Bérmunkás, 1938. július-december (26. évfolyam, 1013-1039. szám)

1938-07-16 / 1015. szám

HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS

OF THE WORLD

Entered as second-calss matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio under the Act of March, 3, 1879

VOL. XXVI. ÉVFOLYAM.

.CLEVELAND 1938 JUL. 16. '------------------------------------------------------------------------- -;v

részétől a másikig harcba kellett volna állania a proletáriá- tusnak és minden erejét direkt akcióba vetni, a Szakszervezeti Intemacionálé vezetőségének a cselekvés helyett nem volt más ajánlata, mint sajnálkozás és sopánkodás a Spanyol tragédia fölött. Határozatok és javaslatok, szolidaritás és szimpátia hangoztatása igaz, szépen hangzó frázisok és bezzeg azok is maradnak, ha nyomon nem követik a cselekvések, a praktikus és tényleges támogatás.

... A Szakszervezeti Interna- cionálé nem mondhatja, hogy nincsen módjában harcolni a fasizmus ellen. Hát holvan a sok millió erőt számláló és erőteljes tagsága szerte a világon? Mikor lesz hát abban a helyzetben, — ha most nincsen’— hogy felvegye a harcot a reakcióval? . . . Mire várnak? Arra, hogy soraikat maroknyira zsugorítsák össze, vagy még mindig nem értik meg a történéseket és a történelmet? Már elfelejtették, hogy mi történt német- országi tagságukkal 1933-ban, Hogy mi történt az Ausztriai proletáriátussal ? Vagy azok nem veszítettek semmit? . .

NUMBER 1015 SZÁM

Cserben hagyták a Spanyolokat

A SZAKSZERVEZETEK TAGSÁGA NEM KÉPES SZOLIDARITÁSRA ÉS HIVATÁSÁNAK MAGASLATÁRA EMELKEDNI A SPANYOLOKÉRT.

HÚSZ MILLIÓ SZAKSZERVEZETI MUNKÁSNAK VOLNA EREJE VÉGET VETNI A FASIZMUS BORZALMAINAK, HA HASZNÁLNI MERNÉ — MONDJA A CNT.

“A Szakszervezetek Végrehajtó Tanácsa Oslo-ban gyűlést tartott. A Tanács Britt tagja, Sir Walter Citrine, megnyitó beszédében azt hangsúlyozta, hogy örvendetesen, húsz rnilhó tagról van alkalmuk számot adni . . .

. . . Ilyen roppant erő és taganyag láttára cseppet sem vagyunk elragadtatva, hogy a történelemben párja nélkül való áldozatos és két esztendeje tartó szenvedésükben, a Spanyol nép háborújában — melyet először?"— a hatalmasaink zúdítottak ránk

s később a fasizta hatalmak támogatták — a munkásosztály még most sem tartja időszerűnek, hogy a fegyvertilalom felemelésének követelésén egy lépéssel túl menjen. Bár igaz, hogy szükségünk volna a fegyvertilalom felfüggesztésére, a szabad piac és vásárlási lehetőség megnyitására, hogy ellenségeinkkel szemben helyünket a harcunkban megállhassuk. Mert ha tudjuk azt, hogy a fasizták ilyesmiért nem kell aggódjanak, hiszen a benemavatkozás és a fegyver tilalom őket nem izgatja, mert ember anyag is muníció is folyik bőven a táborukba, kapnak amennyit csak akarnak, amennyire szükségük van. Mit bánják ők, hogy van egy be- nemavatkozási paktum, hogy van egy Nemzetek Ligája és mit szónokolnak, vagy hol? az emberi szabadságjogokról, társadalmi erkölcsökről, vagy nemzetköziségről . . .

... A Szakszervezetek Nemzetközi Tanácsa, nem emelkedett hivatásának magaslatára. Bár sajnáljuk, ezt még is ki kellett nyilatkoztatnunk.”

— A madridi CNT.

Harcoltok vagy elvesztek.

... A fasizta térhódítás, nem csak hangjában erősödik, hanem szemmel látható, észlelhető cselekvésekben domborodik ki, mig a Szakszervezetek Szövetsége, az egész volnalon saját vereségét szervezi meg.

... Az egyik oldalon látjuk a kardcsörtető fasizmust, látjuk mint gyilkolja a Spanyol népet és hódítja az országot. Látjuk, mit mivel Kínában, mit követett el Ausztriával és készülődik elkövetni Cseh-Szlová- kia ellen . . .

A másik oldalon látjuk a munkásság szervezett erejét. Az ő hivatásuk, a béke és civilizáció védelmezése és a szocializmus nagyszerű ideáljának a megvalósítása. És midőn a polgári pacifizmus szemeink előtt repedezik és porba hull, midőn a Nemzetek Ligája a maga tehetetlenségében fekszik előttünk, a proletáriátus felelősség tudata méreteiben nagyobbodik. Hiszen e folyamatban, léte vagy pusztulása kerül kockára. De ma már a szavaknak nincsen értékük. Cselekvések és tények azok, amik történelmet csinálnak és sajnos éppen ebben van hiány. Mikor eljött a történelmi pillanat, amikor a világ egyik

Tiltakozás Lindway bebörtönzése ellen

A CLEVELANDI ÜGYVÉDI KAMARA ÁLLÁST FOGLALT LINDWAY MIKE ÜGYE MELLETT.

