Bérmunkás, 1938. január-június (26. évfolyam, 988-1012. szám)

1938-02-26 / 996. szám

1938 február 26. I R M t N K Á S 5 oldal Beszámoló egy tudományos előadásról AZ 1848-AS SZABADSÁGHARC TANULSÁGAI. A BIRINYI ÜGY UTÓHANGJA NYILVÁNOSSÁG ELŐTT Cleveland, 0. Feb. 18. — Az IWW tegnap esti Open Forum előadásán, a szokottnál többen jelentek meg az east sidei ma­gyar munkások és Takács József munkástárs telt ház előtt tar­totta meg előadását, mely mindvégig lekötötte a halgatóságot. Az értelmes és történelmi adatokkal alátámasztott előadást, zamatos humorral fűszerezte itt ott az előadó, kinek rutinja és kiegyensúlyozott beszédtechni­kája olyan, hogy teljesen eltün­teti a halgatóság és az előadó közötti válaszfalakat: viszi ra­gadja magával a tömeget oly annyira, hogy a népies magya­rázattal eggyéforr gondolatok­ban a halgatóság és az előadó. A gyöngülő, vajúdó magyar élet. Az emberek nemtörődöm­sége és a dolgok események iránti fásultsága clevelandot sem helyezi kivételes állapotba. Bár a helyzet és körülmények­hez képest nagysikerűnek lehet mondani az előadást és eredmé­nyesnek a megjelentek számát, mégis megkockáztatjuk annak kijelentését, hogy százaknak, ezreknek kellett volna meghal- gatni. A nagy Francia forradalom­mal veszi kezdetét az általános zaj lás mely nem hagy egyetlen Európai országot .sem érintetle­nül. A feudális rendszert rázzák alapjában akapitalista termelé­si rendszerrel keletkező osztá­lyok. Az egyének és személyek e nagy társadalmi átalakulásban csak annyiban kapnak szerepet, hogy őket is a történelmi kor termeli ki és állítja a dolgok élére az osztályok egymás elle­ni harcában. A magyar úri osztályok, a fő­rendi ház a papság egymás el­lenes villongásában a jobbágy­ság csupán statiszta szerephez jut. Földéhessége, földszomja és röghöz kötöttségéből való fel- szabadulása csak annyiban nyer megoldást és kielégülést, a- mennyiben a kialakuló uj rend­szer érdeke megkívánja. A jobb­ágyság rendszere megszűnik, de szolgai helyzete nem válto­zik. A magántulajdon rendszere érvényben és érintetlenül ma­rad. Röghöz kötöttségtől meg­szabadul, de a termelő eszkö­zökhöz való viszonya továbbra is változatlan, szolgai viszony marad. A fejlődés szárnyán tova re­pült idő megérlelte az uj rend­szert is a pusztulásra. Amig az eddigi forradalmakban a szolga­ságba kényszeritett dolgozó osz­tálynak csak alantas szeren ju­tott. addig a most készülő és rendszerünket renesztő forra­dalomban, a döntő szerep a munkásosztályé és történelmi hivatását csak akkor képes iga­zán betölteni, ha a termelés szinterén épiti ki forradalmi ipari szervezeteit és a termelő eszközök lefoglalásával az osz­tály társadalmat megszünteti. * A kérdések során kitért a forradalmi ipari szervezet formájára is és kétséget kizá­róan szögezte le. hogy e téren nem lehet tévedés és nincs el­lentmondás. A CIO.-t nem tart­ja ipari szervezetnek, forradal­minak meg egyáltalán nem. Kormánvszervezetnek készült és a tőkés rendszer támasza­ként fog elpusztulni. A hozzászólásoknál, elsőnek, Berki munkástárs jelentkezett, aki a Woodman betegsegélyző 212-ik osztályának tagja a Bér­munkás olvasója, már hosszú évek óta. Mint aki későn jött és a Forum szabályainak beje­lentését nem hallotta, abba a hibába esett, hogy a tárgytól eltérően, a Birinyivel foglalkozó Bérmunkás cikkeit tette szóvá. Berki munkástárs, csaknem félórán át beszélt. Fejtegette az előzményeket, melyek a Hor- thyéknak menesztett kérvény­nyel kapcsolatban vannak. Biri- nyinek anyagi