Bérmunkás, 1938. július-december (26. évfolyam, 1013-1039. szám)
1938-07-02 / 1013. szám
1938 julius 2. BÉRMUNKÁS 7 oldal Az Események Nyomában (Folytatás az 5-ik oldalról) bad Írni, csak az igazat nem. Az orosz cárizmus idejét is felülmúló fajgyűlölet, amiben az eddig műveltnek tartott német- ország jár elől a példával, amikor világhírű tudósokat, orvosokat és művészeket mindenüktől megfosztva, csak azért mert nem tartoznak az “árja” fajtához, lehetetlenné teszik nekik a foglalkozásuk folytatását és kiüldözik az országból. A munkásakban mesterségesen szítják a zsidógyülöletet, azt próbálván velük elhitetni, hogy minden bajnak a zsidók az okai igy tettek a fekete százak orosz- országban a cárizmus ideje alatt. Felszínre próbálják hozni az emberekben szunnyadó álati ösztönöket, nyíltan hirdetve a faji, nemzetiségi és vallási gyűlöletet. A felfordult világ. Betetőzi mindezeket az egész földünkre kiterjedő általános munkanélküliség, amely még most is nagyobbodik és ennek arányában nő a nyomor és nélkülözés. A raktárak mindenütt tömve vannak eladatlan árukkal, a magtárak a kenyéradó búzával. Ugyanakkor a milliók éheznek, sok helyen éhen halnak és nélkülözik mind azt ami az életet széppé és kellemessé tenné. Az élelmiszert elpusztítják ott ahol sok terem, de nem adják oda az éhezőknek. A gyapotot alászántják amikor jó termés van, nehogy elcsóbb legyen a ruha. őrült kavarodás, esztelen kapkodás, tervnélküli termelés, mindezek csak fokozzák a felfordulást. Ilyen körümlények között, hová, merre forduljon a százszor becsapott és félrevezetett munkásság? Talán a honatyákhoz? Ezeknek a sokat Ígérő semmit nem adó, állandóan fecsegő de semmitmondó ígéreteiben túltermelés van. Találgatják a válság okait is. Az egyik a világháborút okozza, a másik a pénz elértéktelenedését, a harmadik az igazságtalanul feldarabolt országokat. A németek a rablott gyarmatok elrablását, Amerikában a “new dealt”. Japán az ország túlnépesedését. Viszont akkor Canadában a gyér lakosság lehet az oka annak, hogy a világ egyik legnagyobb búzatermő országában, megostromolták az éhező munkanélküliek a segélyhivatalokat “szeretet” szülőhazánk urai is minden baj kutforrását a megcsonkításban látják. “Csonka Magyarország nem ország — Egész Magyarország mennyország” Erre már a csecsemőket is megtanítják magyarföldön. Mi azonban, akik már jó néhány évtizede vettünk búcsút a szeretet hazánktól, úgy emlékszünk rá, mintha nem egészen mennyországi állapotok voltak ott, pedig még akkor nem volt megcsonkítva. Annyira nem az volt, hogy évenként százezres iszámokban hagytuk ott a földi mennyországot. A magyar munkások úgy énekelték a himnuszt hogy: ’’Itt éhen halnod kell” amit nem akartak megtenni és ha máskép nem ment, kiszöktek a mennyországból. Hátra vannak még a magukat csalhatatlan prófétának gondoló “világmegváltók” akikből Amerika sem szűkölködik, mert gomba módra szaporodik ezen modern messiások száma, akiknek csalhatatlan orvosságuk van, a beteg rendszer meg- gyógyitására. Hogy csak egy néhányat említsünk, Coughlin atya, Dr. Townsend, Lawson, Rev. Smith stb. Ki ne hallott volna már róluk, a különbség közöttük csak a hatalmi vágy és a butasági fokozat lehet. “Múltadban nincs öröm — Jövó'dben nincs remény” De hát tényleg ilyen reménytelen volna a mi jövőnk? Csakugyan olyan