Bérmunkás, 1938. január-június (26. évfolyam, 988-1012. szám)
1938-02-26 / 996. szám
2 oldal BÉRMUNKÁS 1938 február 26. DISPUTA ■ ■ __ ■ ■ VERES PÉTER _ KOZOTT- FEJTŐ FERENC A “FAJI SZOCIALIZMUSRÓL” VAGY A “SZÁMADÁS” KÖNYVKRITIKÁJA. Irta: FEJTŐ FERENCZ A “Szocializmus” cimü budapesti szocialista folyóiratban, egy rendkívül érdekes és tanulságos vita ért véget a közelmúltban. Pró és kontra, úgy a könyv Írója, mint annak kritikusa, tárgy és irodalmi isemereteikkel, alapos nekikészültséggel mérkőznek meg a nyilvánosság előtt a folyóirat hasábjain. Olyan kérdést feszegetnek és hoznak napirendre, melynek átvételével és a Bérmunkásban való folytatólagos közlésével nemcsak érdekfeszitő olvasmányt, nyújtunk, hanem a világszemléletek és szemben álló ellentétek két briliáns toliforgatójának irodalmi csatájából, tudásunkat gyarapithat- juk. (Szerk.) lünk is: a faji eszmével a náci agitátorok sok német származású magyar állampolgárt elhódítottak attól a közösségtől, amelyhez földrajzilag, gazdaságilag és részben művelődésben is már tartoztak vagy tortozni kezdtek. Ezek az elbódultak kiválhatnak a nemzetből; de akik magukat nem küszöbölik ki s nem hagyják kiküszöbölni, mert ezeregy érzelmi és értelmi szál fűzi őket hozzá, azok részeivé válhatnak a nemzetnek. Mi kár származhatik ebből? Ha egyes egyedeik kártékonyaknak mutatkoznak a társadalom egyetemére, fölösleges velük szemben a harcot faji jelszó segítségével folytatani. Franciaországban franciák a kizsákmányolok és a francia munkásság bennük nem a franciák, hanem a kizsákmányolok ellen küzd. Meg tudnak lenni minden faji eszme nélkül . . . * Veres Péter “szellemi terrorizmusról” beszél, “amelyhez sajtólehetőség a zsidó intellek- tuelleknek bővebben van”, s amely “a progresszió vonaláról kidenunciálja” a faj vagy zsidó szót kiejtő írót. Félni kezdek magam is ettől a terrorizmustól, mert cikkemen belül kénytelen voltam s leszek még ugyancsak sokszor használni ez inkriminált szavakat! De tréfát félre: nem gondolja-e Veres Péter, hogy nevetséges manapság a zsidó intellektuellek szellemi terrorjáról beszélni? S hogy, ha az úgynevezett zsidó körökben érzékenyen reagálnának a faj vagy zsidó szavak gyakori hangoztatására,ő akkor e reagálásban, e zsidó érzékenységben talán nem az igazságtól, hanem az üldöztetéstől való félelmet kell keresni ? Különben sincs szükség “zsidó terrorra”: magát “denunciálja”, magát tessékeli ki az egyetemes progresszió útjáról, az értelmes emberek közösségéből mindenki, ak ibedől a fajelméletnek, az “ostobák szocializmusának”, a- kár jóhiszemű tévedésből, akár elfogultságból, előítéletből, gyűlölködésből teszi ezt. Veres Péter kérdéseket vet föl, amelyekre nem néhány sorban, hanem megannyi történeti tanulmányokban kellene felelni próbáljuk mégis röviden megválaszolni őket. Miért van zsidógyülölet — kérdezi —, holott cigánygyülö- let nincs — A cigányokat, igaz, nem gyűlölik, csak lenézik, megvetik, kinevetik. A gyűlölethez ugylátszik, kell egy kis respektus is ... És kérdem miért gyűlöli az amerikaiak alja a négereket? Miért gyűlölték évszázadokon át a katholi- kus magyarok elvakultabbjai az evangélikusokat és viszont? Miért gyűlöli a román soviniszta a kisebbségi magyart? Ha jobban körülnézünk, látni fogjuk, hogy a zsidók nem is állanak olyan egyedül gyülöletter- hükkel. Magyarországon például nem is olyan nehéz a zsidógyülölet magyarázatát. A zsi- dógyülöletben vezetődik le az urgyülölet, a polgárgyülölet, a tőkésgyülőiét jórésze, de a zsi- dógyülöletben vezetődik le a progresszió, a szellemi gyűlöletének