Bérmunkás, 1938. július-december (26. évfolyam, 1013-1039. szám)

1938-07-23 / 1016. szám

Mf Újság Magyarországon? — Az IWW Budapest Hírszolgálati Irodájától — 2 oldal BÉR1IUNKÁS 1938 július 23. Figyelmeztetés. Felhívjuk az Amerikában élő munkástársak figyelmét, hogy az Egyesült Magyar Nem­zeti Ssocialista Párt (A hitleri fasizmus magyarországi brigan- tiai) Amerika, Délamerika, Ca­nada államaiban egy Fuchs Gyula nevezetű agitátort kül­dött ki, az útiköltséget a guru­ló német márkákból fedezték, német hajóval utazott és agitá­torrá Németországban képezték ki. E nyilaskeresztes német fas- izta bérenc feladata a kint levő testvéreink között híveket, na meg minnél több dollárokat sze­rezni. Felhívjuk a munkástár­saink figyelmét e nyilaskeresz­tes német bérencet mint a radi­kális és a munkásosztály ellen­ségét fogadják és érdeme sze­rint kezeljék mint ilyent illik. 120 kilométeres tempó Junius 16-án a már jelentett sajtónyaktiló törvény amit nem egész 20 nap alatt “tárgyalt” le a “képviselő” és a mágnások különparlamentje a felsőház, lett kihirdetve és junius 17-én életbe is lépett. Haynau ivadé­kai 90 évvel később a magyar­nak ugyan nem mondható, de annak hirdetett képviselőházzal tehát törvényerőre emeltette 1848-as sajtótörvénynek ezen gyönyörű mondatát: gondolata­it sajtó utján mindenki szaba­don terjesztheti. Eddig sem volt ugyan szabad sajtó, de ha rendeletekkel meg is nyomorí­tották, az az erőszak és a reak­ció nyomán történt. De tör­vényt a sajtószabadság kivég­zésére, eltemetésére hozni még a legreakciósabb amúgy is nagy­számú “magyar” képviselőház sem mert hozni. A cenzor kék plajbásza, mint a hóhér pallósa, dolgozik e naptól minden sajtó­termék és gondolatszabadság so­rai között. Haynau, rémuralma (1879-től) legföljebb nem en­gedte a kéziratban benyújtott munkát kinyomatni és terjesz­teni, de aki ezt mint papírra ve­tett gondolatát bemutatta nem záratta le. Haynau utódai ügyé­szeinek 1938-tól azonban nem a kéziratot kell bemutatni, ha­nem terjesztésre készen kinyo­mott sajtóterméket. Hogy ez mit jelent pl. egy 200-300 olda­las könyvnél fölösleges magya­rázni. Már most a cenzori funk­ciót betöltő ügyészek kénye ked­vétől függ, hogy abban kék ce­ruzájával, milyen pusztítást vé­gez, vagy egyáltalán engedélye­zi e a kinyomást és terjesztést, Azonban a kifogásolt sajtót, Íróját, nyomdászát és kiadóját még abban az esetben is meg­büntetik, fogságba vetik, ha a kifogásolt sajtótermék nem is kerül és kerülhet nyilvánosság­ra. Ez rettenetesebb mint az előzetes cenzúra és nem csak a magyar gondolatot és szellemet köti gúzsba, hanem anyagilag is halálos csapást mér a magyar amúgy is agyon béklyózott saj­tóra is. A “magyar” parlament tagjaira akik nemcsak beigazol­ták, hogy méltó letétményesei a Haynaui gondolatnak, de Hay- naubbak magánál Haynaunál gondolataikban, cselekedeteik­ben. A jelenlegi “magyar” par­lament tagjaihoz bátran intéz­hetjük némileg módosítva azon kérdést “Mennyit pofáztok még a nép nevében?” így dolgoznak a csendőrök. Holm Ignácz az érsekvadker­ti állomáson a Budapestre uta­zó munkások előtt szidalmazta a mai rendszert, majd az Inter- nacionálét énekelte, a budapesti büntetőtörvényszék “államfel- forgatási vétsége ’’miatt meg­büntette. A fölebbezése folytán az ítélő tábla fölmentette, mert Holm Ignáczot az érsekvadker­ti csendőrőrs parancsnoka bizta meg, hogy a korcsmába, meg a Budapestre utazó munkásokat figyelje