Bérmunkás, 1938. július-december (26. évfolyam, 1013-1039. szám)

1938-12-10 / 1036. szám

6 oldal BÉRMUNKÁS 1988 december 10. Átfestett régi cégér AZ IDEGENEK PROBLÉMÁI Aki nem a saját neve alatt érkezett az Egyesült Államokba. Valamivel több, mint egy év­vel ezelőtt, “Magyar Világ — Betyár Világ!” cim alatt szá­moltunk be olvasóinknak arról, hogy egy dicstelenül kimúlt na­pilap cégérét átfestették és hogy ugyan az a társaság, mely állandóan zsarolta és zsebelte az amerikai magyar munkásságot, egy uj napilappal, tovább ké­szül űzni, a zsarolás mestersé­gét, a munkások széditésével és’' bolonditásával. Az “uj” napilapnak, nagyon rövid életet jósoltunk. Megír­tuk, hogy még akkor sem dől­hetne meg a kis féreg, ha a születésénél szereplő bábák, — szakértők és nem angyalcsiná- lók volnának —. Mert gyökerek és indák nélkül, nem élhetne meg az amerikai talajon. Hiszen a hullámos amerikai magyar mozgalmakban olyan kétes szerepet töltöttek be a lapalapitók, hogy egyenként és csoportostól is belekerültek a közutálat homlokképébe! A minden hájjal megkent fé­kerek sem bíztak önmagukban. Szükségét érezték annak, hogy háttérbe húzódjanak és olyan neveket toljanak az előtérbe, a nyilvánosságra, kiket a magyar munkásság kevésbé ismer. Polgári újságírók, kiket a polgári társadalom is kivetett magából, mint tehetségtelene­ket — kaptak főszerkesztői ti­tulust. Egyháznélküli papok és kétes múltú egyének kaptak szerepeket és igy még éleslátás sem igen kellett a rövid élet meg j ósolásához. Clevelandon, még tartott az egyéves lakoma, pohárköszöntő­je, amikor New Yorkban postá­ra tették a lap utolsó példány­számát, amelyben bejelentették, hogy a hullát átadták az énye- szetnek. A kimúlás hírére, nem öltött az amerikai magyar munkásság gyászruhát. Nagy általánosság­ban örömet és megkönnyebbü­lést hozott. Mindenütt azt lehe­tett hallani, hogy — döglött ku­tyának árok a helye —. Egybe­hangzók voltak azon megnyilat­kozások, hogy az amerikai ma­gyar élet egy lidércnyomástól szabadult fel és a forradalmi munkásság óhaja valósult meg a new yorki lélekharang meg- kondulásával. Sokan úgy vélekedtek, hogy ez volt a szélhámosoknak utolsó szereplésük. Ám mi, jobban vél­tük őket ismerni és váltig erősí­tettük, hogy a tőlük való meg­szabadulás nem végleges, hogy Barnumnak van igaza. —There is a sucker born in every minu­te — és valóban igy van. Itt fekszik előttünk az újszü­lött ábrája anyaszüz mezítelen­ségében, amint a gólya néni tartja piros csőrében. Már a ke­resztelő is megvolt, noha a szü­letés csak december 15-ére vár­ható. Addig a születési fájdal­mak közepette, ki kellene még a proliknak izzadni egy pár vacak ezrest, hogy a “Magyar Jövő”- nek, “jövője” legyen. A mutatvány szám tehát már megjelent. Sürgetik benne a gyűjtés fokozását — a kelen­gyére valót. Amint forgatjuk és olvasgat­juk, szemünk egy feledésbe ment néven akad meg benne. E. H. Neuwald-én. Ez az “elvtárs ur” jelenti be a nyájas olvasónak, hogy újjá lett minden szervezve és a “Ma­gyar Jövő” szép jövőnek néz elébe. Hát ami igaz az igaz! Neuwald ügyvezető valóban egy a szemétdombon elveszett sok közül, aki “szép jövőt” biztosit egy ilyen vállalkozáshoz! Még csak ő hiányzott ehez a garni­túrához, hogy teljes legyen. Ezt az alakot, már régebben előkel- lett volna venni. Hiszen az “Előrénél” olyan felejthetetlen érdemeket szerzett, hogy vele, minden fékertársát örökre lepi­pálta. Mert ha ezt a nevet az “elv- társak” elfelejtették, hamaro­san visszafognak emlékezni, ha a pénzt rábízzák. A régi “Előre” emberei közül bizonyára van még egy pár, aki ismeri