Bérmunkás, 1938. január-június (26. évfolyam, 988-1012. szám)
1938-03-05 / 997. szám
2 oldal BÉRMUNKÁS 1938 március 5. DISPUTA ■ ■ __ ■ ■ VERES PÉTER -KOZOTT- FEJTŐ FERENC A “FAJI SZOCIALIZMUSRÓL” VAGY A “SZÁMADÁS” KÖNYVKRITIKÁJA. Irta: FEJTŐ FERENCZ A “Szocializmus” cimü budapesti szocialista folyóiratban, egy rendkívül érdekes és tanulságos vita ért véget a közelmúltban. Pró és kontra, úgy a könyv Írója, mint annak kritikusa, tárgy és irodalmi isemereteikkel, alapos nekikészültséggel mérkőznek meg a nyilvánosság előtt a folyóirat hasábjain. Olyan kérdést feszegetnek és hoznak napirendre, melynek átvételével és a Bérmunkásban való folytatólagos közlésével nemcsak érdekfeszitő olvasmányt, nyújtunk, hanem a világszemléletek és szemben álló ellentétek két briliáns toliforgatójának irodalmi csatájából, tudásunkat gyarapithat- juk. i (Szerk.) babonajellegét. Fétisizmusról van szó a zsidókérdésbn, olyan folyamatról, amikor valamely lényt vagy tényt olyan tulajdonsággal ruháznak föl, amely nem önmagában van, hanem a vele szemben álló tudatában, a képzeletében, vágyaiban. Miért kell Marxról, Freudról, Heinéről tagadni, hogy zsidók voltak? Erre már megfeleltünk cikkünkben. Felelhet rá Veres Péter is a maga fajfogalma szerint: :mert Marxot sokkal nagyobb lelki rokonság fűzte Hegelhez, mint akármely rabbinus őséhez, Freud is közelebb állt Nietzschéhez, mint teszem egy lembergi metszőhöz . . . Veres Péter még azt a furcsa kérdést is fölveti, hogy miért ép a zsidó ment diaszpórába. Tán nem tudná, hogy a kereskedő görögök is szerteszéledtek hogy az üldözött hugenotta farnciák is kivándoroltak (még Magyarországba is jutott be- tőtük), hogy Amerikát a bántalmazott angol szektáriánusok alapították? Nem zörög a ha- raszt, ahol nem fuj a szél — látszik gondolni Veres Péter. Akiket évszázadokon át üldöznek, azok kicsit bizonyára rászolgáltak. Én nem vallom ezt az elmé letet. Nincs olyan jó véleményem az emberiségről, hogy föltenném róla: csak akkor üldözne makacsul, amikor joga van az üldözésre. Joga nincs, ha oka volt is. Oka volt. mert a zsidó nem ideális fajta, aminthogy egyetlen fajta sem eszményi; hagyományos foglalkozásával együtt jártak olyan tulajdonságok is, amelyek a zsidóból kinőtt szellemek számára is mindig idegenek és ellenszenvesek voltak. De hogy megérdemelte volna sorsát, nem hiszem. Veres Péter hiszi? A zsidó nehezen asszimilálódik — mondja Veres Péter. Ez részben igaz és érthető. Nehezen válik felnőtté az, akit minden pillanatban azzal torkolnak le, hogy még gyerek De igaz az ellenkezője is: a zsidó gyorsan és lelkesen asszimilálódik. A nyelvben, köntösben, életmódban, gondolkozásban például sokkal hamarább megmagyaro- sodott mint a magyarországi bármely más nemzetiség. Annak pedig, hogy ez az asszimiláció felületes maradt, oka az, hogy társadalmunk osztálytársadalom hogy a zsidóság nagy része ebben az osztálytársadalomban a polgárásg szerepét vállalta. Ebben a szerepben pedig majdnem hogy többség maradt, nem pedig kisebbség. Igaza van Veres Péternek ,hogy a parasztsággal alig keveredett, de melyik társadalomban keveredik a polgárásg más osztályokkal? így a zsidó Magyarországon mint “fajta” képviselt olyan életmódot és gondolkodási formákat, amelyeket más nemzeteken belül nem képviselt külön származású néprész. Sokszor hallom irók között is azt mondani egy fordulatról, hogy az “tipikus zsidó”: holott csak le kell fordítani például franciára és akkor meglepetéssel tapasztaljuk, hogy tipikus francia, illetve