Bérmunkás, 1938. január-június (26. évfolyam, 988-1012. szám)
1938-02-26 / 996. szám
4 oldal BÉRMUNKÁS 1938 február 26. BÉRMUNKÁS (WAGE WORKER) HUNGARIAN ORGAN OF THE L W. W. Előfizetési árak: Subscription Rates: évre .................... $2.00 One Year ____________ $2.00 félévre ................. 1.00 Six Months __________ 1.00 Egyes szám ára _____ 5c Single Copy_________ 5c _____Csomagos rendelésnél- 3c Bundle Orders ______ 3c______ Subscription Payable to: “Bérmunkás” P. O. Box 3912 S. S. Sta. Szerkesztőség és kiadóhivatal: 8622 Buckeye Rd., Cleveland, 0. TELEPHONE: GArfield 7114. Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio under the Act of March, 3, 1879. Published Weekly by the INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD *^»42 Direkt akció vagy közvetlen cselekvés A direkt akciót sokan nem értik, és még többen félre magyarázzák. A közvetlen cselekvésben az IWW. olyan harcieszközt ismert fel, melynek szükségszerii használatát, csak a munkásosztály ellenségei tagadják le. A direkt akcióhoz való ragaszkodásunkért rengeteg támadásnak voltunk kitéve a múltban és elvagyunk rá készülve, hogy kitéve leszünk a jövőben is. Mert a munkásmozgalom ellenségei — ha ők magyarázzák — az IWW. ezen sarkalatos doktrínáját: erőszakot, dinamitot. robbanó eszközöket, törvénytelenségeket emlegetnek, mindefélét összebeszélnek, hogy a munkásságot, szervezeteinktől elrémitsék, és a Forradalmi Ipari Unionizmus gondolatától elidegenitsék őket. A valóságtól misem áll távolabb, mint az olyan rágalmi zu- hatag, melyekkel bennünket, mint a direkt akció rendithetetlen híveit illetnek. Az IWW. nem hive — sohasem volt hive — a nyers erőszaknak. Mi mindig azt vallottuk — és kitartunk mellette továbbra is — hogy: a tőke és munka harcában, a harcieszközöket, a tőkések szabják meg és kényszerítik a munkásságra. A tőke és munka harcának kifejezője, a sztrájk—bérharc. A munkásság nem szereti, irtózik, fél a sztrájktól. A sztrájk fegyveréhez csak akkor nyúl, mikor már más választás részére nincsen. Ha csökkentik a bért, ha hazárdos, veszélyes a munka, ha túlfeszített iramot követelnek a munkáltatók, ha a szervezkedést hirdető munkások közül a többiek megfélemlítésére, elbo- csájtanak, ha a borítékba rakott bérek és a megélhetési viszonyok közötti ür már olyan, hogy a munkásság türelme elfogy — végső esetben sztrájkba lép. A sztrájkot természetesen a tőkések kényszerítik ki, minden egyes esetben. Nos és hogyan állunk a harcban használt módszerekkel és harcitaktikákkal? A munkásság leteszi a szerszámot, leállítja a gépeket és vagy marad a munka szinterén karba tett kezekkel, vagy kivonul az üzemek elé és felállítja a sztrájkőrszemeket, mintegy saját biztosítékára, hogy sztrájktörőkkel el ne végeztessék munkáját. A munkásság e szándéka is békés. Hiszen egy egész élet tapasztalata, bizonyítja, hogy a gyárosokkal nem jó újat huzni. Nem vágyik szembekerülni fegyveres bérencekkel, rendőrséggel, vagy katonasággal. Fél a társadalom e salakjától a munkásnép és látni sem szereti őket. Sztrájkba keresi a munkásság a békés elintézési lehetőséget, a kiegyezés útját, mert hiszen amig sztrájkol, nem termel, de nem is kereshet és igy nélkülözése a sztrájk alatt csak fokozódik. De ha a gyárvezetőség gangsztereket bérel, ha a rendőrséget hívják ki, hogy a rendfentartás ürügye alatt, védelmet nyújtson a sztrájktöréshez, ha elfajul a harc és kirendelik a katonaságot: minden esetben a támadó és a kezdeményező fél az erőszakossághoz, a tőkések és bérenceik. A munkásság harcában védekező pozíciót tölt be ilyenkor is. Nem ő kérte a ganszter- eket, rendőröket sem a sztrájktörőket nem toborozta. A sztrájkban használt eszközöket, a tőkések kényszeritették rája. A direkt akció, ipari cselekvést jelent, a munkásosztály által amunkásosztályért, a munkásosztály ellenőrzésébeni cselekvést: vezérek és politikusok beavatkozása nélkül. A direkt akció nemcsak bérharcokban alkalmas eszköz. Nemcsak rövidebb munkaidő, több bér és jobb munkaviszonyok kivívására használható. Közvetlen cselekvés gyakorlásával, a munkásság, törvényeket alkothat, törvények betartására kényszerítheti a munkáltatókat; törvényjavaslatokat és törvényeket buktathat meg; nemkívánatos poütikusoktól szabadíthatja meg önmagát (és melyik politikus kívánatos? szedőgyerek); visszaszerezheti bebörtönzött foglyok szabadságát, ha sorsának intézését kezébe veszi és a teljesítményhez szükséges erőt gyűjt akciójában. Nagyobb átvitelben, nagy társadalmi kérdésekben, háború, vagy a fasizmus ellen, éppen úgy, mint a termelő eszközök lefoglalásában és azok köztulajdonba helyezésével, a civilizáció megmentéséhez, a direkt akció az egyetlen eszköz, melynek alkalmazásához, mi IWW.