Bérmunkás, 1938. január-június (26. évfolyam, 988-1012. szám)
1938-03-05 / 997. szám
1938 március 5. BÉRMUNKÁS 5 oldal OLAJ! OLAJ! A szívós és izgalmas olaj fúrások jelenetei jutnak eszünkbe. Amikor valahol elhagyott fensikon vagy egy vadregényes völgyben a fúrótorony fáradt munkásai izgatott mérnökök meghallják a földgáz első süvi- tését és utána megindul az olaj szivárgása, ömlése. Sokszor a feltörő olaj hatalmas sugárban csap a levegőbe, a “folyékony zöld arany” szökőkutas zuha- taga félrelóditja a fúrótornyot. Ilyen drámai pillanatokra gondolunk amikor olvassuk, hogy Németországban “gazdag olajforrásra” bukkantak. A jelentő mondat második felében azután már kissé aggódva látjuk, hogy az olajforrásra a négyéves önellátó terv “tudósai” bukkantak. Az önellátás fantasztikus kivánsága már eddig is sok mindenre ösztökélte a német “tudósokat”. Mindenesetre azt képzelhetné az ember, hogy ezúttal, nem olyan tökből készült kakaóval, vagy eperfaháncsból készült ruhával van dolgunk, hanem a “gazdag olajforrások” mégis cask valahol ténylegesen előbukkantak. Azok a “tudósok” nekiállhattak és végigkutathatták a német tájakat az egész modern ipart és elsősorban a modern háborút tápláló piszkos, zöld folyadékot kicsikarni. De nem ez történt. A tudósok nem a földet fúrták, zúzták, hanem a fejüket törték kínosan. És föl is fedezték a “gazdag olajforrásokat” — a géptiszti- tórongyokban. Ezek az uj olajmezők. A géptisztitórongyok sokasága, amelyeket eddig könnyelműen és meggondolatlanul eldobtak. Kimutatták a négyéves terv bölcsei, hogy az ócska rongyokból megfelelő eljárással igen jelentős olajmeny- nyiséget lehet kipréselni, ki oldani. Az olaj kivonását ma már mintegy 150 különleges üzem végzi, ha-ugyan hinni lehet a híradásoknak. Mert egy kissé mégis hihetetlen az egész ügy. Persze nem vitás, hogy a géptisztító rongyok éppen eléggé olaj mocskosak lesznek, mire elhajítják őket. De vájjon az önellátó bölcsek csak a “rongyokból olajat” művelet technikai megoldását főzték ki, vagy pedig számolni is szoktak? Kiszámitották-e, hogy mibe kerül ennek az agyonmocskolt olajnak a kivonása, áttisztítása, használhatóvá tevése? Állítólag már 3000 tonna tisztitott olajat szereztek egy év alatt a piszkos rongyokból és a tisztogató rongyoknak egyszerre megnőtt a becsülete. De nyilvántartják-e, hogy ennél a “rongyolajnál” mennyi a ráfizetés ? Madách falanszterének tudósára kell gondolnunk, aki a már lassan kihűlő föld utolsó anyag- készletének minél gazdaságosabb felhasználását akarja megoldani. Mintha az emberiség már itt tartana — a világ végénél —, olyan kétségbeeséssel kísérleteznek, hogy ezerféle pótanyaggal kelyettesitsék a valódi anyagot. Csak éppen a valódi olaj még nem fogyott ki, még bőséges készletek rejlenek mindefelé a föld gyomrában. A mesterséges világvégét csak egy erőszakolt gazdasági rend teGyermekek és felnőttek A hir, amely csak szóval érzékelteti a borzalmat, halványan és ködösen beszél, — a fényképvelvétel megmond mindent. Barcelona legutóbbi bombázásáról, amely ezer halottba és ezek között rengeteg gyermekáldozatba került, csak keveset mondott a hir, de közben megérkeztek a fényképfelvételek róla és ezek mindent elmondanak a Franco-hadsereg heró- desi hadjáratáról. Nézzük a felvételeket, riadtan és elborult lélekkel szemléljük a lemészárolt spanyol