Bérmunkás, 1938. július-december (26. évfolyam, 1013-1039. szám)
1938-10-15 / 1028. szám
HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD Entered as second-calss matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio under the Act of March, 3, 1879 VOL. XXVI. ÉVFOLYAM. CLEVELAND, 1938 OKT. 15. NUMBER 1028 SZÁM NINCS KEGYELEM! Toom Mooney kérvényét elutasította a Supreme Court. Washingtonból jelentik, hogy az Egyesült Államok legfelsőbb bírósága elutasította Tom Mooney fellebezési kérvényét, ami által elzárta minden további törvényes útját, úgy Mooney mint Billings kiszabaditási lehetőségének. Mooney kérvénye csaknem egy esztendeig feküdt a felsőbi- róság porosodó aktái között. Már az elmúlt nyáron esedékes volt a birói döntés, amely felé nem csak Amerikában, de szerte a világon sok millió szabadságszerető munkás nézett. A védelmi bizottság emberfölötti munkájának eredményeként, olyan érdeklődés kisérte a Mooney ügyet, hogy a felcsigázott közhangulat közepette, a Supreme Court jobbnak látta az aktákat eltemetve hagyni és csendesebb időben elő venni. A halogatás és eltusolási módszere már nem egy esetben vál- lott igy be. Az európai -kavaro- rodott állapotok és az amerikai base ball játékok lármája közepette, hozta meg az öreg emberek gyülekezete a döntést. Jobbat, kedvezőbbet már nem vártunk* tőlük. Hiszen azzal indokolták meg az elmúlt nyáron a döntés halasztást, hogy beállott a forrosóg. Mi megírtuk, hogy az öregurak agyára ment a hőség, akiknek nem fontos két embernek az ügye, két mun- kásmartirnak sorsa és szabadsága, kiknek ártatlanságáról már meggyőződött az egész világ. Elvégre csak két munkásszervezőről van szó. Kjét olyan emberről, akiket a háborús hisztéria alatt a californiai tőkések frame-uppoltak és 22 esztendővel ezelőtt ártalmatlanná tettek. Mooney, midőn a Supreme Court elé került az ügye, egy kiáltványban fordult az amerikai munkássághoz, melyben arra kérte őket, hogy elutasítás esetén, nyúljanak az ÁLTALÁNOS SZTRÁJK fegyveréhez és szabadítsák ki börtönéből. A Supreme Court már döntött. Most a szabadságszerető és szervezett munkásságon van a sor. Mi, mint az IWW. tagjai, készen vagyunk bármikor nem csak Mooney, Billings, de Lindway és az osztályharc minden rabjának szabadságáért harcolni és sztrájkolni és régen hangoztatjuk, hogy a tőkés igazságszolgáltatástól, igazságot várin — balgaság! Sztrájkot nyert az IWW a detroiti WPA telepen MEGKAPTÁK AZ ELVESZÍTETT IDŐÉRT A FIZETÉST. —- VISSZAHELYEZTETTEK KÉT ELBOCSÁ.ITOTT MUNKÁST. ELISMERTÉK A BIZOTTSÉGOT ÉS NYÍLTAN VISELIK AZ IWW. JELVÉNYÉT. Detroit, Mich. (WNS.) — Az egyik itteni WPA telepen, a direkt akcióhoz kellett nyúlni a munkásságnak, hogy szoronga- tott helyzetén változtasson. Már napirenden volt az idő veszités és oly szigorú rendszabályozás, melyek között a munkások mozogni sem Jurták. így az elmúlt pénteken, sztrájkba léptek, aminek kapcsán, főbb követeléseiket kiverekedték. A/supervisor egyik besúgója,“*------------már előre befújta, hogy mi forr és készül kirobbanni a munkások között és ennek volt betudható, hogy Ed Prebble super, a reggeli időszak helyett, csak déltájt jelent meg a munkán. Persze csak ő késett el és nem a munkások. A munkások ekkorra már megválasztották bizottságaikat, akik bátran és férfiasán állottak a későn jövő super elé — közölték vele követeléseiket. A super távollétét viszont arra használták fel, hogy a sztrájk kimondása után, a munkán tartották meg a sztrájkgyülést, megszervezték önmagukat és megválasztott bizottságokat helyeztek a kulcspozíciókhoz, mintegy önmagukat biztosítva arról, hogy urai maradhassanak a helyzetnek. Déltájban tehát, amint a super mutatkozott, a bizottság közölte vele, hogy ha elkerülni akarnak egy miden telepre kiterjedő sztrájkot, azonnal helyezze vissza a két elbocsájtott munkást, akiknek elbocsájtását, minden más megokolás ellenére is, a szervezkedéssel kapcsolták össze. Követelésükbe belefoglalták a pihenő idő alatti fizetést, a munkabizottság elismerését kiket, mint az IWW. szervezetéhez csatlakozott szervezett munkások saját akaratukból választottak meg. Növekszik a szervezet. Az IWW. sztrájkolok