Bérmunkás, 1938. július-december (26. évfolyam, 1013-1039. szám)
1938-07-16 / 1015. szám
2 oldal BÉRMUNKÁS 1938 július 16. Árulás következtében omlott össze a Loyalisták frontja Aragonnál TÖRTÉNELMI ÁTTEKINTÉS A SPANYOL SZABADSÁGHARC KÉT ESZTENDŐS ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL. ‘VANGUARD” JóLINFORMÁLT ANARKISTA HAVI LAP SZENZÁCIÓS LELEPLEZÉSE. Lassan bár, de lépésről lépésre informálódik'a külföld a ki- szivárgott adatok nyomán a katasztrofális Aragon fronti összeomlás igazi okáról. Dacára az erős cenzúrának nehogy a frontszellemnek ártalmára váljék a kiadott információ — a nagy tragédia hiteles adatai, átszivárognak a Spanyol határon. Az információk egybehanzóan igazolni látszanak a forradalmárok sejtelmeit világszerte, hogy az Ara-' goni katasztrófáért és a polgárháború legnagyobb vereségéért, a Loyalista kormányt terheli a felelőség. Hogy az aragoni vereség nem csupán a Loyalisták hiányos felszerelése és a fasizták fölényét biztosító fegyverzete miatt érte a forradalmi hadsereget, azzal mindenki tisztában volt már kezdetben, akik közel állottak az ügyhöz és szakértelemmel figyelték. A tervszerű provokáció, a de- moralizálásra való nyílt törekvés nem csak felismerhető tény de minden mozzanatában magán viselte azoknak a védjegyét is akik végrehajtották. Mig végre most már kezünkbe került a hivatalos adata is annak az összeesküvésnek, amelyeket az anarko-szindikalista mozgalom egyik aktiv harcosa (CNT) Spanyolországból juttatott el hozzánk. Egyes fejezeteit fogjuk idézni az eseménynek, mint azt egy Francia folyóirat, a “La Revolution Proletarienne” leközölte. A DOLGOK FURCSA TALÁLKOZÁSAI E cikk írója azt állítja a Neg- rin-Prietó kormányról, hogy a londoni bankárok kontrolja alatt van és nyíltan rakja válluk- ra azt a tehertételt, hogy a londoni érdekeltségek szolgálatában, a szó szoros értelmében, munícióval agyonéheztették az Aragon front harcosait. A fegyver és muníció hiányt taktikai rövidlátásukkal is betetőzték: az Aragon frontnak egyetlen védelmi vonala volt csupán. S bár tudva annak a gyöngesége és a Német-Olasz offenzivával szembeni erőtlensége, tovább gyöngitését folya- matszerüleg végezték a folytonos cserékkel és felesleges áthelyezésekkel. Teruel elfoglalásának semmi célja nem volt: eredményeként elpusztult a nemzetközi brigádok és a CNT. képzett csapatai. A CNT. csapatai, 70%-át tették ki a terueli seregeknek és elpusztításuk tervszerűsége mellett szól azon tény is, hogy nem kívánatos elemeknek tekintették őket. Féltek tőlük és annak megismétlődésétől, ami 1937 májusban történt: féltették a csapatoktól a hinterland meg- mételyezését. “A hadseregbe bele ette mamát, az összeesküvés rákfenéje ... A rendőrség épen ilyen megbízhatatlan. Március elején, a szakszervezetek és politikai mozgalmak, “az ötödik” hadtest pucsmozgalmától való félelmükben, őrséget állítottak az irodák élére, minden eshetőségre való készenléttel.” Barcellona bombázása — állapítja meg az iró — csak munkás negyedekre szorítkozott, csak azokat érintette. A város közepe, a kormány székhely és középületek alig voltak érintve. Ez a több mint véletlennek látszó eset, a Német-Olasz bombázóknak e furcsa tévedése és céltévesztése, még gyanusabban és zavaróbban hat, ha figyelembe vesszük, hogy egyetlen repülőgépet nem eresztettek fel ellenük és EGYETLEN ÁGYÚT