Bérmunkás, 1938. január-június (26. évfolyam, 988-1012. szám)
1938-02-19 / 995. szám
4 oldal BÉRMUNKÁS 1938 február 19. BÉRMUNKÁS (WAGE WORKER) HUNGARIAN ORGAN OF THE L W. W. Előfizetési árak: Subscription Rates: r‘Vy évre .................... $2.00 One Year____________$2.00 félévre ................. 1.00 Six Months _________ 1.00 Egyes szám ára ...... 5c Single Copy-------------- 5c —Csomagos rendelésnél.. 3c Bundle Orders --------- 3c______ Subscription Payable to: “Bérmunkás” P. O. Box 3912 S. S. Sta. Szerkesztőség és kiadóhivatal: 8622 Buckeye Rd., Cleveland, O. TELEPHONE: GArfield 7114. Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio under the Act of March, 3, 1879. Published Weekly by the INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD •*@*•42 Goga már nem gágog Az egész civilizált világ megkönnyebüléssel vette annak hírét, hogy Goga Octávián, román miniszterelnök, hathetes rémuralmának vége szakadt. A Nagy-Romániai munkásság de különösképpen az Erdélyi magyarság, és az elnyomott felekezeti kissebségek fellélegzettek egy pillanatra és látszólagos megnyugvással fogadták a nyilt katonai diktatúra kikiáltását — a statárium elrendelését is. Egy szörnyű lidércnyomástól szabadultak meg és valószínűleg úgy vették a Király által proklamált katonai diktatúrát, hogy jöjjék bármi rosszabb már nem jöhet, mint amit Gogáék müveitek hat hetes uralkodásuk alatt. Az őrült “poéta” utolsó hivatalos nyilatkozatában (reméljük az utolsó volt) még egyet ütött a zsidókon, midőn igy kiáltott fel: “Izráel győztél!” S hogy mennyire nem volt államférfi éppen az ilyen gágogása is bizonyítja. Nem vette észre, hogy megbuktatását, a Francia-Angol tőkének köszönheti. Mert Románia sem szuverén állam, amint, hogy a Kis Antant egyetlen országa sem az. Az idegen tőke domináló erejétől és befolyásától nem mentesek és szabadulni sem képesek, a kissebb államok. A Román határok kiszélesítése, az Angol-Francia háborús győzelemnek volt az eredménye. Az Angol-Francia tőkéseknek volt érdeke, hogy Románia, gazdasági, katonai és politikai súlyával kezükben tarthassák, közép Európában a kontrolt és a balancot. Goga ezt a függő viszonyt akarta egy ügyetlen sakkhuzás- sal felborítani úgy, hogy Romániát, a Hitler-Mussolini tengelyre akasztotta. Ezért ragadta torkon és fojtotta meg az Angol- Francia tőke, melynek éppen elég kellemetlenséget okoz Mussolini és Hitler anélkül is, hogy egy szövetségessel — Romániával — szaporítsák. “Nesze semmi fogd meg jól” Nagy port vertek fel a polgári lapokban azon szerződés körül, melyet a Steel Workers Organization Committee (SWOC) és az acél telepek tulajdonosai, egy évi lejárat után megújítottak. Mindenki fellélegzett, hogy az alapvető iparban, mely a gépkorszak fundamentumát képezi, szent a béke. Még szemeinket sem szükséges megerőltetni, csak ránézni a szerződésre és azonnal láthatjuk, hogy a fellélegzés és az öröm túlságosan korai. Értéktelenebb papírdarabot, soha a munkásság nevében nem szentesítettek, nem Írtak még alá. Megtudjuk többek között, hogy amig az acéltröszt nagyágyúi újból az érdekelt felek, (Big Steel) addig a kissebb de semmiesetre sem jelentéktelen (Small Steel) csakúgy mint egy évvel ezelőtt érintetlen maradt. Nem ezért maradt érintetlen, mert nem írattak velük alá szerződést, hanem azért, mert a vértől áztatott munkatelepek munkásságra, szervezetlenül a szabadzsákmányolás prédája. A szerződés aláírásával egy időben, a kissebb acéltrösztök egyike, azonnal leszállította, a nyers vasnak az árát. Ebben ugyan még nem volna semmi különös — Igen ám, de az újonnan aláirt szerződésben benne van a hazárdjátékoknál nélkülözhetetlen “SÁNTA”. A nagy acéltrösztök a szerződésben kikötötték, hogy a béreket csak abban az esetben hagyják érintetlenül, ha a versenyben nem lesznek kényszerítve az acél és vas árakat leszállítani. Ebben az esetben, tiz napon belül, a bérekre vonatkozó paragrafusok érvényteleneknek minősíttetnek és uj skálát fognak megállapítani. A bűnös játék természetesn, az acélmunkások bőrére megy most is, mint mindig a múltban. Egy értéktelen papírtekercs, általuk érthetetlen paragrafusaiba temették az osztályharc ügyét vezéreik, hogy az ingó bizalmat továbbra is bírják. Közben pedig már köszörülik a bicskát, melyei bérüket vezéri jóváhagyással fogják lekanyaritani. A CIO. vezérei által aláirt szerződés, csupán a munkásokat köti. Mint minden