nagy része is. Magyarország modernizálásában nagy szerepet játszottak a zsidók, de tagadhatatlan, hogy a szociális eszmék elterjesztésében legalább annyi részük volt és van, mint a kizsákmányolásban, mely a nemzetközi kapitalizmusnak velejárója. Elemista polgárgyerek voltam a kommün idejében, emlékszem, hogy a vörös május elsején utánam futott az uccán a szomszédos házmester fia, kavicsot dobált utánam és azt kiáltotta: “burzsuj zsidó!” De három-négy hónap múlva a házmester gyerek megint megdobált és már azt kiáltotta utánam, hogy vörös zsidó, bolsi zsidó. Az antiszemita propaganda egyforma erővel irányul a zsidó kapitalisták és a zsidó szocialisták ellen, ez gyakorlati sikerének egyik magyaráza- zata is, ezért tud oly különböző néprétegeket meghódítani magának. De ebben rejlik elméleti gyengesége is. Mert ha antikapitalista az antiszemita, akkor mi jogon haragszik a zsidókra, mint fajra holott antikapitaliz- musában megbízható szövetségeseket találhat köztük? Ha pedig antiszocialista, akkor mi jogon szidja a zsidót, holott rendszerint igen könnyen találja meg az utat a zsidó tőkések erszényéhez? Abban, hogy a zsidó gyülöletterhet visel, époly kevés a csodálatos elem, mint abban, hogy minduntalan négereket lifteséinek az amerikai kispolgárok, vagy hogy Franco tábornok fölkelt a polgári nép- köztársaság ellen, s azon az ürügyön kelt föl, hogy azt bol- seviki köztársaságnak minősítette. Miért szégyenli sok zsidó azt, hogy zsidó? — kérdezi Veres Péter. Szégyenli, rejti titkolja, mert a legtöbb, alighogy gondolkozni képes, tapasztalja magán, hogy oly tulajdonsága miatt bántják, amelyről nem tehet. Fölösleges a zsidó “Mind- erwertigkeitsgefühlenben” egy sértett magasabbrendüségi érzés kompenzációját látni. A zsidónál kezdetben van a “MinderUJABB KOMMUNISTA PŐR MAGYARORSZÁGON Tavaly novemberben a cigán- di csedőrörs elfogta Ordán János cipészmunkást, aki kommunista röpiratokat akart s: Állítani Budapestre. A nyomozás során több embert letartózi attak. Az ügyészség államfell'or- gatás címén emelt vádat a letartóztatottak ellen. Avádirat szerint a kommunista szervezkedés tagjai a legális pártokba, igy a szociáldemokrata pártba és a szakszervezetekbe is behatolva ott igyekeztek “ellenzéki mozgalom” ürügye alatt kommunista propagandát kifejteni. A törvényszék Kovács-tanácsa tárgyalást tartott a bünper- ben és Vértes György irót négy évi fegyházra, Ordán János cipészmunkást nyolchónapi, Kraj- csir Józesf kifutót négyhavi, Hirsch Béláné magántisztviselőnőt hathavi, Gyarmati Gábor cipészmunkást háromhavi, Ben- ke Zoltán cipészmunkást és Veszprémi Lajos cipészmestert 2—2 havi, özvegy Szűcs Istvánná cigándi napszámosnőt és Balia Dániel cigándi földművest 15—15 napi, Mulató Pál gazdasági cselédet pedig nyolcnapi fogházra Ítélte. Egyúttal elrendelte a törvényszék Vértes és Ordán további fogvatartását. Az ítélet nem jogerős. MIT SZÓLNAK A BÍNYÍSZOK ? A minap lezajlott United Mine Workers konvenciójához utóhangképpen, volna néhány szűk szavunk és bátran kérdezzük, hogy vájjon mit is szólnak az ott hozott határozatokhoz, a bányászok ? Mit szólnak például ahoz, hogy elfogadták és újból szavazattal erősítették meg. hogy “Kommunisták, Ku Klux Klan- isták, a Naitonal Civic Feder- tion, a National Chamber of Commerce és az IWW nem lehetnek a United Mine Worker tagjai.” Hogy miért lett a liszta igy össze állítva, annak csak Lewis a megmondhatója, vagy talán még ő sem. Jómagunkat, szerényen kikapcsoljuk a lajstromból és nem méltatlankodunk a- miatt, hogy az alapszabályokban ellenünk