sötét fellegek tornyosulnak fölöttünk — ami a polgári írók és reményvesztett munkások szerint — az egész civilizációt elsöprő viharnak az előjele? A kis hitüek állítása szerint a munkások tehetetlenek a kitörőiéiben levő viharral szemben. A túlbuzgó vallásosok meg azt állítják, hogy mindez az isten rendelése s igy fogjuk megkapni gonoszságunk megérdemelt büntetését. De hát miért vagyunk mi gonoszok, talán azért mert a nyomor ellen tiltakozunk? Gonoszak azok, akik okai a nyomornak, akiknek a profitért való mohó vágyuk előidézte a világháborút és a jelenlegit. A munkásokat meg úgy hajtották a háborúba, mintha nem is emberek, de barmok lettek volna. Ha valamelyik nem akart menni, rögtön kapott hat golyót. Nem a munkások, hanem a mindenfajta vallásu papok áldották meg a harcba induló katonák fegyvereit és imádkoztak a győzelemért. Már pedig minnél nagyobb volt a győzelem, annál többet kellett az ötödik parancsolatot megszegni, hogy “ne ölj”. Bennünket arra tanítottak a fegyvert szentelő jámbor szolgái az istennek, hogy a meggyilkolt vére az égbe kiált bosz- szuért, a háború alatt meg istennek tetsző dolognak nyilvánították a tömeggyilkolást. Miért volnánk hát mi a gonoszak? Ki gyűjti még vérözön árán is az aranyat, amikor milliók éheznek, ki veszi el a szegény munkások háznak csúfolt viskóit? Mi nem tesszük ezeket és igy a vallási dogmával megszédi- tett munkások szerint sem érdemelhetjük meg, a kilátásba helyezett ‘“büntetést”. Sötét az égbolt, de nem a jövő, hiszen virradat előtt van a legsötétebb. Nekünk, gondolkozó, felszabadulni akaró munkásoknak, erős a hitünk, szilárd a meggyőződésünk, hogy nemsokára virradni fog. A vihar ki fog törni, az igaz. Lesz végítélet, de a bírák a jármukból felszabadult munkások lesznek, akik szigorú, de igazságos Ítéletet fognak hozni. Az igazi emberszeretettől áthatott bírák kifogják mondani, hogy minden embernek joga van az élethez és boldogsághoz, nem csak egy néhány kiválasztottnak. Mindenkinek képessége szerint el kell végezni a rá- éső részt a termelő munkában, de ugyanakkor mégis kapja a munkája teljes gyümölcsét. Vagyont senki sem gyűjt, mert nem lesz rá szükség, megszűnik az osztály különbség, eltűnik a nyomor és nem lesz több háború. Ez lesz a felszabadult munkások ítélete. Ha a sötét égboltozatot tüzetesen megvizsgáljuk, három csilagot találunk rajta, amelynek sugarai áttörve a sötétséget mindig nagyobb területet vilá- tanak be. Ezen három csillagra rémülten tekintenek föl a mai rendszer kiválasztottjai, akik pazar jólétben élve, de semmi termelő munkát nem végezve, habzsolják az élet örömeit. De az elnyomott munkásság vágyakozva, reménykedve tekint fel a folyton fényesebben világitó három csillagra amely három A “Social Justice” cimü hetilap, melynek a tulajdonosa és szerkesztője, Coughlin a Katolikus Rádió pap, nyíltan szervezi a fasizta “Platonokat” csapatokat. Az alábbi idézeteket vesszük ki a juinus 6-iki és 13-iki lapszámokból. “Wellingtons arm fought in squares, will the United States be Armageddon”? “It is the “Mannual of Arms” (lapjukat értve) Magyarul lefordítva, melyet a kételkedők és akik agitálnak ellene, hogy megnézze az eredeti formájában a következőket találjuk meg. “Ez a fegyver tankönyve a nagyon sok gondolkozó amerikainak, akik hadsereg formájában akcióba szállnak