gyermekek végtelen sorokba rakott holttestét és azt kérdezzük magunkban: mit vétettek ezek az ártatlan lelkek Franco tábornoknak? Mit vétettek és milyen startégiai előnyökhöz jutott haláluk révén a “nemzeti felkelés”? Ha ezekre a kérdésekre választ kellene adnia a gyilkos gépeket elindító felelős személyeknek, megné- mulna és nem mondana semmit. Nézzük a gyermekholttesteket, a legyilkolt spanyol jövendőt, a megcsufolt emberi becsületet s úgy érezzük, nincs szó. amely kellőképpen tudná megbélyegezni a “nemzeti felkelés” mészárosainak tetteit. De nem is szóra van itt már szükség. Szó itt többé meg nem állíthatja az elvadult testvér- gyilkolást. A törvényes, a köz- társasági kormány parancsot adott a nyílt városok bombázásának megszüntetésére; Franco pedig azzal a kijelentéssel válaszolt, hogy csak a “nemzeti” Spanyolország területét tekinti Spanyolországnak, a többit ellenségnek. Ez tehát azt jelenti, hogy az egész keleti Spanyolország városainak lakossága és minden gyermeke továbbra is életveszedelemben forog, hiszen ők “ellenségek”, pusztán azzal a ténnyel ellenségek, hogy nem laknak a felkelők kezére jutott spanyol területeken. Franco a pusztítás elméleti és gyakorlati rendszerét pontosan kidolgozta és könyörtelenül végrehajtja. Mindenkit ellenségnek tekint, aki nem tart a felkeléssel. Minden ilyen spanyolt fizikai vagy gazdasági halálra Ítélt, akár felnőtt akár gyermek. Akár a köztársasági akár a “nemzeti” Spanyolország területén lakik. A köztársasági. lakosság büntetése a fizikai halál, a többieké a gazdasági. Egy gibraltári hir szerint a Franco birtokában levő Dél- Spanyolországban rengeteg német és olasz bevándorlót helyeztek el azoknak a spanyol parasztoknak a birtokán, akiket elüldöztek a földjükről s koldus födönfutóvá tették, pusztán amiatt, mert a salamancai Franco-junta ellenfeleinek gyanúja alatt állottak. Megismétlődnek a nagy inkvizíció borzalmai Franco-földön. Csak éppen ... a mester egy kissé elhalványul. A tanítvány jobban megtanulta a mesterséget. remti meg. És megteszi az olajos rongyokat olajmezőnek. De ezzel világunkat nem mentheti meg . . . (ákos) A G.R.U. newarki csoportja saját helyiségében, 294 Market St. minden hó első és 3-ik ked- jén tartja rendes gyűléseit. BETEG VILÁGUNK szánalmasan vergődik. Nincsen a földön egyetlen ország, mely biztonságban érezné magát, melyet példaként lehetne oda állítani az emberiségnek, hogy: ezt kövessétek. De olyan ország sincsen, a küzdő és vérző Spanyolországon kívül, melyet a munkásmozgalom követői előtt feldicsérhetnénk, melynek proletáriátusa olyan cselekvést, vagy harci módszereket alkalmazna, amelyekből tanulhatna a világ. Olyan a társadalom, mintha mindenkit taglóval vertek volna fejbe és még csak egészséges gondolatok, akarások sem bugyannak ki belőle. * * * HÁBORÚ — FASIZMUS —háború és fasizmus, halljuk, olvassuk mindenfelé. Sztrájkok, bérlevágások, szerződéskötések másfelé. Kormányválságok, Náci sikerek, panamák, graftek emberrablások szolgálják a fronthireket, melyeknek keverékéből talán jóllaknak a kiváncsi szemek, de üres marad a korgó gyomor. Cleveland különösen hirszegény az utóbbi hetekben. Annyira az, hogy mindent háttérbe szorított a nagy per, melynek főszereplői, a városi politikusok és az AFofL. fővezérek, kiket grafteléssel, vesztegetéssel és megfélemlítéssel