-isták még akkor is ragaszkodunk, ha a gyávák és kétszinüek irtóznak tőle! VICCNEK NEM JÓ, komoly számban meg nem vehető az a ké- rődzés, amit “K.S.” az Sz.L.P. hivatalos Magyar lapjában, az “A Munkásban” csinál, a türelmes hasábokon. Annyi képtelenséget és szamárságot, amennyit a “Samu Bácsi” a “Jónás Testvérnek” össze beszél, igazán csak azok bírnak beszedni és feltálalni, ikik az elvont fogalmak rágcsálása közben a gyakorlati munkásmozgalom megértésére épen úgy képtelenek, mint az átlag munkás gondolatvilágának megismerésére. Mert legalább annyi lelkiismeretlenségre van szükség, amennyi tudatlanságra, . . . hogy ilyen csemegékkel önmagukat szórakoztassák, mint például amit itt idézünk tőlük. * * * “JÓNÁS TESTVÉR — Hallottam St. John és Billy Haywood hírét. Tudom, hogy az ő szabotázs irodalmuk volt az, ami miatt sok munkás börtönbe került, bár ők váltig állították, hogy a szabotázst nem alkalmazták. Ezt az irodalmat már tagadják egyes IWW-isták, mintha nemis létezett volna. Úgy a sorok között azonban, ma is azt hirdetik, hogy a direkt akció a helyes taktika. Én nem hallottam azonban még egytől sem, a meghatározását, hogy mit kell érteni a direkt akció alatt.” * * * HOGY JOBBAN MEGÉRTSÜK, “Jónás Testvér” nem anyaszülte halandó. Őt Kudlik Sándor szülte. Az Sz.L.P. “két karú” mozgalma meddő terméketlenségében tagok szaporítására bár képtelen, viszont kárpótolva érzik magukat mégis, mert tagok helyett, szerves, működő munkásemberek helyett, ‘Jónás Testvériket’ meg ‘Samu Bácsikat’ nemlétező kreatúrákat szólaltatnak meg és önmagukat bolondit- ják, a kreatúrákra ráfogott, saját marhaságaikon. Két szószószátyár lefetyeltetnek, kik közül az egyik a megtestesült bölcsesség — szerintük — a másik meg olyasféle “Dicsak Máris” aki mindent összeolvas, de a “Samu Bácsi” segítsége és tanácsai nélkül nem tudja megemészteni. * * * KERESTÜK A VÁLASZBAN a direkt akció magyarázatát, amivel persze “Samu Bácsi” adós maradt. Ellenben válaszol ilyen csekélységeket: — De mivel az IWW irodalomban mindent meglehet találni, a hatóságoknak könnyű kimutatni, miszerint egy bombavetés, egy gyilkosság, vagy rombolás nemjöhet mástól, mint egy anarcho-szindikalistától, aki szószerint vette az írást” .... Az S.B. és a K.S.-ek szerint tehát ezi a direkt akció magyarázata. Ebből a szószerinti idézett részből viszont, csak puha gerincű, elvetemedett emberekre ismerhetünk. Nem szocialistákra, nem is forradalmárokra, de pláne nem tudósokra. Mert szerinte, a tőkések és azok bérencei, hozzánk, az “anarcho-szindikalistákhoz” képest ártatalanok és a bűnösök, mi vagyunk .... * * * A DIREKT AKCIÓNAK e Kudlik variációja kielégíthet embereket, de össze mégsem egyeztethető azzal a cselekvéssel, amit az Sz.L.P. clevelandi magyar helytartója, az “A Munkás” helyi lapkezelője a minap vitt gyakorlatba. Három szemtanú, nem túlságos gyönyörködésére összeverekedett Tárcái Lajossal “tudományos” vitatkozásukban és az igazság kedvéért azt is meg kell mondjuk, hogy a szemtanuk egyhangú döntése szerint, ez a “tudományos” vita az Sz.L.P. javára dőlt el. — Bencsics János felül, Tárcái Lajos alul maradt ... A közvetlen cselekvésnek e formájáért igaz, misem lelkesedünk, de ha bővebb magyarázatot nem tudnak adni, olvassák el Daniel DeLeon előadását, melyet a New Bedfordi sztrájkolóknak tartott — mert tanulni sohasem szégyen. * * * AZ IPARI UNIONIZMUS ilyen hirdetői és barátaitól, nyugodtan emészthet az Amerikai kapitlizmus. Bár nem tagadjuk, hogy érveik roppantul meggyőző erejűek. Mert a munkás- mozgalom minden árnyalata ki van téve annak, hogy vészit tagokat, ha az újoncok kiképzésre alkalmatlan anyagnak bizonyulnak — vagy a szellemi képességekkel -rendelkezők egyike másika meghasonlik. Ilyen tagvesztességnek kivannak téve azon mozgalmak, melyek tagok szervezésére képesek és alkalmasak. De nem az Sz.L.P. “Puritánjai” . . . Mert amint egy vitában valaki megjegyezte — tagvesztesség az Sz.L.P.-nél csak akkor fordulhat elő, ha közülök valamelyik meghal .... * * # HA MÁR ITT TARTUNK tisztázzunk egy kérdést, egy fogalmi zavart, amibe az Sz.L. Pisták szenvednek. Ha azt kérdezzük tőlük, hogy melyik Forradalmi Ipari Szervezetbe szervezkedjünk? nagy bölcsen vágják ki a választ, hogy olyan szervezet MÉG nincsen! Kérjük szeretettel, de ez a válasz nem gilt. Itt egy olyan tévedés van, amit könnyű korrigálni a MÉG szócska kicserélésével. Olyan Szervezet MÁR nincsen csen — sokkal jobban illik hozzájuk. Volt egyszer — hol nem volt egy W.I.I.U. korcs szervezetük, de szegényt megölte, a politikai bacilus. Béke hamvaira.
