Bérmunkás, 1938. július-december (26. évfolyam, 1013-1039. szám)

1938-07-02 / 1013. szám

4 oldal BÉRMUNKÁS 1938 julius 2. BÉRMUNKÁS (WAGE WORKER) HUNGARIAN ORGAN OF THE I. W. W. Előfizet,« árak: Subscription Rate« 171 ijy évre ....................... $2.00 One Year __________ $2.00 félévre ................-...... 1.00 Six Months ________ 1.00 Egyes szám -/a 5c Single Copy ------------- 5c Osomagos rendelésnél.. 3c Bundle Orders___________________ «Subscription Payable to: “Bérmunkás” P. O. Box 3912 S. S. Sta. Szerkesztőség és kiadóhivatal: 8622 Buckeye Rd., Cleveland, O. Telephone: MAin 8121 __ Entered as seer ad-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio under the Act of March, 3, 1879. Published Weekly by «he INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD TANULMÁNYÚTON Roosevelt elnök a közelmúltban egy bizottságot nevezett ki azon célból, hogy az Angliában tegye tanulmánytárgyává a mun­kásmozgalmat. Nem kell mondanunk, hogy ez a tanulmányút bennünket is nagyon közelről érdekel, hogy úgy mondjuk, kö­zelről érint. Nem nehéz belőle kiolvasni az “Uj Osztás” egy új­abb igyekezetét és a politikai adminisztráció elégedetlenségét, amit rosszul működő háziszervezeteivel szemben mutat. Nem véletlen Anglia megválasztása sem. Lesz ott mit ta­nulmányozni annak a bizottságnak, melyet a kormány átküld. Hiszen az 1926-os nagy általános sztrájk óta, Angiiban nem volt érdemleges munkásmegmozdulás. Angliában 1927-ben olyan törvényt szerkesztettek, mellyel állítólag biztosítani lehet az ipari békét. Az ipari béke biztosítá­sa nélkül viszont sem kormány, sem kormányintézkedés nem le­het tartós. Az agyonsiratott és sóhajtozott fellendülés sem jön, mert nem jöhet kormányparancsra, ha a kormány fölötti látha­tatlan kormány, a pénz oligarchia és az iparfejedelmek nem lát­ják a profitot biztosítva az iparok mozgásba hozásával. Az elmúlt évben több sztrájk rázta meg az Egyesült Álla­mokat, mint bármely más évben, fennállása óta, melyekben a kormány rosszul játszotta le kétlaki szerepét. Sem a tőkések, sem a munkások nem voltak intézkedéseivel megelégedve. Lévén a munkások szervezetlenek és olyan szervezetekben tömörülve, melyek nem jelentenek veszélyt sem a rendszerre sem a tőkés osztályra; a munkások elégedetlenségét könnyen ki­bírta és elszivlelte Roosevelt és társulata. De a nagytőkések elégedetlensége bizony sokkal több fejfájást okozott. Erre a fejfájásra hoz majd pilulákat Roosevelt bizottsága Európából. — Hiszen ott van a gyária — Úgymond tanulmá­nyozni csak az angol viszonyokat fogják. Ez nem kétséges. Mert ha Német vagv Olaszországba mennek — és mennek oda is — ott csak bámulhatnak és képedhetnek, noha elindulás előtt New Jerseyben is széjjel nézhettek volna egy kicsit. EGYMÁS KÖZÖTT... Az elmúlt pénteken megtartott lapbizottsági gyűlésen, nem sok ideig tartott a beérkezett levelek felolvasása, de a oénztári jelentés még addig sem. Mert az ellenőrök — rendben találtuk — jelentése mellett sem szaporodott fel az a $24.10, mely összeg a pénztári könyvzárlatig egy hét alatt befutott. Szóba került leveleknek kiírása és pénzek sürgetése, hogy a megkezdett akciók végrehajtása mulasztást ne szenvedjen. A lapbizottság azonban úgy határozott, hogy az express levelet, mindenkihez, lapunk nyilvánossága utján juttatja el. Nem gondoljátok e munkástársak, hogy kissé önkényesen jártatok el a nyári vakáció elkezdésével, minden bejelentés nél­kül? Minket ilyen vakáció készületlenül talált s hogy úgy mond­juk kellemetlen heyzetbe sodort. Aigha szükséges sok olyan hét mint az elmúlt és akkor la­punk a “Bérmunkás” a központi adminisztrációval együtt szin­tén vakációzni kezdhet .... Mert a fentnevezett összegből heti kiadásainkat fizetni képtelenek vagyunk. Illőnek tartanánk, hogy munkástársaink komoly figyelembe vegyék az elmondottakat. Hogy több munkát adjanak a levelező titkárnak és ezt több levél Írással érhetik el legkönyebben. Ahoz pedig, hogy legyen mit Írni a levélben, csak egy kis agitáció kifejtésére van szükség melynek elvégzése után, még — mi vagyunk olyan merészek — anyagi eredmények is jöhetnek. Nem kívánunk senkit kirevolverezni önkényes vakációjából sem pedig neveket említeni. De vannak szerte az országban le­galább ötvenen azok a munkástársak, kiknek e sorok szólnak. Szívleljétek meg munkástársak a nyilvánosság utján hozzátok küldött üznetünket és adiatok magatokról életjelt úgy, ahogyan azt tőletek joggal elvárjuk mi is meg azok is akik ügybuzgalom­mal és szeretettel, állandóan végzik a rájuk eső munkát! “Én vagyok