vádolnak s mint látszik hűvösre is tesznek. * * * McGEE MUNKÁSVEZÉR sem maradhatott örökké front page news. Az újság szenzáció rendesen csak három napig szokott tartani — ám depresszió alatt, még a gumi rágcsálás- ról is leszoktatott nyársporlgárok sok mindent vártak, — ha vártak — csak éppen azt nem, hogy az AFofL. racketet, Davey kormányzó személye és klikkje leleplezése körül támadt nagy lárma fogja leszorítani a tőkéslapok első oldaláról. Jár is gyorsan a hírek habzsolásától az Ohioi “polgártársak” Ádámcsutkája, van mit nyelni a szavazónak. Ohio “hetyke” kormányzója, aki úgy játszott a milíciával, mint fiugyerek az első órával, aki a sztrájkoló acélmunkások nyilt ellensége, aki az akroni Goodyear sztrájkban bemondta az ultimátumot és milíciával fenyegetődzött — bajban van. * * * MOST DAVEY KORMÁNYZÓ tölti be azt a szerepet, amit hajdanában, James Walker New York polgármestere. A new yorki Seabury féle botrányos leleplezés eltörpül Davey munkásfaló politkius és cinkosainak üzérkedése mellett. Graft, megvesztegetés, sápolás az egész országban, melynek szálait egy csokorban, Mr. Davey tartogatja, Columbusban. Csuda e, hogy nyelik a híreket Ohioban, hogy Schussnig, Hitler. Mussolini, Spanyolország, Japán-Kina, mindenki a belső oldalakra szorult és mindenkinek tekintete Columbusra van irányítva, ahol a Szenátusi vizsgálat folyik a kormányzó és adminisztrációja elJen. * * * NEKÜNK NEM FONTOS, hogy milyen eredménnyel fog végződni a vizsgálat. Jórégen megvan a magunk tapasztalatokra épített véleménye a politikai kormányzatokról és a politikusokról. Nem osztjuk mi őket két osztályba. Együvé tartoznak valamennyien. A politikai intézmény a korrupció melegágya és az egy osztályba tartozó politikusok csak annyiban különböztethetők meg, hogy az egyik csoportot MÁR RAJTA KAPTÁK a másikat meg RAJTA FOGJÁK KAPNI. Ez a polgári társadalom erkölcse. Lopni, graftelni. panamáz- ni, vesztegetni, szabad is lehet is, fő az, hogy rajta ne^ kapják őket. Inas koromban a gazdám is azt mondotta. “Nem bánom ha loptok — de ha meghagyjátok fogni magatokat, elverlek benneteket” .... * * * A POLITIKAI KORMÁNYZAT és képviselet, a modern ipari társadalomban alkalmatlanná vált a dolgok intézésére. Minnél tovább hagyják meg ezen intézményeket, annál károsabb lesz az emberiségre. Úgy vagyunk vele, mint a modern ember vakbelével. Egy ideig csak megtűri magában az emberi test, de előbb utóbb szükségessé vállik az eltávolítása. Ki szereti, vagy ki akarja a vakbél operációt? Mégis végre kell hajtani. Ha idültté, elhagyangolttá válik, megesik, hogy elfakad . . . így járunk a politikai adminisztrácókkal s . . . Most Ohioban fakadt el és politikai bábáink, papjaink és lapjaink, valamennyien a beteg társadalmat állják körül és mentésére sietnek. * * * A COLUMBUSI VAKBÉLFAKADÁSON éppen úgy túlesnek majd az emberek, mint ahogy Jimy Walkert is elfelejtették a New Yorkiak. A mosolygós Jimy Európába ment üdülni s ha minden illemkötél elszakad, Davey is fog majd helyet találni, ahol kiüdüli, a becsületén esett csorbát. A “polgártársak” meg választhatnak egy uj garnitúrát a legközelebbi választásokon. Hja kérem, olyan országban élünk, ahol az emberek politikailag érettek . . . Sajnos csak politikailag — Elenyésző azoknak a száma kiket minden tekintetben éretteknek ismerünk — Ez a baj!