őt. Akik tudják, hogy Neuwald üz­letvezető “elvtárs ur” még a cimszalagot is készpénzre vál­totta és zsebre vágta. New Yorkban az “Első Ma­gyar önképző”-t is vezette és bevezette egy pár száz dollár erejéig Neuwald “elvtárs ur” és ma is homály fedi, hogy ezt a manager-ést börtön nélkül, hogyan úszta meg!? Jól választottak! Neuwald Jenő annyira odavaló a “Ma­gyar Jövő” üzletvezetőjének, hogy az összes régi emberek közül csak egyről tudunk aki megfelelőbb volna. Pártos Mik­lós! És miután az még a Sing- Singben ül, csak had vezesse Neuwald az uj lapot. Szép JÖ­VŐJE lesz ennek a “Magyar Jö­vőnek” is! Gratulálunk az uj managerhez! Az Országos értekezleten elfo­gadott kvóta: Város előfizetés összeg Chicago 150 $300.00 Cleveland East 150 300.00 New York 150 300.00 Detroit 75 150.00 Pittsburgh 75 150.00 Cleveland West 100 200.00 Philadelphia 50 100.00 Akron 75 150.00 Buffalo 25 50.00 So Bend 25 50.00 Bridgeport 25 50.00 Los Angeles 25 50.00 Vegyesekből 200.00 Kérdés: 1913-ban érkeztem az Egyesült Államokba a fivérem útlevelével. Szeretném tudni, hogy törvénytelennek tekinti k- e emiatt bevándorlásomat és lehetetlenné teszi-e eme sza­bálytalanság, hogy amerikai állampolgári jogokat nyerhes­sek? Válasz: Ha a bevándorló a Passport törvény bevezetése, te­hát 1918 május 22.-e előtt érke­zett (más egyén útlevelével) úgy az ilyen fajta szabálytalan­ságot korrigálni lehet és az il­lető amerikai polgárjogokat nyerhet. Akik 1918 május 22. után más neve alatt érkeztek, Kérdés: Néhány évvel ezelőtt kvótán kívül érkeztem az Egye­sült államokba, ugyanis a vi­zűm megszerzésekor 20 éves voltam és ezt könnyedséggel megszerezhettem, mivel apám amerikai állampolgár. Annak idején bemondottam, hogy egye­dül utazom s ily módon “mint nőtlent” jegyeztek fel, holott nős voltam és egy gyermekem Is van. A hatóságok akkor jöt­tek rá, hogy nős vagyok, ami­dőn feleségemet és gyermeke­met akartam behozatni. Most azzal fenyegetnek, hogy depor­tálni fognak. Vájjon tisztázha­tom-e a helyzetet valamikép­pen? Válasz: Feltételezzük, hogy 'édesapja, aimdőn az ön behoza­talát megfolyamodta, szintén “nőtlen”-nek jelölte meg önt. “Privát törvényjavaslatok” és Kérdés: Úgy hallom, hogy számos idegennek sikerült tar­tózkodását törvényesítenie, úgy­nevezett “privát törvényjavas­latok” utján, amelyeket érde­kükben képviselők a Kongresz- szushoz benyújtottak. Én ma­gam is szeretnék ily módon tör­vényes tartózkodást nyerni, amennyiben már 12 éve élek ebben az országban, de semmi kilátásom sincs arra, hogy pol­gár lehessek. Mennyi igazság rejlik ezekben a “privát tör­vény j avaslatokban ?” Válasz: Bizonyos rendkívüli esetekben, többnyire pedig oly esetekben, amidőn a bevándor­lási és polgárosodási törvény törvénytelen bevándorlóknak te­kintendők, tekintet nélkül arra, hogy megfizették-e a fej adót vagy sem. Akik 1918 május 22 és 1921 junius 3. között érkez­tek más egyén útlevele felhasz­nálásával, azok egy “certificate of registry” megfolyamodásá- val törvényesíthetik tartózkodá­sukat. Megjegyzendő, hogy még azoknak is kétségbevonhatatlan bizonyítékokkal kell igazolniok 'személyazonosságukat, akik az említett idő előtt érkeztek Ame­rikába .Ha erre képtelenek, úgy folyamodniok kell egy “certifi­cate of registry”-ért. Ha fel is tételezzük, hogy édes­apja és ön is akaratlanul követ­ték el a félrevezetést azzal a ténnyel számolnia kell, hogy ön nem jogosult kvótán kívüli számra, ami ugyanis csak azo­kat illeti, akik amerikai polgá­rok gyermekei és nőtlenek. Nem ismerünk módot a dolog sima elintézésére anélkül, hogy ön az országot elhagyná. A