szegénységére, a megélhetésért folytatott küz­delmeire hivatkozik, sértésnek és károsnak tartja az ügy nyil­vános feszegetését és azon óha­jának ad kifejezést, hogy a Bér­munkásban hozzuk helyre és köszörüljük ki a csorbát, mely szerinte Birinyi személyén esett. Bár későn, de egy ügyrendi felszólalás, vissza billentette az ügyet saját medrébe és a szo­kásos felszólalások, valamint az előadó zárszavai után, a rendkí­vüli ügyet, a gyűlés napirendre tűzte. Uj gyülésvezetőt Választott a gyűlés és a Bérmunkás szer­kesztője helyét, hogy az ügy tárgyalásánál, még csak az egyoldalúság gyanúja se merül­hessen fel, Kacibán munkástárs foglalta el. A hozzászólásoknál kitűnt, hogy Birinyi K. Lajos, az ügy­ében megjelent. Woodman ta­gokat és tisztviselőket tévesen infromálta és az ügyvéd ur mü- felháborodása éppen úgy nem helytálló, mint az általa szer­kesztett és elküldött kérvény. Birinyinek, felekezeti gyűlö­lete állhazafiassága, munkás- mozgalmi gyűlölete, kétlaki sze­replése kerültek megvilágítás­ba. Egymás után emelkedtek szóra munkásemberek és szen­vedélyes hangon bélyegezték meg multbani szerepléseit. Az öt magyar iró ügyét e so­rok Írója méltatta. Itt kitűnt, hogy a Bérmunkásnak nemcsak joga, de kötelessége volt ebben az ügyben állást foglalni. Hogy Birinyi rászolgált a leekéztetés- re és nem volt igazságtalan a megbélyegzés, melyben a Bér­munkás részesítette őt. Bűnt követett el Birinyi és visszaélt a rábízott kérvény megírásával. Nem vett fárad­ságot magának, hogy az elitéit magyar irók ügyét tanulmá­nyozza. A kérvény nem volt kér­vény. hanem a horthyéknak va­ló udvarolás és alányalás. Szé­gyent hozott vele a Woodman- ok 212-es fiókjának tagságára, kiket akaratuk ellenére beug­ratott, hogy horthyék szégyen­letes szabadszó és gondolat tip- rásához hozzájáruljanak az he­lyett, hogy az Ítéletet hozó bí­rákat elitélték volna, dicsőítet­ték! A halgatóság és a megjelent Woodman tagok dicséretére vá­lik. hogy a legnagyobb higgadt­sággal, nyugalommal, egyetlen közbeszólás nélkül nyert az ügy elintézést. Olyan vélemény alakult ki, hogy a felkorbácsolt ügyben a Woodmanok 212-es fiókjának, tanácsos volna, Féja Géza köny­vének ismertetésére egy felol­vasást tartatni, hogy az ügyet a félrevezetett tagság megis­merje. Ennek megtartására, e sorok írója, készséggel vállal­kozik is. Wiener Andor. Látogassátok a Cleyelandi Uj Bérmunkás Otthont, helyezzé­tek oda egyleti gyűléseiteket. Címe: 2759 E. 79th St. Szerkesztői üzenetek Többeknek — A szerkesztő helyi elfoglaltsága, a helyiség illetve a központi iroda bizony­talansága és sok más okok mi­att, a levelezés, cimszallag javí­tás és cimszallag kiküldése ké­sést szenvedett, amit e lapszám befejezésével most már pótolni lesz alkalmunk. Elnézést és tü­relmet kérünk. LAPBIZOTTSÁGI GYŰLÉS Kérném a lapbizottság tagja­it, hogy vasárnap, február 27- én d.uó 2 órakor tartandó gyű­lésünkön, megjelenni szívesked­jenek. Szerkesztő-titkár. Lojalista Spanyolország haladá­sát gátolják a reakciósok NEGRINÉK KACÉRKODNAK A DEMOKRÁCIÁKKAL ÉS ZSÚFOLJÁK A BÖRTÖNÖKET ANTI-FASIZTÁKKAL. — A Labor Press Bureau Jelentése. — Ezrével vannak Spanyol antifasizták börtönökben csak az­ért, mert nem egyeznek meg a Loyalista Kormány háborús tak­tikájával és | gazdasági intézkedéseivel. A bebörtönözöttek, na- gyobbára, a libertaryan, csoportok (anarcho szindikalisták) tag­jai valamint a balszárnyi szocialisták közül is vannak sokan, akik kritikát gyakorolni mertek, a kormány intézkedései fölött. •$----------------------------------------------. A