NEM SZÓLALTATTAK MEG A VÁROSBAN, AZ EGÉSZ BOMBÁZÁS ALATT. Nem volt ez véletlen aminthogy az sem volt véletlen, hogy a bombázás akkor vette kezdetét, mikor a demonstrációnak kellett volna megkezdődeni Prieto tervezete ellenes tiltakozásképpen, hogy a harcot feladják. Egy másik olyan esemény is történt ennek kapcsán, mely karakterében nem kevésbbé gyanús az előbbinél. Mert a kormány és a hivatalos sajtó a fronthirekben nagy óvatosságot tanúsított mindezideig és még kedvezőtlen esélyeket is a minimálisra szorított. E szokástól eltérően, az aragoni híreket felfújta, túlozta és tendeciózu- san demoralizáló adagokban vitte nyivánosságra, hogy a pánikot fokozza. Történt mindez azon oknál fogva, hogy a nép között olyan hangulatot teremtsen, mely az ügy vesztettségét érzékelteti s, hogy igy a kormány megszerezze az igazolását saját részére, a harc végleges feladásához. “bámulatos” munkát végezteti el az anarkisták “eltakarításával”, a demokrácia e “védelmezője” úgy emlékszik meg soraiban a CNT.-ről, mint a hadsereg örökös zavarra kész elemeiről, akik “bármikor készek megvédelmezni és segítségére sietni szervezeteiknek. Ezért határoztuk el, hogy az offen- zivákban előre toljuk a CNT. és FAI. csapatokat. Határozatunk értelmében, ezen elemeket a front legveszedelmesebb pontjaira hlyezzük. így a fasizták segítségét automatikusan megnyertük ez elemek kipucolására amiért csak hálával tartozunk nekik. “Eme cselekedetünk végrehajtásával örömet szolgáltattunk és kedvébe jártunk annak a három országnak, amelyek bennünket segítettek és csak nemrég követelték tőlünk e metódusok bevezetését.” A KOMMUNISTÁK BALRA FORDULNAK. Az említett három országot mindenki ismeri névszerint: Anglia, Franciaország és Szovjet Oroszország. De a három közül, a legcsunyább szerepet mégis a Szovjet töltötte be az alattomos tervezet kidolgozása által, hogy a forradalmi hadsereg színét javát, a fasizták pergőtüze elé állitatták és kipusz- titatták. Ez viszont megismétlődése ugyannak a taktikának, amelyet az Orosz forradalom alatt a Lenin-Stalinisták már egyszer alkalmaztak. Mindemellett, midőn Prieto és a Spanyol Kommunisták — illetve Stalin ügynökei — egymással összemarakodtak; midőn Prieto teljes súllyal az Angolok oldalára billent és észlelhetően mutatta hogy hive a leszerelésnek, a fegyverszünet kötésnek leple alatt; midőn nyíltan a Chamberlain kormány ajánlatai mellett foglalt állást és hozzá látott a Kommunisták csoportos letartóztatásához — ekkor a Kommunisták a CNT.hez- fordultak segítségért. Kértek segítségért könyörögtek, “ a forradalom legelemibb vívmányának megvédelmezéséről” és a közös célról szónokoltak. A CNT. és UGT. között létrehozott béke paktum jórészt annak volt az eredménye, hogy a Kommunistákat, becsapta és kijátszotta a Prietoék frakciója. A békepaktum, a megalkuvás szellemében kuliminálódott. A CNT. engedett egyes pontokat elvi álláspontjából a gazdasági téren, aminek fejében a szocialisták és kommunisták fogadalmat tettek, a forradalom vívmányainak és eredményeinek közös védelmezésére. VISSZAKOZZ — IGÉRETSZEGÉSEK SOROZATA. ÖSSZEESKÜVÉS A CNT. UNITOK ELPUSZTÍTÁSÁRA. Hogy volt összeesküvés a kormányközegek részéről, melynek célja, a hadsereg legmegbízhatóbb elemeinek kiirtása volt, sejteti velünk Prietonak egy levele is, mely kivonatosan megjelent az “L’Espange Nou- velle” francia