meg, puhatolja ki azt, hogy közülök kik a szervezett munkások, igy a Holm Ignácz — miként a fölmentés indokolá­sa mondja — cselekményével hatósági megbízás folytán járt el, hogy ezzel kitudja a munká­sok közül kik a kommunista ér- zemüek igy Holm Ignácz bűn­cselekményt nem is követhetett el. 1848-49-ben és a szabadság- harc bukása után Haynau rém­uralma alatt a csendőrség előd­je az osztrák zsandárság mód­szerét másolták itt Haynau utó­dai és ivadékai le, csak 90 év­vel ezelőtt a Kossuth nótával operáltak spiónjai a magyarok rebellis érzelmeit kitudakolási és besugási szándékból — Ha­tósági megbizásból — ma 90 évvel később a Internacináléval próbálkoznak. Az olvasóra bíz­zuk a megállapítását annak a szabadság terén haladt e előre 90 év alatt egy centiméternyit is a magyarság. Avagy mi a kü­lönbség abban, hogy osztrák zsandár vagy m. kir. csendőr puhatolódzik a szabadságra vá­gyó magyarok között, ha eszkö­zeik egyébként azonosak, mi­ként a fentiek bizonyítják is a Haynau szellem és eszköz mai csorbítatlan életben létét 90 év múltán is . . . Ez a leventézés. Jászfényszaru községben a levente évzáró ünnepélyről mi­vel egyik fiatalember, mint le­vente engedély nélkül elakart távozni, Gál István levente fő­oktató a csendőrséggel előálli­tatta és e fiatalembert ott Gál István a csendőrszuronyok vé­delme alatt több csendőrrel egy­ütt alaposan elverte a rebellist. Bagi István 21 éves levente vé­delmére kelt barátjának és azt mondotta, ha akarják büntes­sék meg, de ne verjék azt össze, amit a törvény is tilt, mire Gál István levente főoktató egy po­fonnal válaszolt Bagi Istvánnak $me jogszerű tiltakozásra. Ba­gi István azon melegében viszo­nozta eme pofont Gál levente fő­oktatónak és egy irtózatos csat­tanás majd nyomába Gál főok­tató ur arcának megdagadása jelezte, hogy aki verést ad, az kaphat is. Bagi István leventét a bíróság I. fonón fölmentette mert úgy találta, hogy “a főok­tató a 21 éves leventét egyik társa érdekében tett föllépése miatt az emberi méltóságot lea­lázó arculütéssel fenyitette meg”. Ezzel tehát Bagi István ami ugyan ritkaság erre felé igazságot is kapott . . . volna ha a tábla Haynau szelleméhez az első bíróság Ítéletét imigyen meg ne változtatta volna “80 pengő pénzbüntetésre Ítélte, mert kihívó magatartásával és hetyke föllépésvel késztette a főoktatót, hogy megfenyítse”. Szóval a törvény az semmi ami tiltja a leventék ütlegekkel, po­fozásokkal való ágyutölteléknek való kiképzését. Ha a levente a törvényre mer hivatkozni ak­kor az “kihívó magatartás és hetyke föllépés”. Hogy is adták be a levente törvény indokolá­sát annak idején? “Ez a tör­vény biztosítja a magyar ifjú­ság sportszeretetre való nevelé­sét és testi kultúrájának, egész­ségének növelését”. Valójában K. u. K. katonai drill uralma alatt szenvednek azzal hogy mig a K. u. K. időben a kincstár lát - ta el őket mint újoncokat min­dennel, addig ma ezek saját költségükön kénytelenek élni és kiegyenruházkodni. ócskavasat 100 millióért. A honvédelmi miniszter a hadseregnek békeszándékát de­monstrálandó ezen összegért hadifölszerelést rendelt meg. A technika mai rohanó fejlődésé­ben ez a fölszerelés 5 év múlva, még ha nem is használják ela­vult, ócskavassá változik át. Nem hazafiasabb cselekedet vol­na vájjon az, hogy minden köz­ségbe artézi kutat furatnának, hogy egészséges ivóvize legyen minden magyarnak? Avagy az a hazafias cselekedet inkább, hogy a