kormány, az utóbbi időben különösen jobbfelé gravitálódik holott a libertarian csoportok lapjai éppen az ellenkezőjét bal- ratolódását szeretnék megvaló­sítani. A balfelétolásnak szor­galmazója főként a hatalmas National Confederation of La­bor, (CNT) és az Anarchist Fe­deration of Iberia (FAI). Ezt az irányt követte, az Egysége­sítő Marxista Munkás Párt is (P.O.U.M.), melynek teljes lik­vidálása, úgyszólván befejező­dött. A P.O.U.M. minden lapja, va­lamint a libertarian csoportok­nak számos orgánuma is meg­szűnt Spanyolországban. Meg­fojtották kormányintézkedéssel. A C.N.T.-nek megjelenő lapjai közül alig akad olyan példány, melyen a cenzúra nehéz kezének nyomai nem látszódnának. Ha­sábok, sőt egész oldalak jelen­nek meg bennük fehéren, betűk és nyomdafesték nélkül. A cenzúra nem tűri az olyan kritikát sem, mely eltérő a hadászattól és kizárólagosan, belső helyzetre vonatkozik, no­ha egyetlen csoport sem kívánt soha sem beleavatkozni a hadá­szati ügyekbe és e téren nem adott munkát a cenzúrának. A kormány, hogy engedé­kenységét a külső hatalmak előtt bizonyítgassa, sok ismert fasiztát helyezett szabadlábra, így flörtöl a nyugati demokrá­ciákkal. De ugyanakkor ezrével tartja börtönökben, az anti-fas- iztákat, csak azért mert intéz­kedését hangosan kifogásolni merik. E tekintetben nem ismer kí­méletet. Hiába rendelkeznek jó múlttal, hiába esebesültek meg frontszolgálatokban. Ha kriti­zálni mernek, könyörtelenül vi­szik őket a börtönbe. A nemzetközi anti-fasizták- kal sem tesznek kivételt. Né­met, Olasz és Bolgár anti-fasiz- ta frontharcosokat és más nem­zetiségeket egyaránt deportál­tak franciaországon keresztül mindaddig, amig Franciaország megtagadta az ilyen deportálá­sokhoz a hozzájárulását és nem engedi meg a határátlépést, nemengedi területét ilyen cé­lokra felhasználni. Azóta, a nemzetközi antifas- iztákat, börtönökbe vetik és minden vád hijján, fogvatart- ják őket annak ellenére, hogy ők az életüket adták a spanyol szabadságharcnak, hogy érte meghalni voltak készek és di­csőséges front rekorddal ren­delkeznek. A libertarian sajtó, az utóbbi időben, erőteljes kampányt kez­dett, az antifasizták szabadsá­gáért és általános amnesztiát követelnek részükre. Tömeg gyűlések és demonstrációk egy­mást érik a CNT. és a Szocialis­ták rendezésében. John McGo­vern, angol Munkáspárti képvi­selő áll annak a vizsgáló bizott­ságnak az élén, melynek kikül­detését, a libertarian csoportok erőteljes fellépése sürgette és mint McGovern jelenti: Irujo belügyminiszterrel folytatott beszélgetéséből kitűnt, hogy a kormány egy általános amnesz­tia elrendelésével komolyan fog­lalkozik és a kormány minden árnyalatánál — A KOMMUN­ISTÁK KIVÉTELÉVEL — szimpátiát talált a tényleges antifasizták szabadonbocsájtá- sának gondolata. így hát láthatjuk, hogy a Spanyol Loyalisták soraiban sincsen minden rendben. S han­gozzék bármily hihetetlenül, a frontharcok folytatásánál, a frontmögötti események nem jönnek számításba, az ered­ményt és sikert semmi tekintet­ben nem hátráltatják. E téren teljes az egység. Másként nem volna elképzel­hető, hogy a Loyalista csapatok tartsák a helyüket és előre nyo­muljanak Franco hordáival szemben. A hadászatnak az , egy­ség elengedhetetlen kelléke és ezt mindenki érzi is. Ezért az egységért hoznak a libertarian csoportok bámulatos áldozato­kat és tanúsítanak meglepő tü­relmet. Nyerni, győzni akarnak elsősorban és mindenek fölött! Maximilian Olley.

Next

/
Thumbnails
Contents