a falu rossza egyedül Engem ugat minden kutya messziről” VALAMIKOR NEM IS RÉGEN lelkűktől megváltan méltatlan­kodtak az elvtársak, amiért mi azt mertük Írni, hogy Homer Martin, kikopott pap nem méltó arra, hogy egy munkásszer­vezet képviselője legyen. Mi fékernek tartottuk Mr. Martint és velünk szemben az elvtársak a megtestesült erénynek és az elhivatott rátermett vezérnek dicsőítették őt. Sok dolgok történtek közben. Többek között Mr. Martin felfüggesztett és menesztett öt olyan alvezért, akik bármelyikének több érdeme volt az autó munkások megszervezésében, mint ne­ki. De hogy a terv keresztülvitelében hiba ne essék, az alve- zérek menesztéséhez a Végrehajtó Tanács gyűlését Was­hingtonba tette át, hogy a fővezér, Mr. John L. Lewis is közreműködhessen az aktusnál. * * * FRANKENSTEIN ÉS TÁRSAI, kiket a Washingtonban gyülése- ző Végrehajtó Tanács lefokozott, nem nyugodtak bele sor­sukba s mint alvezérekhez illik, az össztagsághoz apellál­tak a lefokozás ügyében. Lett is Detroitban olyan ricsaj, hogy zaja elhallatszik az egész országba. Hogy az érvek még nyomosabbak legyenek, az autó gyárosok is beleszól­tak a UAWU. peres ügyeibe olyként, hogy azt a kevés ered­ményt is össze nyirbálták, amit meg kellett adniok, amíg a szervezet egységesnek látszott. A detroiti autómunkások nagy többsége nem érti miről van szó, de egyszerű paraszt­ésszel úgy gondolkozik, hogy két veszekedő fél közül, a har­madiknak kell legyen igaz i. S a legújabb hírek szerint, az alvezéreket menesztő Martin és a menesztett alvezérek he­lyett, a leghelyesebbet, minden fékerek menesztését kezdi választani az autóipar munkássága. * * * HA JÓL EMLÉKSZÜNK ... és mi nem vagyunk feledékeny természetűek, valamikor nem is nagyon régen az elvtársak a megboldogult “Uj Előrénél” féltéglával verték a mellüket hogy ők Mr. Martin barátai ... A tégla másik felét meg ránk dobták, midőn bátran kinyilatkoztattuk, bogy “mada­rat tolláról embert barátjáról” . . . hogy ők sem lehetnek különbek, mint akit feldicsérnek. És most nem akarunk hin­ni szemeinknek. Mert a kimúlt lapnak utódjában, a Betyár Világban azt olvassuk, hogy Mr. Martin REAKCIÓS LETT. Mi az, hogy lett? Az volt ő mindig szervezetével együtt. Azon meg nincsen megütközni való, hogy e felismerésre két év után jöttek rá. Hiszen Kun Bélát, húsz év alatt sem is­merték meg .... * * * WEINSTOCKK LIPÓTOT KIZÁRTA az AFofL. Másszóval el­kergette a Festők Szakszervezetének az éléről. Manapság ez nem megy meglepetés számban. Hiszen mindig több a va­dász mint a fóka és a nagyszájú tehetségtelennek, előbb utóbb menni kell olyan funkciókból, melyekhez sok dicséret­re nem méltó kellékek mellett némi tudásra is van szükség. “Egységfront lapunkban” olvassuk, hogy nagy igazságta­lanság történt a new yorki festő localban Mr. Weinstock ki­rúgásával. Ám nekünk nagyon gyanús ez a müfelháborodás, mert könnyen megeshetik, hogy az állásnéküli Weinstock egyszerűen betelepszik a Betyár Világ szerkesztőségébe, vagy kitúr valakit a kiadó hivatalból. Ha netán elfelejtették volna, Mr. Weinstock mint az “Uj Előre” üzletvezetője egy pár ezer dollárjába került Tóth Lajos néven az elvtársaknak, mielőtt szakszervezeti vezér lett. * * * “ÉN VAGYOK A FALU ROSSZA EGYEDÜL”. Duhajkodó, be- tyáros magyar nóta kezdődik igy. A “régi jó időkben”, no meg a prohibiciós világban is gyakran lehetett hallani ezt a dalt. Az utóbbi depressziós években már ritkábban. Elfo­gyott a munkaalkalom, a kereseti lehetőség és a mulatozás legfontosabb kelléke — még a jókedvnél is fontosabb — a pénz is gyéren található a magyar munkásoknál. Kinek van kedve ilyen világban mulatozni, dalolgatni, magyar nótá­kat énekelni? Pláne népszínművet játszani? Akár hiszik, akár nem: ilyesmi is akad. Ha nem mulat a Magyar, mulat Vaszily Tivadar. Nem nagvon rimmel de azért igaz és igy van. * * * A FALU ROSSZÁVAL KEZDI “Megfigyelések” cimü cikkét az “A Munkásban”. Ej, ne kíváncsiskodjanak kérem ... Ki lehet a falu, rossza egy Vaszilynak? Égy Tivadarnak? Egy Sz. L. Pistának ? WIENER ANDOR! Hát persze, hogy ő. Hét héttel a Munkás Bet egesgélyző Szövetség konvenció­ja után, kitalálta Vaszily, hogy nemcsak a májusban lezaj­lott, hanem az 1935-ös konvenciónak is Wiener Andor volt ^ Falurossza egyedül . És mit csinálhat egy ilyen hirtelen leleplezett “Falurossza”? Sach sohn. No, mondjátok már, hogy mit csináljon? Ha senki nem ad tanácsot, úgy kere­sünk magunktól. Benne van a notaban . . . Engem ugat min­den kutya MESSZIRŐL . . . Sebaj. Amelyik kutya ugat, az nem harap.

Next

/
Thumbnails
Contents