nyugaterópai fordulat. Max Brod Heinéről irt könyvében úgy tréfálja meg olvasóit, hogy Heine “zsidó” fri- volitását és destruktivitását olyan idézetekkel támasztja alá amelyekről csak később mondja meg, hogy nem Heinétől származnak hanem Goethe, Schiller, Hölderlin, Nietzsche mondották őket, tehát elég előkelő és komoly nemzsidpk ... A zsidók e társadalmi helyzete és szerepe kétségenkivül megnehezíti Magyarországon az asszimilációt, de azért nem mondanám Veres Péterrel, hogy “a zsidó emancipáció . . . nem lehetséges a kapitalista-imperialista osztálytársadalomban”. Emancipáció és asszimiláció nem ugyanaz. Azt pedig nem tudom megérteni, hogy a zsidók elvben miért nem kaphatnak teljes állampolgári jogokat, még ha nem asszimilálódnak is. Abban egyetértek vele, hogy a teljes asszimiláció a sajátságos magyar viszonyok között csakis abban a társadalmi formában lesz majd lehetséges, amely megszünteti az osztálykülönbségeket. De addig sem lehet más a szocialista álláspont, minthogy a nemzet minden polgárát egyenlő jogok illetik meg. Tudjuk, hogy ez “egyenjogúságban” mennyi a fikció. De mi nem az egyenjogúság ellen, hanem fiktiv volta ellen, annak realizálásáért harcolhatunk csak, minden téren, igy a zsidókérdésben is. Veres Péter aztán a “zsidó irók tragédiájáról” beszél: hogy nincs igazi közösségük, nem fogadják őket el, hogy tolakodásnak és sznobizmusnak minősitik legigazibb müveiket. Amit azonban Veres a zsidó irók tragédiájának nevez, az voltaképpen a progresszív irók tragédiája. Magyarországon kétféle progresszivitás van: polgári, mert hiszen félfeudális társadalom vagyunk. Mind a polgári, mind a szocialista progresszió táborában nagy számmal vannak és voltak zsidó irók, s nem zsidóságukért nem fogadták be őket; mert hiszen ha Jászi, Ignotus, Hatvány zsidók voltak is Ady, Móricz igazán nem volt zsidó és azért őket sem ölelte keblére az úri társadalom. Zsidóvá, idegenné, gyökérte- lenné, nemzetközivé, hazaárulóvá válik itt mindenki, akár lg- notusnak hívják akár Adynak akár Hatványnak, akár Fájának ,ha a társadalom javulását, nyu- gatositását szolgálja, nem pedig az uralkodó osztályokat Nem véletlen, hogy Hatvány és Ignotus németül is írhattak. Arany János vagy Móricz Zsig- mind pedig nem? Hát egyszerre az a zsidó, aki németül ir? Zsidó iró volt Széchényi is, aki legintimebb jegyzeteit németül irta; Eötvös József, aki ugyancsak irt németül? Kossuth Lajos, aki emigrációban felhasználta angol tudását? Egyébként érdeklődhetett volna Veres Péter és akkor megtudta volna, hogy Hatvány Laojs nem maga irta németnyelvű közleményeit, hanem fordították ő- ket magyarról németre és hogy Ignotus ha jelenleg kénytelen is németül írni, mint ahogy az Amerikába származott magyarok is kénytelenek angolul beszélni, java dolgait ma is magyarul írja, s minden percben boldogan cserélné föl kényszerű német kenyerét magyarra Veres Péter azzal a váddal is illeti a nagyobb igényű zsidó magyar írókat, hogy mellőzésük miatt irigyen acsarkodnak és árulkodnak a vérbeli magyarokra. Miért cáfoljam ezt meg, a- mikor megcáfolják a tények? Kérdezze meg Móricz Zsigmon- doD Vésés Péter, ki ismerte föl a benne rejlő hatalmas tehetseget? Osváth Ernőnek hívták az illetőt. Ady Endrét talán viz alá nyomta Hatvány? Az irigykedés nem ritka jelenség irók között, bármily származásuk legyenek is; de éppen Magyarországon számos tanú jelét adták a zsidó értelmiségek annak, hogy az irodalomhoz való viszonyukat nem “faji szellem” irányítja és mindenkit megelőzve, állanak