Bérmunkás, 1938. január-június (26. évfolyam, 988-1012. szám)
1938-03-05 / 997. szám
4 oldal BÉRMUNKÁS 1938 március 5. BÉRMUNKÁS (WAGE WORKER) HUNGARIAN ORGAN OF THE L W. W. Előfizetési árak: Subscription Rates: ’“'gy évre ..... $2.00 One Year____________$2.00 félévre ................. 1.00 Six Months___________1.00 Egyes szárn ára .......... 5c Single Copy____________5c Csomagos rendelésnél- 3c Bundle Orders______ 3c Subscription Payable to: “Bérmunkás” P. O. Box 3912 S. S. Sta. Szerkesztőség és kiadóhivatal: 8622 Buckeye Rd., Cleveland, O. TELEPHONE: GArfield 7114. Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio under the Act of March, 3, 1879. Published Weekly by the INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD TERVGAZDÁLKODÁS Sok ember azzal kezdi el a vitát, hogy: mindennek két oldala van, vagy, hogy: a jó biró két felet halgat meg. — Hát ebben az okoskodásban van valami, mert tényleg — mindennek két oldala van, sőt sok mindennek még kettőnél is több, ha az ellenkező oldalait nézzük .... Manapság, két osztályba sorozhatjuk, főként két gondolat csoportba oszthatjuk a tőkések okoskodását. Az egyik a New Dealisták csoportja, mig a másikba azon kizsákmányolókét. akik azt állítják, vallják és hirdetik, hogy az utóbbi ötven esztendőben nem történt olyan alapvető változás a termelési rendszer fundamentumában, mely a társadalom struktúrájában is változást követelne. Egyiknek? vagy másiknak van e igaza e felvetett kérdésekben? Ha helyes és őszinte választ akarunk adni, határozottsággal jelentjük ki, hogy: igaza egyiknek sincs. Nos, és csupán csak azért, mert nem vagyunk szerelmesek a Roosevelt féle “tervgazdálkodásban” még nem jelenti azt, hogy a “ki bírja marja egymást” gazdálkodásnak volnánk hívei és a Rooseveltével szemben az öreg iskolát favorizálnánk. A leghatározottabban nem. Nem pedig azért, mert mindkét felfogás méreg és mint ilyen ártalmas és az is marad a munkás osztály érdekeire. Különösen az utóbbi években esik sok szó a tervgazdálkodásról, melynek, mi nem vagyunk ellenségei. Történelmi tények bzionyitják, hogy az IWW. az elsők között sorakozott fel a társadalom olyként való ostorozásában, melyben kimutattuk, hogy a modern kapitalizmus, fejnélkül, ésszerűtlenül gazdálkodik. És ez mégsem jelentheti azt, mintha mi a tervgazdálkodási javaslatok mellé állnánk és kifogásokat keresnénk tehetetlenségeinek. baklövéseinek igazolására, amint azt sokan teszik. Teszik pedig arra az elméletre hivatkozva, hogy minden, amit nevében elkövetnek, csak a kísérletezés stádiumában van és csak időre szorul helyességének igazolása. A New Deal gazdálkodás nem javulhat: csak elfajulhat és leromolhat az idők folyamán; szellemi és gyakorlati fogyatékosságát örökölte és idült, vele született öröklött nyavalyája, az idők folyamán, mind inkább hasonlóvá teszi szülőihez. A New Deal tervgazdálkodásnak gyökerei a profitrendszerből fakadnak, a profitrendszerből táplálkoznak. Minden porcikájában, minden intézkedésében benne van a törekvés a profitrendszer megőrzésére és olyan gazdálkodás megteremtésére, mely még a szabályozott árak mellett is a profitot biztosítja. Az ilyen tervgazdálkodás hiányosságai nem is újak. Csaknem olyan régi keletűek, mint maga a kapitalista rendszer. A kormány támogatott monopóliumok (a kereskedelem) visszanyúlnak George Washington idejébe sőt még attól is korábbra. Lépten nyomon találkozunk, olyan törvényekkel és kormányintézkedésekkel, melyekkel bizonyos szükséges áruknál mesterségesen teremtették meg beszerezhetőségük hiányát, hogy ez által az árakat felsrófolva a profitot védelmezzék, megnöveljék. De nem kell oly messzire sem mennünk. A mi időnkbe és emlékező képességünk kontúrjain belül, az 1929-es összeomlás előtti időkben is találkozunk számos olyan esetekkel, hogy gyümölcs, vetemény konzervcégek úgyszólván abszolút monopóliumot teremtettek saját részükre: Egyrészben az által, hogy a szerződésekkel, melyeket a farmerekkel kötöttek, szabályozták a termelés mennyiségét, másrészt viszont, saját raktáraikból a saját érdekük és a piaci árak szerint bocsájtották ki az árut — mesterségesen teremtve hiányt, hogy a profitjukat biztosítsák. Nem egyszer találkozunk esetekkel, midőn egész területeken a krumplit vásárolták össze s ha érdekük és a piac úgy kívánta, a földeken hagyták elrothadni, hogy a piaci árakat és a profitot biztosítsák. Az ilyesmi is tervgazdálkodás volt és alig van gondolkozó ember aki hasonló esetekről nem tudna, vagy rájuk nem, emlékezne. Van különbség a termelt javak mennyiségének és minőségének szabályozásában valamint a már kitermelt javak elpusztításában. De a különbség nem életbevágóan fontos, mert gyakorlati következményei hasonló eredményhez vezetnek. A New Deal tervgazdálkodás nem más, mint a régi kapitalista gyakorlat általánosítása és nemzeti