az egész országon keresztül”. “A Miihók Ligája (A platoo- nok) legjobban tud harcolni, kisebb négyszögekben — a Társadalmi Igazság 25-ös csapataiban”. “A 25 tagból álló 'csapatok minden amerikai faluban megtudják menteni a Köztársaságot melyet mi szeretünk”. “Társadalmi Igazság csapatai könnyen mozgatható, ők gyorsan akcióba léphetnek a közeli kerületj eikben. Alkalmas időben a Társadalmi Igazság csapatai egy hatalmas gondolkozó hadseregben egyesithetők. Mely vissza lóditja Amerikát a tétovázásból az ésszerűségre és rendes gondolkodásra”. Ha nem tudjuk és akik nem tudják, hogy a két legkatóliku- sabb országban Olasz és Spanyol, a katolikus papság mit ismer ésszerűség és helyes gondolkozás néven, azoknak ugyancsak ebben a lapban megadják a feleletet, csak idézni kell: “Egy fiatal tiszt a Franco hadseregben azt mondta: Francia és Angol meg talán Amerikában is elegendő lenne egy pár ezer embernek a meggyilkolása, a társadalmi kérdés megol- 'dásához”. csiliág jelentősége: Tanulás — szervezkedés — felszabadulás. Ezért nem látjuk mi olyan sötétnek a jövőt, mert ez a három csillag az IWW. Ezért’hirdetjük a tanulás fontosságát, a szervezkedés szükségességét, hogy felszabadulhassunk évezredes elnyomatásunk alól, s szabadon, boldogan élhessünk. Ezért nevezzük szervezetünket a Világ Ipari Munkások szervezetének, mert az összes bérmunkásokat, faji, nemzetiségi vagy vallási megkülönböztetés nélkül — egy nagy szervezetbe akarjuk tömöríteni. Bármilyen válságos is a mai gazdasági helyzet és nagy az elnyomatás, folyton szaporodik a föld minden részén azon munkások száma, akik velünk érezve reményteljes bizakodással és meggyőződéssel mondják, hogy: Ez a harc lesz a végső, csak összefogni hát És nemzetközivé lesz holnapra a világ. V. J. “Ez egészen uj Spanyolországban, mondja egy kedves felsőbb osztályú hölgy, aki a tudósítónak a fényesen és hathatósan felszerelt Falangist, (Facist) központot mutogatta Valadoliaban. Ha régebben is ezt csináltuk volna, nem lett volna forradalom vagy polgár- háború”. (Fasizta szervezkedést értve) Minden lapszámban az a Jezsuita lap csak úgy hemzseg a Spanyol Fasizták áldásos működéséről és több számban nyíltan kiírják, hogy ők is ezen az alapon akarják megszervezni a “Corporative Államot”. Két képző iskolát nyitottak és tartanak fen, ahol a Platoon vezetőket nevelik. Akiket utasítanak, arra is, hogy menjenek a gazdagokhoz is, akik adnak nekik segélyt támogatást és a szegényekhez meg regrutákat toborozni. Egy vasárnap itten a legszebb szigeten Belle Islandon, egy reakciós baptista pap. Norris, ahová Coughlin és más reakciós vezető is meg volt hiva, elégettek két zászlót, a Vörös és Názit, de ugyanakkor Francot és Mussolinit dicsőítették és szervezkedésre, harcra szóllitot- ták fel az Amerikaiakat, a magán tulajdon védelmére és a jelenlegi állapotok ellen. A Social Justice heti lapban még burkoltan zsidó ellenes cikkek vannak, amelyekben azt Írják, hogy Francia és Angol országban a zsidók uralkodnak és azért támogatják a Spanyol kormányt. Mit tesz a munkásság az önvédelemre ? Vi. Most csütörtökön, havi gyűlés a Bérmunkás Otthonban, 2759 E. 79 St. A csoport valamennyi tagjának megjelenését kérem. F. Horváth, titkár Munkástárs — hány lejárt előfizetést ujjitottál meg e héten? Fasizta csapatokat szervez Coughlin
