Bérmunkás, 1938. július-december (26. évfolyam, 1013-1039. szám)
1938-09-24 / 1025. szám
1938 szeptember 24. BÉRMUNKÁS 7 oldal "Szervezés" — "Nevelés" — "Felszabadulás" ^ W W Az Ipari Forradalmárok Szentháromsága y/ * y/ moly időket élünk, amikor mindent el kell követnünk, hogy a fasizmus terjedését megakadályozzuk. De melyik volna az az egészséges egységfront, amely valóban és hatásosan szolgálná a célt? Mert a kommunisták egységfrontjára azt kell mondanom: vigyázat, mázolva! Hiszen maguk az elvtársak is beismerik bizalmas körben, hogy az nem őszinte és nem komoly, hanem maszlag arra, hogy a tömegekhez férkőzhessenek. Az ő egységfrontjuk nemcsak, nem képes a fasizmus terjedését meggátolni, de egyenesen elősegíti annak megerősödését, mert ők soha nem akartak és igy ma sem akarnak őszinte és becsületes munkásmozgalmat, hanem csak pénzgyüjtési lehetőséget. És az olyan mozgalomra, ahol a pénzszerzés a domináló cél, minden józan gondolkodású munkásembernek azt kell mondania: vigyázat, mázolva! Ezek az “elvtársak”-ból urakká vedlett egyének most a demokrácia jelzőjével vonták be rózsaszínre átfestett vörösségüket, hogy igy is közelebb jussanak méltó baj társaikhoz, a fas- iztákhoz. A demokratikus eszmék hangoztatásával és annak leple alatt építik a fasizmus melegágyát, hogy ők maguk nem hisznek a demokratikus eszmékben, azt lépten- nyomon beigazolják. Hát ilyenekkel egység- frontoskodni, nemcsak az öntudatos munkásság, de a liberális és józan gondolkodású polgárságnak sem lehet érdeke. Egységfront csak akkor lehet egészséges, ha az őszinte és becsületes. őszinte és becsületes mozgalmat a magyar kommunista vezérektől senki nem vrhat mert az előttük ismeretlen fogalom. Én például csak egy egészséges egységfrontot tudok elképzelni, ez pedig a dolgozók egységfrontja a gyárakban a munkahelyeken. Ott kell a magyar munkásokat is megszervezni egy hatalmas Ipari Unióba, az Egy Nagy Unióba, mert az az egyetlen harctér, ahol a munkásság a legbiztosabban győzhet a fasizmus fölött. Az Ipari Union a munkásság egyetlen és igazán demokratikusan vezetett forradalmi szervezete és igy csak egy ilyen módon megszervezett hatalmas munkás hadsereg képes útját állni a fasizmus terjedésének, sőt annak végleges letörésére is. Csak igy látom egy egészséges, őszinte és becsületes egységfront kiépítésének lehetőségét, mely a munkásság érdekeit szolgálná. De amit ezek az “elvtárs” urak csinálnak, nem egyéb, mint a munkásság örökös vámszedése, hogy maguknak kényelmes, dologtalan életet biztosítsanak, mert a becsületes, de nehéz fizikai munkától nagyon irtóznak ezek az egységfrontosdit játszó “elvtárs” urak és ezért nem szabad elfelejteni rájuk akasztani a figyelmezetető cédulát: vigyázat, mázolva! Hajnal János Két Somló - két variációban UTÓHANGOK A M. B. SZÖV. 2-IK CLEVELANDI OSZTÁLYÁNAK GYŰLÉSÉRŐL. IRTA, HERCEG JÓZSEF Nem most kezdődött. Inkább csak a dolgok folytatása az, amit elmondani fogok. A 2-ik osztály, melynek évekig tisztviselője voltam és most is alelnöke vagyok, rendes havigyüléseit, a hó 2-ik péntekjén tartja, osztálynak is van egy Somlója, az elnöki tisztet tölti be. Nem kívánok foglalkozni a' sok