szerződésre, erre is ráillik, hogy “nesze semmi fogd meg jól”. “MADARAT TOLLÁRÓL EMBERT BARÁTJÁRÓL” mondja a magyar közmondás. Másszóval a legjobban arról lehet valakiről véleményt alkotni, hogy kikkel barátkozik milyen a környezete. Ja igen, az a bizonyos környezet — A hasonszőrű emberek rendesen egymásra találnak. Cleveland sem kivétel, a stréberek és szélhámosok jól megférnek együtt mindaddig, amig koncon nem marakszanak össze. S mert a konc mindig kevesebb és ritkább less,, növekszik a táboruk a romló konjukturák és a magyar balekok állandó ritkulása miatt. Nemfontos, hogy minden tekintetben kétes karrierjüket, munkás, vagy polgári társadalomban csinálták, mert a tisztesség és becsület rostájából egyformán hulnak a törött egzisztenciák szemétdombjára. * * * EGY ZUGÜGYVÉD ÉS EGY SZERKESZTŐ találkoztak a minap a rosta alatt és egymás keblére borulva mutatkoztak be a clevelandi magyarságnak. A szerkesztő ur ,müfelháborodást színlelve, tanácsokat osztogat a magyarajku IWW istáknak és szerkesztőjük elcsapására ösztökéli őket. Tudni illik ő csalódottnak érzi magát a “Bérmunkás” szerkesztőjében . . . Noha ezen érzelmek nem kölcsönösek, mert a “Bérmunkás” szerkesztője benne nem csalódott. Mint az Amerikai Magyar munkásmozgalom régi tagja, vagy húsz évvel ezelőtt a többi proletárokkal együtt kicsalódta magát. Azon a csekélységen meg egyáltalában nem háborodtunk fel, hogy Wiener Andort “kanásznak” nevezte. Ennyi disznó között, arra is van szükség! * * * NEMÉNYI ERNŐT KITÜNTETTÉK, mint erről legutóbb értesültünk. Megkapta őr is azt a bizonyos érdemkeresztet, amilyenek már fityegnek az övéhez hasonló Amerikai Magyar dolmányokon. Horty Miklós olyan bandzsal mint a rendszer, mely nevéhez fűződik. Nem vette észre Lengyel Emilt, Jászi Oszkárt és a többi Amerikában élő magyarokat. kiknek neveit, úgy az egyetemi dobogókon, mint publicisztikai téren szerte az országban a legszámottevőbb és legtekintélyesebb amerikai körökben is, mint magyarokat ismernek . . . Neményinek küldött érdemrendet. Vájjon miért. Mivel érdemelhette ki Neményi a kitüntetést? Talán azzal, hogy overtimeozott az acélsztrájk leszerelésén. Az ilynemű szolgálatok elismerésénél, az amerikai tőkések nem várnak Horthyékra . . . * * * DOLGOZIK AZ EGYSÉGFRONT oly annyira, hogy a jelszó megszületése óta, reneszánszát éli és élvezi az Amerikai Magyar reakció. Az öntudatos munkások tábora soha ku- száltabb, gyöngébb, még nem volt, több mint harminc esztendei kialakulása óta. Az Eucharasztikus Kongresszus cime alatt, a reakció ezrével készül szállítani Pestre az Amerikai Magyarokat és ugyanakkor, detroitba is nemzetgyűlést hívnak össze. A Buffalói. Philadelphiai fiaskók után, joggal reméljük, hogy a Detroiti sem fog sok vizet zavarni. Előbb utóbb rá fognak eszmélni a tudatlanság vámszedői, hogy hazafias frázishintésből, már Amerikában sem lehet megélni. * * * A KÜLFÖLDI MAGYAROK VILÁGKONGRESSZUSA, még mégsem született, már is meghalt. S miután az aspiránsok lemaradtak a Párisi kirándulásról, mint látszik, sokkal rövi- debb utazással is beérik. “Az egységfront” tehetetlenségének és követőnélküliségének beigazolására. Niagara Fallson fognak összejönni, seregnélküli seregszemlére. Siralmas és szánalmas lesz az a Niagara Falisi találkozó, ahonnan a Kanadai Magyarok hiányozni fognak, az Amerikai Magyarok meg nem mennek el. De azért az ut nem fog kárba veszni. Mert amellett, hogy elhatározzák, hogy legközelebb határozzák, hogy legközelebb határozni fognak, hogy milyen határozatokat tartanak elhatározhafóknak, majd megnézik az összeomlott — hidat. * * * A WASHINGTONI LÁTOGATÁSOKNAK is lassan a végére értünk. Az országházban megjelentek elnöki audiencián: a nagy iparfejeledelmeken. az autómágnásokon és a munkásvezéreken kívül, a kisüzletemberek is. Most már csak a vasút társulatok képviselői vannak hátra. Ezen tárgyallások is hasonlítanak csaknem minden vonatkozásban ahoz, amit mostoha testvéreinkből polgári vizekre evezett “egységfrontosaink” készülnek tartani Niagara Fallson. Washingtonban is mindent elhatároztak, hogy arrul koldul az egész ország. Valamennyi látogatók közül, a kisüzletemberek voltak a legrakoncátlanabbak. Egyeseket rendőrökkel kellett eltávolítani, az Országházból. Mint látszik, az elnöki ígéretet ők készpénznek vették és az egyszeri cigány módjára, a hónuk alatt vitték a zsákot is . . . Fricskázza:............r . . . . r