folyóirat május 13-iki számában. Ezt a levelet, mint egy évvel ezelőtt, Ferdi- nando de los Rios Washingtoni szocialista követnek Írták és fel forr bennünk a vér annak láttára, hogy a degenerálódás mily mély pontjára képesek süllyedni szocialista politikusok, akik akármennyire is hangoskodnak a demokrácia mellett, cselekvéseikben nem különböztethetők meg Mussolini és Stalin ügynökeitől. Midőn arról ir, hogy mily Hiába, a zsiványokban nincsen becsület. Mihelyst a Kommunisták kontrolhoz jutottak tagadni kezdték tett Ígéreteiket. Eleinte lepel alatt, később nyíltan letagadták és vissza csináltak mindent, amit a Prietó-Aza- na-Portella-Vallanderas frakciók provokálásnak kapcsán tettek. (Az itt említett frakció olyan elemekkel volt zsúfolt, akik közelebb állottak a fasiztákhoz, mint azok ellenfeleihez.) Mint tudjuk, a krízis, Prieto menesztését eredményezte, aki kiszorult a kormányból. A “New Leader” angol lapnak a CNT. egyik beavatott vezetőjétől kapott információja szerint, Prieto volt a kormányban az a hatalmi tényező, aki késznek mutatkozott a fegyverszüneti rendelet alárirására, — illetve idő engedésére a végleges kapitulá- lásra — de ebben Caballero és Negrin a Szocialista Párt részéről, a Kommunista Párt és a CNT. akadályozták meg. Azana kész volt ugyanazon szégyen- teljes szerepének újbóli eljátszására, melyet már egyszer júliusban is megcsinált, ő készen állott arra, hogy átadja a hatalmat Martines Barrio és Portella Vallandersnek — a fasiztákhoz közel álló politikusoknak — hogy igy Francoval megkezdhessék a tárgyalásokat. A kabinéit újjászervezésével, a kommunisták visszanyerték erejüket a kormányban. Prieto helyét — aki a hatalom megtestesítője volt a kabinetiben — Alvarez del Vayo töltötte be, aki névleg szocialista ugyan, de valójában a Harmadik Interna- cionálénak, vagy annak, ami az Orosz gyilkosságok után még belőle megmaradt, titkos ügynöke. A Kommunisták számos fontos pozícióhoz jutottak melyek közül említésre méltó az a féldiktátorsági megbízás, melyet Jesus Hernandez kapott, mint a tartományok polgári ügyeinek adminisztrátora, Catalonia kivételével. A hatalmi pozíciók megnövekedése nem volt harmóniában a tömegbizalommal. Sőt ellenkezőleg: ha e téren történt változás, az említett idő leforgása alatt, a kommunisták veszítették a tömegeknél a bizodalmát. Magyarázata inkább az, hogy Oroszország visszanyerte azt a domináló erejét, mellyel 1936- ban rendelkezett. A CNT. képviselője által, a “New Leader” angol lap tudósítójának egyik nyilatkozata ezt igy magyarázza meg: “Szovjet Oroszország az egyedüli ország, mely bennünket ellát munícióval, ami valamennyiünket olyan pozícióba helyez, mintha foglyok volnánk.” A Stalinista befolyást legélénkebben mutatja az uj kormány 13 pontos programja. Ez a dokumentum, a julius 19-ki forradalmi vívmányok likvidálásában a legmesszebbmenő, minden eddigi kísérlet között. A new yorki • “Evening Post” tudósítójának információi szerint, a kollektivizálódás visszacsinálása van teljes folyamatban. Még idegen tőkék is, melyek fasizta szimpátiájukról ismertek, mint például a “Sofia- na” villanyossági tröszt, visszahivattak, hogy vegyék át tulajdonaik irányítását. A tudósitó kimagyarázása szerint, ez nem egyébb egy gesztusnál a kormány részéről. Ám a Stalinista ellenforradalom nem is tehet (Folytatás a 6-ik oldalon)