hozott klauzulát megtartották. Mi érdemnek vesszük, hogy nem vagyunk kívánatos elemek. Mi erre rászolgáltunk és amennyire tőlünk függ, ráfogunk szolgálni a jövőben is. A konvenció delegátusainak névsorából megállapítható az hogy 98 százalékban tisztviselőkből kerültek ki. Ezeknek legalább 75 százalékát Lewis személyesen választotta ki. Wertigkeitsgefühl”. Ha valaki kora gyermekkorától kezdve azt hallja, hogy rossz, a végén bizonnyal elhiszi azt. Sok zsidó azért folyamodik zsidóságának eltitkolásához, mert látja, hogy Nem csoda tehát, hogy egy teljes félnapot szenteltek a megélhetési viszonyokkal való foglalkozásnak és megállapították, hogy az élethez szükséges javaknak árai felszöktek, olyany- nyira, hogy a fizetések nem futják. Ennek egyhangú megállapítása után, nagylelkű határozatokat is hoztak. John L. Lewis fizetését, az “EMELKEDŐ Á- RAKKAL ARÁNYOSAN” évi 12 ezer 500 dolláról, 25 ezer dollárra emelték. Phillip Murray évi 9 ezer dolláros fizetését 18 ezerre emelték. Még az United Mine Workers Journal szerkesztőjéről sem feledkeztek meg és az ő évi fizetését is négyről, hét ezer dollárra emelték fel. A vezérek fizetése igy hát HARMÓNIÁBA került a felszökő élelmiszerek és az élethez szükséges dolgok arányával. Csupán csak a bányászokról feledkeztek meg egy kicsit . . . . No no, nem egészen. Mert amig az ő fizetésük marad, vagy esik, a havi járulékuk szigorú behajtások mellett, emelkedni fognak mert nekik fog kelleni minden körülmények között, a vezérek által a vezéreknek megszavazott összegeket kiizzadni. ha nem tudják róla, hogy zsidó vagy valaha is az volt, egyszerre rendes embertársnak számit, aki körül semmi baj sincs. Ez a tény bizonyítja a zsidókérdés (Folytatjuk) ELVINYILATKOZAT A munkásosztály és a munkáltató osztály között semmi közösség ni* csen. Nem lehet béke mindaddig, amig éhség és nélkülözés található dolgozó emberek milliói között s az élet összes javait ama kevesek bin ják, akikből a munkáltató osztály álL E két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, mig a világ munkásai mint osztály szervezkednek, birtokokba veszik a földet, a tér* meló eszközöket és megszüntetik a bérrendszert. Úgy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és keve* sebb kezekbeni összpontosulása a szakszervezeteket (trade unions) kép* teleimé teszik arra, hogy a munkáltató osztály egyre növekvő hatalmával felvegyék a küzdelmet. A szakszervezetek olyan állapotot ápolnak, amely lehetővé teszi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozó másik csoport ellen uszits&k és ezáltal elősegítik, hogy bérharc esetén egymást verik le. A szakszervezetek segítenek a munkáltató osztálynak a munkásokba beoltani ama tévhitet, hogy a munkáltatókkal közös érdekeik vannak. E szomorú állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály érdekeit megóvni csakis olykép felépített szervezettel lehet, melynek minden az egy iparban — vagy ha kell, valamennyi iparban — dolgozó tagjai beszüntessék a munkát bármikor ha sztrájk vagy kizárás van annak valamelyik osztályában, igy az egyen esett sérelmet az összesség sérelmének tekinti. E maradi jelszó helyett: “Tisztességes napibért tisztességes napi munkáért,” ezt a forradalmi jelszót Írjuk a zászlónkra: “LE A BÉRRENDSZERREL!” A munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrendszert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra is, hogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpusztult. Az ipari szervezkedéssel az uj társadalom szerkezetét építjük a régi társadalom keretein belül.