hibákkal és tévedésekkel, amelyek az osztály működésében előfordultak. Hiszen tévedések voltak a múltban és lesznek a jövőben. Kellő jóakarattal megértéssel orvosolni és kikerülni lehet azokat. Ha a múltból okulni képes a gondolkozó munkás, úgy a tévedések nem mindig károsak. Többször kedvetlenítettek el dolgok az osztálynál, de mindig az a tudat vezérelt, hogy az idő a legjobb orvosság és majd helyrehozza azokat a tévedéseket is a mi segítségünkkel, amelyeket időközönként mások elkövetnek. Ezzel a gondolattal mentem el a szeptember 9-iki rendes taggyűlésre. Vannak dolgaink, melyeket rendbe kell hoznunk és a rendteremtés valamennyiünk kötelessége. Hiszen anélkül nem folyik, nem folyhatik építő munka sehol s igy nálunk sem. Az osztálygyülésen természetes napirendre került a hat kizárt tagtársunknak az ügye. Többen voltunk és vagyunk azon nézeten, hogy tiltakozásunknak hangot kellene adni az osztályunk nevében és követelni a központtól, a kizárt tagoknak jogaikba helyezését. Az én utódom, Somló Sándor — most más véleményen van. Neki a szolidaritás, a munkásbecsület, a nyilvánosan tett fogadalmak, a munkásmozgalmi múlt, az mind semmi, ha egy másik Somlóról van szó. Ezek a Somlók, amint látszik roppant feledékeny fajták. Nem- tudbm, hogy születési hibájuk- e, vagy csak az érdekek hozzák és váltják ki náluk, ezt a családi betegséget . . . Somló Sándor ime ezt felejtette el rövid három év alatt: Kedves Lefkovits Munkástárs! Csak egy rövid pár perce, hogy megkaptam a Bérmunkás legujább számát, amelyben olvastam a Szövetség tagjaihoz szoló felhívását. Nagyon örülök, hogy ön is azonnal észrevette a készülő' merényletet. Engedje meg kijelentenem, hogy rémesen megdöbbentett — éppen az intéző bizottság részéről jövő munkásellenes indítvány benyújtása. Nemtudom mi történt East Pittsburghban? Nem tudom megérteni, hogy miért akarják távoltartani éppen azokat a tagjainkat — akik értéket képviselnek a munkás- mozgalomban. Az indítványuk szerint nem Mint a Szövetségnek, ennek az aki mint utódom — egy idő óta kaphat funkciót tehát még az sem, aki egy öntudatra tanító munkáslap részére előfizetést szerez. Én — aki évtizedes tagságomat a Szövetségben, East Pittsburgh védelmében töltöttem el, — ha nem volna előttem az “összetartás” februári szá- száma — valótlanságnak hinném el. Fehér papíron — fekete betűvel rá van Írva, a Munkás Be- tegsegélyzé Szövetség intéző bizottságának azon indítványa, amelyben a munkás jelleget, a munkás intézményt eltemetni akarják. Csak olyat akarnak az intéző bizottságban és a munkák végzésénél, akik csak szimpatizálnak — mintha a lelkekben olvasni lehetne . . . Mi, akik építettük a Szövetséget — Mi akik harcoltunk érte, ezt a merényletet is vissza fogjuk tudni verni. Nekem a Munkás Betegse- gély^ő, az az egyetlen alap, melyhez a munkásmozgalomhoz kapcsolódok be. Kérem önt — kongassa a Bérmunkásban a vészharangot. Rázzák fel a munkás öntudatot. Hívják fel a tagságot, hogy mégegyszer, menjenek el East Pittsburghba, a múltak és a jövő hitével, megvédeni és megtartani, a Munkás Betegsegélyző Szövetséget annak a célnak a szolgálatában, amelyért a munkás öntudat és akarat azt