leghe­lyesebb — véleményünk szerint — ha engedélyt kér a Depart­ment of Labor-tői, hogy önként hagyhassa el az országot. Ha a bevándorlási hatóságok belát­ják, hogy ön nem akarattal ve­zette őket félre, úgy meg fog­ják szüntetni ön ellen a depor- tálási eljárást és megengedik, hogy saját akaratából távozzon el. Ha ez igy történik, úgy ön ismét visszajöhet, amint ren­des vízumot kapott. a tartózkodás törvényesitése. szabályos betartása jobb sorsra érdemes embereket családjuk­tól elszakítana, a képviselőház tagjai “privát javaslatokat” nyújtanak be a Képviselőház­hoz az idegen tövényesitése ér­dekében. Az utóbbi időkben a, Kongresszus rendkívüli szigor­ral kezelte az eféle ügyeket, amit abból is láthatunk, hogy a legutóbbi ülésszak alatt 200 ilyen javaslatot nyújtottak be és ezek közül csak húszat fo­gadtak el. A többi javaslat még a Szenátus Bevándorlási Bizott­sága asztalán múlt ki. A francia munkások általános sztrájkja (Folytatás az 1-ső oldalról) elszakadását a burzsoázia poli­tikai gépezetétől és az osztály­harc szigorú utján fogja meg­törni a kormányt és a francia kapitalizmus támadásait. A támadásnak legfontosabb eredménye az, hogy a francia munkásság szakit a parlamenti akciókkal és a forradalmi di- rektakció utján fogja vívni is­mét a harcait. A harc kimenete­le rendkívül fontossággal bir az európai munkásság jövőjére, mert az uj felismerés eredmé- ménye uj taktikára fogja ser­kenteni európa és az egész vi­lág munkásságát. Ez az uj har­cieszköz, amely nem is olyan uj, mert az IWW 35 éven keresztül hirdeti és használja ezt a tak­tikát a forradalmi direktakciót. . . . .cs. . . ő ELVINYILATKOZAT A munkásosztály és a munkáltató osztály között semmi közösség nin­csen. Nem lehet béke mindaddig, amig éhség és nélkülözés található a dolgozó emberek milliói között s az élet összes javait ama kevesek bir. ják, akikből a munkáltató osztály áll. E két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, mig a világ munkásai mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet, a ter­melő eszközöket és megszüntetik a bérrendszert. Úgy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és keve­sebb kezekbeni összpontosulása a szakszervezeteket (trade unions) kép­telenné teszik arra, hogy a munkáltató osztály egyre növekvő hatalmával felvegyék a küzdelmet. A szakszervezetek olyan állapotot ápolnak, amely lehetővé teszi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozó másik csoport ellen uszítsák és ezáltai elősegítik, hogy bérharc esetén egymást verik le. A szakszervezetek segítenek a munkáltató osz­tálynak a munkásokba beoltani ama tévhitet, hogy a munkáltatókkal kö­zös érdekeik vannak. E szomorú állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály érdekeit megóvni csakis olykép felépített szervezettel lehet, melynek minden az egy iparban — vagy ha kell, valamennyi iparban — dolgozó tagjai be­szüntessék a munkát bármikor ha sztrájk vagy kizárás van annak vala­melyik osztályában, igy az egyen esett sérelmet az összesség sérelmének tekinti. / E maradi jelszó helyett: “Tisztességes napibért tisztességes napi munkáért.” ezt a forradalmi jelszót Írjuk a zászlónkra: “LE A BÉR­RENDSZERREL!” A munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrend­szert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra is, hogv folytassa a termelést akkor, amikoi a bérrendszer már elpusztult. Az ipari szervezkedéssel az uj társadalom 3-prV«zetét építjük a régi társadalom keretein belő' Aki akaratlanul is félrevezette a hatóságokat a vizűm szerzésekor

Next

/
Thumbnails
Contents