyanott az efféle kuriózumokra kiváncsi ember 48 Charlie Chaplin, 153 John Bull, 793 Walter Scott, 170.000 Williams, 180.00 Brown 305.000 Jones és 406.500 Smith található. Régiség Egy rövidlátó, idős nő vásárolni ment egy régiségkereskedésbe. Sorra nézegette a régi bútorokat, műtárgyakat, aztán odafordul az eladóhoz és megkérdezte. — És mennyit ér az a borzalmas ülő figura ott a sarokban? — ő, az több mint ötszázezer pengőt! — hangzott ’ a válasz — Az ugyanis az üzlet tulajdonosa. I A nyakas zsiráf. Ez egy skót történet és a skótok számára annál szomorúbb, mert lényeges költséget jelentett számukra. A corstorphini állatkert elhatározta, hogy Clif- tonból, az ottani állatkertből vásárol egy zsiráfot. A zsiráfot teherautón szántották át, a szállítás azonban váratlan nehézségekbe ütközött. Az országút ugyanis egyik helyen egy viadukt alatt halad át, amely a föld színétől négy méter magasságban hajlik az országút fölé. A zsiráf azonban öt méter 40 centiméter magas volt és semmi körülmények között sem akarta a viadukt alatt a nyakát meghajtani. A teherautó megllt és próbálták rávenni a nyakas zsiráfot, hogy hajtsa meg a fejét. A zsiráf semmi áron nem volt hajlandó, ellenben a viadukt karfájára helyezte fejét és nyugodtan szemlélődött. Végül kénytelenek voltak visszafordulni vele és kerülő utón átszállítani, ahol nem vezet viadukt. ben.^ Egy gyermekmenhelyre vitték a 20. század gyermekét, akinek a halál lehetne a keresztapja. Gergely Imre.