alapította. Maradtam önnek munkálkodásáért MEGINGATHATATLAN tisztelője, Cleveland, 1935 feb. 21 Somló Sándor Három évvel ezelőtt, Vitálisék megkísérelték végrehajtani azt, amit Somló Sándor bátyjá- ék, nem csak kíséreltek, hanem VÉGREHAJTOTTAK! Szégyellem magam, Somló Sándor helyett is, hogy az ő indítványára törölték ki a NEMZETKÖZI szót az alapszabályunkból, ami a Bérmunkás és a köréje csoportosultak, hízelgőnek éppen nem mondható kritikáját kiváltotta. Nekünk már régebben benőtt a fejünk lágya. Nálunk nincsen- nek családi kötelékek. Mi nem felejtünk. Mink a szolidaritást szolidaritásnak valljuk és ismertük meg, még testvérbátyánk piritós kenyerével szemben is. De nem Somló Sándor, akinek “megingadhatatlan” tisztelet? . . . testvérbátyja cinkosává változott át Lefkovits “munkástársával” és a többi kizártnak véltekkel szemben. Két órán át viaskodtunk és gyürkőztünk. Somló Sándor és azokkal a Sándorokkal szemben, akik nem a fejükön, hanem a gyomrukon keresztül gondolkoznak csupán. Nagy volt az erőpróba. Még a telefonhívásokra is szükség lett, hogy a szavazás a szolidaritás ellen szóljon. Még egy pittsburghi fiskális jogtanácsainak felolvasására is szükségük lett ... de a szavazás mégis csak 11 volt 11 ellenében, amit az ülésvezető döntött el (Somló helyettes) úgy, hogy a 2i-k osztály befogva maradjon a Somlóék szekerébe. Egyenlőre ez az oka annak, hogy a 2-ik osztály még nincsen hivatalosan a rebellisek között, akik a Somló dinasztia forradalmi munkásokat üldöző intézkedéseit nem hagyják szó nélkül. Kettős célt kívántam az elmondottakkal szolgálni. Figyelmeztetem a Somlókat, hogy mi nem felejtünk: a Szövetség józan és gondolkozó tagságát pedig értesíteni, hogy nem alszunk, ébren tart bennünket a telefon . . . SZTRÁJKTÖRŐK SZTRÁJKJÁT MEGTÖRTÉK A SZTRÁJKTÖRŐK. Buffaloból jelentik, hogy az ottani Republic Steel telepén a kényszer nyomás alatt, a sztrájk miatt elbocsájtott munkások felvették a munkát. Erre a sztrájktörők, akik állandó alkalmazásban maradtak a társulatnál, leültek. Úgymond, ők sztrájkolókkal nem dolgoznak. Ilyen szemétnépség persze nem képes szolidaritás betartására. Ezt bizonyították be azonnal, midőn egyik fő sztrájktörő felállott és kijelentette, hogy — én nem bánom kivel dolgozok, csak keressek. — Ez volt a sztrájk befejezése. A sztrájktörők, saját sztrájkjukat pár perc alatt megtörték. SZÜRETI MULATSÁG — rendezi a North Side-Pitts- burghi “összhang” Dalkör 1938 október 1-én, szobaion este, 7 órai kezdettel az International Socialist Lyceum termeiben (805 James St.), N. S. Pittsburgh, amelyre tisztelettel meghívjuk Pittsburgh és környéke magyarságát. — A szüreti “Körmagyar” táncot 12 táncos pár lejti Mrs. Olga Pollick (Kucher) tanítása és rendezése mellett. — A zenét Rákóczi Lajos válogatott cigányzenekara szolgáltatja. — Elsőrendű ételekről és hűsítő italokról a rendezőség gondoskodott. Belépti dij személyenként 35 cent. Ha egy kellemes és vig estét kíván eltölteni, jöjjön el erre a kitűnő szüretre. Útirány: Pittsburghból jövők vegyék a 2 vagy 3-as számú. villamost a Penn Ave. és 7th St. sarkán. Leszállás a James és Ohio St. sarkán. Onnan fel egy blockra van a terem.