azok mellé a nagy tehetségek mellé, akikhez az úri társadalomnak csak rossz vagy legjobb esetben eszmei hűtlenségre csábitó szava van. Veres Péter nyíltan megvallja, hogy faji szemléletében “karrierlélektani” okok is vezették. Ne haragudjon, de ezt nem értem . . . Lehet, hogy voltak, akik féltékenykedtek rá, de tudom, hogy kezdettől fogva egészen mostanáig voltak és vannak, a- kik felfigyeltek rá, akik támogatták, kritikájukkal és egyébbel is, segítették. Vagy, ha segítették és elismerték, akkor nem voltak zsidók, csupán akkor és azok, akik és amikor — minden elitélést megérdemlőén — útjába álltak? Ismeri Veres Péter az antiszemita Luegernek Bécs hírhedt polgármesterének kijelentését, aki, amikor szemére hányták, hogy legjobb barátai között is vannak zsidók, azt válaszolta: :hogy ki a zsidó, azt én állapítom meg!? (Folytatjuk) NEWARK ÉS KÖRNYÉKE Az IWW Egyetems Toboi-zó Szervezetének Newark, N.J.-i csoportja, március 12-én szombaton este, saját helyiségében. 294 Market St. TÁNCMULATGAZDASÁGI VÁLSÁG JAPÁNBAN. Tokióból érkező jelentések szerint Japánban most már aggasztóan érvényesülnek a kínai hadjárat kedvezőtlen gazdasági következményei. A nagykereskedelmi árak ijesztően emelkednek. A műtrágyának amely a lakosság felét kitevő parasztság számára teljesen nélkülözhetetlen, 26 százalékkal emelekedett az ára, a fűtőanyagoké 31 százalékkal, a gabonaféléké 12 százalékkal, az ipari vegyszereké 16 százalékkal, az építőanyagoké 32 százalékkal, a fémekké pedig éppenséggel 52 százalékkal. A kereskedelmi mérlegnek a passzívuma folytán előtérbe került a valutakérdés. A múlt év márciusa óta már csak szakadatlan aranykivitellel tudták fenntartani a yen külföldi árfolyamát. Az aranykivitelt most a kormány be akarja szüntetni és ehelyett szigorú devizaellenőrzést akar bevezetni. Go báró, a japán nagyiparosok egyesületének elnöke a napokban a következő nyilatkozatai tette: — Japán történelmének legnagyobb válsága előtt áll. Az országnak súlyos nélkülözésekre kell felkészülnie, mert senki sem tudja megmondani, hogy mibe kerül a háború. MAGYAR ÁLLAPOTOK Békés vármegye közigazgatási bizottsága ülést tartott, a- melyen fölszólalt dr Telegdy Lajos és kifogásolta Békés vármegye egész egészségügyi berendezését. Megemlítette a békési tragikus esetet, amely miatt négy orvost a vádlottak padjára ültettek, de tulajdonképpen — amint mondotta — ehhez hasonló esetek még adódhatnak, mert nincs sem szülőotthon, sem egésziségvédő ház a községben. Azon az alapon, ahogyan négy orvost a vádlottak padjára ültettek, ugyanúgy a község valamennyi orvosát felelősségre lehetett volna vonni. A felszólalásra Ricsói-Uhla- rik Béla főispán válaszolt és bejelentette, hogy a bíróság elé állított négy orvoson kívül fegyelmi eljárás indult másik három békési orvos ellen is, akikhez az elvérzett nő hozzátartozói becsengettek, de nem juthattak be hozzájuk, mert a csengő rossz volt. Egyben kijelentette, hogy a kormánytól a 30.000 lakosú, Békés község számára egészségügyi házat és szülőotthont kérnek. AUSZTRIA NÉPE EMLÉKEZIK Bécsből jelentik: Az 1934 februári osztrák szabadságharc négyéves évfordulójának napjára Linz külső kerületeiben ismeretlen emberek több ház falát vörös festékkel festették be. Az egyik középületre a februári harcokra vonatkozó feliratokat festettek. Tiz letartóztatás történt. SÁGOT rendez, a helyi mozgalom pénztára javára. Felkérjük a Bérmunkás Newark és környéki olvasóit, hogy megjelenésükkel nyújtsanak támogatást a sikerhez. Rendező bizottság.