gazdálkodássá való keresztelése, hatásának olyként való kiszélesítése, hogy az iránta való hódolatot és tiszteletet kierőszakolja. TERV GAZDÁLKODÁS — UGYAN MIÉRT? Kétség kizáróan üdvös a tervgazdálkodás és üdvössége mellett bevezetése kikerülhetetlenné válik mindenütt, ahol minden tervnélkül árasszák el a világpiacokat árucikkekkel. Az iránt sincsen kétségünk, hogy a tervgazdálkodás bevezetése, meg- hosszabbtja a kapitalista rendszer életét és még akkor is bevezetik, ha az “öreg demokrácia” mely a kapitalizmussal együtt nőit fel — belé pusztul — helyét a fasizmusnak engedi át. Ha éz igaz — és bizony az — akkor a New Deal tervgazdálkodás üdvös a kapitalizmusnak harmóniában van a kizsákmányolással és mint ilyen ellentétes a kizsákmányoltak érdekeivel. A legfontosabb kérdés tehát az, hogy miért vezetik be a tervgazdálkodást? Akik a kizsákmányoló osztályt és a kizsákmányolási rendszer összetételét ismerik, meg tudják adni a helyes választ is. Mindaddig, amig a kizsákmányolok osztálya alkalmazza a szakértőket, direkt, vagy a kormányon keresztül az mindegy — gazdálkodási tervezetek kidolgozására: profit és még több profit a cél az egyik részről és közvetlen eredményeként, nyomor, nélkülözés és kizsákmányolás a másikról. Ha azonban á munkásság érkezik el odáig, hogy szervezetein, a One Big Unionon keresztül ő fogja alkalmazni a szakértőket a tervszerű gazdálkodáshoz, a termelési mennyiségek meg- állatpitásához, megváltozik a cél és vele együtt minden, mert eltűnik a nyomor, nélkülözés a kizsákmányolással együtt, mely mindennek okozója. A biztos és üdvös eredmény ez irányban nem kétséges. KRUMPLI — BURGONYA Missouri állam Pemiscot megyéjében, egy kerületi ellenőr (District Supervisor), aki a tervgazdálkodás irányításával van megbízva, egy vonatrakomány krumplit a folyóba szóratott, a Social Securities Commission beleegyezése és jóváhagyása mellett. Megtudjuk a hivatalos statisztikából viszont azt, hogy ugyanebben a megyében, a segélyre szorult munkanélkülek, havonként és fejenként 25 cent támogatásba részesülnek és igy is 2000 olyan személy van a megyében, akik bár segélyre jogosultak, még nem jutottak keresztül a bürokrácia ajtajain, hogy azt megkapják és igy semminemű támogatásban nem részesülnek. A District Supervisor, aki a túltermelés mikénti elhelyezésével bízatott meg, (ez az állás, hosszú dupla nevéről Ítélve jó fizetéssel is jár) azt hozta fel mentségül, hogy a folyóba szórt krumpli, aféle krumpli alja volt, ami a válogatás után silánysága miatt, nem volt piacképes áru. Nem vitatkozunk mi a Superral. Hogy milyen minőségű volt a folyóba szórt krumpli, eldöntötte a nép, akik mértföldekről özönlöttek a helyszínre, hogy a mocskos, piszkos vízből kihalásszák a fagycsipett mannát. íme, megkaptuk a kapitalizmus jellemrajzát. New Deal, vagy Old Deal — mi a különbség, bűnt követnek el nevében a humanizmus, az emberi társadalom és a civilizáció ellen: a szégyennek, a gyalázatnak állítanak emlékoszlopot és kiállítják egyszersmind a munkásosztály tehetetlenségi bizonyítványát is, mely megtűri az ily állapotokat az helyett hogy megváltoztatná. ÉSZSZERŰ MEGOLDÁS A bőség közepette, a munkásság hiányokat szenved. Az iparokban, vagy semmit, vagy csak részidőt dolgoznak. Az épület ipar különösképpen ,csak nem tiz év óta holtponton van és a lakásviszonyok viszont, tűrhetetlenek. Kőművesek, ácsok, villany és csőszerelők szerte az országban évek óta munkanélkül vannak, de pang az erdőirtó és fűrész- malmi ipar is, mely a faanyagot szolgáltathatná az építkezéshez. Újjá kellene és újjá lehetne az ország nagyrészét építeni, de mert ilyen válalkozás nem jelent profitot a tőkések és spekulánsok viszont biztos profitra való kilátás nélkül befektetést nem hajlandók eszközölni, marad minden a régiben. Folytahatnánk még tovább is — de az elmondottakból minden gondolkodásra képes ember megértheti, hogy a tervszerű gazdálkodás az egyedüli megoldás — olyan tervszerű gazdálkodás, melyet az IWW. ajánl az Amerikai munkásosztálynak. Az IWW. programját senki és semmi nem helyettesítheti, de praktikus gyakorlatba vitele csak akkor valósulhat meg, ha a munkásság a szervezet keretét kitölti. Ne habozzatok: csatlakozzatok az IWW.-hoz: Industrial Worker TEAESTÉLY AKRONBAN Az IWW akroni tagjai, 1938 március 12-én szombaton este, TEA ESTÉLYT rendeznek a Bérmunkás javára, 112 East Thornton St. alatt, az akroni Magyar Házban. Felkérjük a Bérmunkás olvasóit, hogy tegyék látogatottá ezen estélyt, melyen a jót a hasznossal kössük össze. A rendezőség. UDVARIAS POFONOK Frank Merriam California kormányzója a Washingtoni Szenátusi Bizottságtól, néhány csattanós és udvarias pofont kapott abban a Szenátusi utasításban, melyben kormányzói kötelességére / figyelmeztetik Mr. Merriamot és Tom Mooney azonnali szabadonbocsájtását javasolják.