Cleveland és Ohio állam polgárásgának azon része, akik a vicképek és a base ball hírein kívül más újságcikkek olvasásával is foglalkoznak, sehogyan sem tudnak bele nyugodni az Ohio állami Supreme Court döntésébe, Mike Lindway ügyében. Fel, fel hördül a lelkiismeret és itt ott egy erőteljes hang kiált be az ügybe, mintegy felelevenítve azt: olyan helyekről is, ahonnan

nem is várjuk.

A minap, a clevelandi ügy-^

védi Kamara hozta fel a Lindway ügyet és a Plain Dealer, reggeli kapitalista lap hasábjain közölte azon levelének másolatát, melyet tagjainak megküldött s mint szakértői véleményét nyilvánító dokumentumban, úgy a szövetségi bírókat, kiket a Lindway ügy megjárt, mint az Ohio Állami Supreme Court döntését teszi súlyos kritika tárgyává, Mike Lindway ügyében.

A kamara azon nézetének ad kifejezést, hogy a Ohioi Supreme Courtnak mégegyszer elő kellene venni, megtárgyalni a Lindway ügyet, hogy helyre hozni legyen igy alkalma saját botlását és azt a csorbát, melyet önmaga, saját tekintélyén ütött az által, hogy a Lindway ügyben, saját döntését felrúgta

amihez nem csak Ohioban, de sehol az Egyesült Államok ilyen testületéinek döntésében még hasonló példa nincsen.

A Lindway ügyet alapjában véve és elejétől is tárgyalja az irat. Nem csak tárgyalja, hanem törvénytudó szakértelemmel, szinte felhasitva tárja a nyilvánosság elé. Az Ítélő biró, Lindway elitélése által, megsemmisítette Ohio Állam 1-ső számú törvényének 14-ik szakaszát, állapítja meg a Kamara bizottsága. Olyan példát statuált, hogy a törvények vagy értéktelenek, vagy a bírák maguk sem ismerik.

A Szövetségi Bíróság szerepét és hatáskörét is kisiklasz- totta az ügy tárgyallásmeneté- vel, valamint döntésével, a bi- (Folytatás a 8-ik oldalon)

ALÁBÁÜIAÍ SZÉP- SÉGFLASTROM

Clarence Norris scottsboroughi néger halálbüntetését, Graves kormányzó életfogytiglani börtönbüntetésre változtatta.

Az elmúlt héten hírrel voltunk lapunkban arról, hogy az Alabamai Legfelsőbb Bíróság Clarence Norris kegyelmi kérvényét elvetette és úgy döntött ezen ítéletével, hogy villamosszékben kell meghalnia.

Szerte az országban, nagy felháborodással fogadta mindenki, akiben egy kis ember és igazságszeretet él, ezt a szigorú és embertelen döntést.

New York városában, a döntés nyomán, azonnal akcióba léptek liberális szervezetek és egyesületek, hogy lépéseket tegyenek a törvényes gyilkosság megakadályozására és a szükséges pénzalapot előteremtsék, hogy az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága elé terjesszék Norris ügyét.

Tekintet nékül arra, hogy a Supreme Court milyen döntést hozott volna, vagy egyáltalán hozott volna döntést, U. S. egyik legreakciósabb és fajgyűlöletéről hírhedt államának, bölcs kormányzója elébevágott a hivatalos aktusnak és Narrisnak halálbüntetését életfogytiglan tartó börtönbüntetésre változtatta át.

így a néger fiuk ügye, beláthatatlan ideig, Alabama állam házi ügye marad. A fajgyűlöletre ragasztott Graves kormányzó egy szépségflastromot és eltemette a scottsboroughi ügyet a sok hivatalos kormányok által elkövetet bűnök közé. A néger fiukat tehát nem gyilkolják le törvényesen, hanem elevenen eltemetik Alabama állam és “bölcs” kormányzójának dicsőségére.

JÓLSIKERÜLT UCCAI GYŰLÉS

Az elmúlt pénteken, jól sikerült uccai gyűlést tartottak, az IWW. east sidei magyar tagjai, a Buckeye roadon, a 123 és 125- ik u.ccák közötti üres telken.

A gyülések-sorozatát, Wiener munkástárs vezette be egy talpra esett IWW. előadással. Most pénteken Takács József fog beszélni.

Ismételten felhívjuk olvasóink figyelmét ezen gyűlésekre: melyeket, — ha csak az időjárás közbe nem szól — minden pénteken megtartunk a nyári időszak alatt. Jöjjenek el és hívják fel rájuk ismerőseik figyelmét.