halálgyárosok, potrohú­ját hizlalják inkább? Az úgynevezett zsidótörvény. A gyorstalpaló módszer sze­rint letárgyalt zsidótörvénynek melyet mint a hitleri fasizmus magyar gyarmata utasításra ütött nyélbe. Végrehajtási uta­sítása most jelent meg. Ez az utasítás még reakciósabb mint maga a szégyenletes törvény. Többek között kimondja, mely­ről a törvénybe nincs is szó. Minden vegyes házasságból amelyben a férj vagy feleség valamelyike zsidó, vagy 1919 aug. után keresztelkedett ki, származó gyermekek tekintet nélkül, hogy az 1896 évi H. tör­vény alapján, akár közös meg­egyezéssel a keresztény házas­társ vallását követte, ez eset­ben is zsidónak számit, meg pedig visszaható erővel. Ez ma­gyarul azt jelenti, hogy pl. ha a férj zsidó vallásu, vagy volt, egy keresztény nőt vett el, a gyermek vagy gyermekük igy a klerikális nevelés és iskoláz­tatás hatása alatt bigott vallá­sos keresztényekké is lettek ez semmi, nem gilt mert most zsi­dóknak nyilvánították ezeket is, szüleiket is. Hitler sem csinál­hatta volna jobban, nem igaz? Az u. n. tűzharcos törvény, mely a frontokon volt zsidók­nak ennek igazolására 1938 dec. 31-ig adott időt, hogy születési bizonyítványaikba ezt bevezet­ve a 80 százalékos keresztény arányhoz számitassanak. Most ez az u. n. zsidótörvény dezavu- álja, tehát a balkéz nem akarja tudni mit csinál a jobb és aki julius 31-ig nem tudja 2 tanú­val igazolni hog,y a fronton volt, még ha ott nyomorékká is lett elveszti jogát a 80 százalék­ba való beszámításból. Ugye milyen gyönyörű Haynau szel­leme, mely 1849-ben kijelentet­te, hogy “a magyarok lázadását sokkal hamarább tudták volna leverni, ha a zsidók hatalmas anyagi segítséget nem nyújtot­tak volna a rebellis kutyáknak” hogy most 90 év múlva torolja meg a zsidók akkori hazafias­ságát . . . Munkanélküliség. Magyarországon nincs statisz­tikai nyilvántartás, segélyzés a munkanélkülieknek a számára. Amiről nincs statisztika az nem létezik tartják Haynau leszár­mazottjai, akik a magyarság nyakán ülnek bár sárga-fekete színüket, piros-fehér-zöld szín­nel cserélték föl külsőleg, belső-, leg épen olyan magyarfalók és elnyomók, mint 1849 után. így a szervezett munkásokról van csak statisztika, viszont az kb. egy nyolcadát jelenti a tényle­ges létszámnak (munkanélküli létszámnak) Budapesten, 10.562 főnyi munkanélkülit, a vidéken 8464-et mutatnak ki. A munka- nélküliek között 16.562 a férfi és 2205 a nő. A százalék arány a szűcsök 84.5 százaléka az élel­mezési munkások 43.4 százalé­ka, az épitőmunkások 51.6, a keztyüsök 44.4 százaléka mun­kanélküli a nevezett szakmai szervezetekhez tartozó szerve­zett munkásoknak. (1938 má­jus havi jelentése) Ehhez ve­gyük hozzá a 3 millió beismert nincstelen éhező koldus magyar parasztot és kommentárt fűz­zön hozzá mindenki, olyant amilyent akar, és a sajtótörvény szerint engedélyezett hírszolgá­lati irodák híreit ha olvassák, amit a miniszterelnökség sajtó- osztálya ad ki nekik és azt köte­lesek továbbítani, melyek rend­szerint dicshimnuszokat zenge­nek az itteni állapotokról és jó­létről a polgári és álmunkásla- pokban úgy azt kellő értékükre szállíthassák le. Fe. NYUGTÁZÁS HELYETT E heti lapszámunkból tudato­san hagyjuk ki a nyugtázási ro­vatot, azon egyszerű oknál fog­va, mert a legtöbb város és ak­tiv tagjaink hiányoznak belőle. E pár sor komoly figyelembe vételét kérjük. Ha helyesen gondolkodunk, helyesen cselekedtünk is. Descartes

Next

/
Thumbnails
Contents