elfoglalták a stratégiailag fontos helyeket. őrszemeket állítottak a szerszámokhoz, hogy a munka- bénitás biztosítva legyen. A kopott és izzadtságtól szennyes munkaruhákra kitűzték a fényes IWW. jelvényeket, melyek a havidijak kifizetésének a bizonyítékai. A bizottsági tagokat, bizottsági jelvényekkel látták el. Verlaine munkástárs, hatásos beszédet tartott a munkásoknak — ő is közöttük dolgozik — aki egyébként, a detroiti IWW. szervező bizottságnak az elnöke is. Az IWW. forradalmi programját megismerve, lelkesedést és harcikészséget mutattak a munkások, e program végrehajtásához. A sztrájk, pár óra alatt teljes győzelemmel fejeződött be. Semmi kétségünk az iránt, hogy más telepeken, hasonló taktikával, hasonló eredményeket lehet elérni. Minden jel arra vall, hogy a WPA. munkák állandósulnak és belátható időn belül az amerikai társadalmi életből ezt a kényszer munkát nem fogják tudni kiűzni. Nem, mert a munkásság szervezetlensége folytán, a munkaidőt önmagától nem fogja annyira redukálni a tőkésosztály, hogy rendes munkákon elhelyezkedést nyerhetnének a munkanélküli milliók. A társadalmi és gazdasági rendszernek e kényszer megoldását választotta a kapitalizmus és az Egy Nagy Szervezet hijján, a munkásság el kellett fogadja. Nem rajongunk mi a “kényszer” munkáért sem az azon való szervezkedésért. De el kell ismernünk az adott helyzet adott viszonyait és úgy kell vennünk azokat, amint vannak, nem úgy, amint mi SZERETNÉNK, HOGY LEGYENEK. Minden adottsága és rosszasága mellett is, a viszonyok és körülmények diktálta fegyvereket kell megragadnunk és azokat használnunk a munkásság javára. Kössük össze az aktivitást Az IWW. 310-330-as ipari szervezetei nem fognak megál- lani detroitban ennél az első kísérletnél, ami viszont nem befolyásolhatja más városok cselekvéseit kedvezőtlenül. Meg kell keresnünk az egymás informálásának módját, ki kell cserélnünk a véleményeinket és szerzett tapasztalatokat, hogy azoknak ismerete által, országos akciók lebonyolításához foghassunk hozzá. Csoport titkár. EGY BESZÁMOLÓ Konvenciónk határozata értelmében, a Bérmunkás lapbizottsága élt az alkalommal és a Hamiltonban lerendezett Otthon avatási ünnepéllyel kapcsolatosan terepszemlét tartott. Sok volna és lapunk szűk terjedelme meg sem engedi, annak a sok tapasztalatnak elmondását, amit a néhány napos Canada; látogatás nyújtott. Igaz, hogy csak egy kis viz választja el tőlünk — évtizedek óta az Egyesült Államokban élő magyar munkásoktól azt az országot, melyet gazdasági összetételében, társadalmi szokásaiban és minden egyébben európainak sem nevezhetünk. Canada magyar munkásságának túlnyomó többsége, a háború után Magyarországról kivándorolni kényszerült magyar munkásokból áll, akik — nem úgy mint a békebeli kivándoroltak — csak keserűséggel, undorral és megvetéssel gondolnak vissza a maguk mögött hagyott magyarországi állapotokra. A magyar reakciónak minden eddigi igyekezete sem járt oly sikerrel, hogy betereljék a ca- nadai magyarságot, akár hazafias, akár egyházi testületekbe. Sikert kizárólag, kommunista “elvtársaink’ értek el odaát, akik álnevüket más álnevekkel felcserélve boldogították a ca- nadai magyar munkásokat mindaddig, amíg ők maguk közül kitermelték azt a vezetőségi garnitúrát, mely ha nem is rosszabb, de semmiesetre sem jobb, mint az amerikai magyar pártvezérek, de annyi előnye mégis van, hogy “hazai” gyártmányú. Hamiltoni terepszemlénk azt mutatja — és az ottani helyzet nagyban általános canadai helyzet is — hogy a nyüzsgő magyar mozgalmi és társadalmi életnek, csakúgy megvannak a maga bajai és ellentétei, mint bármely amerikai magyar város munkásságának. Az Otthon avatás, bár anyagiakban sikeres volt és a három napos ünnepélynek, összesen több mint ezer látogatója volt, belső ellentétektől és sajátos bajoktól nem mentes. Az ünnepélyt bevezető háromszáz terítékes bankett színtiszta munkásközönsége az ízletes ételek mellett olyasmit is kapott, aminek utóize tovább lesz érezhető e sorok Írójánál, mint az ízletes csirkesült. “Egységfront” szokás szerint mindenki álarcot öltött magára. Állami politikusok, City Mana(Folytatás a 6-ik oldalon)
