Bérmunkás, 1938. január-június (26. évfolyam, 988-1012. szám)
1938-06-25 / 1012. szám
6 oldal BÉRMUNKÁS 1938 junius 25. f Álomban, őrületben Ó, mélyebb múltam, fülledt esti jászol! . . . Libánon hegyén voltam kecskepásztor, kövek s gidák között az enyhe lankán feküdtem és daloltam boldogan tán. Ó, könnyű bércek, kánaáni rónák, hol száraz lábbal keltem a folyón át, ó, gyenge szűzi gyöngyszem, sátram éke s ó, bibliai boldog drága béke! Szemeim mögött a múlt kárpitja lebben, tiéd vagyok álomban, őrületben, altamban ott járok a régi rónán, mert ébren hullni látom Európám. Járom a régi béke szép vidékét és újnak álmodom a régi békét, mi ott sem él már, ott is elveszett rég, mi itt is, ott is, mindenütt csak emlék. Elmúlik majd ez is, uj évek jönnek, vagy a világ, vagy a halál lesz könnyebb, szivem jókedvét, szellemem virágát késő utódok jószivvel kiássák, s neveznek fénynek, hőnek, lángnak, tűznek azok fiai, akik ma elűznek, s Európám, ha építenek még rád, ebben a tűzben égetik a téglát. TÁRCA A nagy turbina Irta: F. RÁCZ KÁLMÁN A sarkon elköszönt Kadi komájától. Hogy beleszokott ez már a virágárulásba, mintha mindig csak ezt csinálta volna életében. A tartása meg a hangja is olyan már, mint egy pipiskéié asszonyé, a sok virágot tessékeléstől. őt meg untig rá akarja venni, hogy advarokon énekeljen. Meg is tanította néhány nyavalyás nótára. Eddig még nem. vitte rá a lelke az ilyen koldulásra, pedig hát krajcárokra is nagy szüksége volna. Megnézte a számtáblát a már- ványos kapu felett. Ez lesz az. Belépett a házba. Felszaladt a lépcsőkön, mintha minél előbb túl akart volna esni a fáradságon. Rövid ideig tétován állt az előkelő lakás bejárata előtt. Végül is rászánta magát s becsengetett. Hirtelen kis kattogást hallott. A kémlőnyiláson át bosszús férfihang szólott: — Nincs semmi. Megismerte bátyja hangját. Misi bentről biztos koldusnak hitte. — Én vagyok az, Misi! — Ja, te vagy az? Hát kerülj be a hátsó bejáraton, a folyosón jobbra — szólt ki az előbbi hang majd’ ugyanolyan bosszúsan. Csak amint végigment a folyosón, jutott eszébe, hogy milyen ostobán cselekedett. Amikor Misi még régen belépett ide, megmondotta mindannyiuknak, hogy ne nagyon látogassanak hozzá, mert a gazdája nem engedi. ő meg, nem elég, hogy elmerészkedett, de még hozzá a főbejáraton csengetett be. Már sajnálta, hogy ennyire erőskö- dött az idejövetellel. Még Misinek csinál bajt vele. Aztán mit várhat a saját dolgában, ha már minden ilyen rosszul kezdődik. Misi már várta a hátsó ajtónál. Kezet fogtak. — No gyere be — mondta a bátyja. Egyszerű, de tiszta szobába léptek be. Szép, fehér bútor volt a berendezése és az éjjeliszekrényen még kis ernyős lámpa is állott. A fogasról, ruhadeszkán újonnan vasalt sötét posztóruha függött, zöldhajtókás, középen tölgyfalevél. Ez biztosan a Misi szobája. Az inasszoba — gondolta magában. Jól mehet a fiúnak ebben a házban. Igaz, attól a módtól, amely az ilyen helyeken lehet, még a cselédségre is jut valami kevés. Lehet, több is, mint a magunkfajtája közül arra, aki legtöbbre vitte. Amikor szerelni járt a Hacker- malomba, akkor sem gondolhatott arra, hogy ilyen bútort vegyen magának. — Miért nem Írtál inkább egy levelezőlapot ? Tudod, a gazdám nem kedveli, ha idejárnak — mondta Misi. Látszott, hogy nincs kibékülve a helyzettel. Idegesen kapta magára a csikós vászon munkakabátot. Ezen már nemigen vette észre az aranyos tölgyfaleveleket. — Ha tudtam volna, hogy ilyen nagy baj, nem jöttem volna. — Már olyan zavartan beBRIDGBPORTIAK FIGYELEM Az IWW birgeporti tagjai és a Bérmunkás olvasói, MOST VASÁRNAP, JUNIIS 26-ÁN, 9órai kezdettel CSA" jÁDI KIRÁNDULÁST rendeznek a HÉ- DER FARMRA (Easton közelében) melyre, minden szórakozni vágyó munkást és munkás- nőt ezúton is tisztelettel meghívunk. A tiszta jövedelem, a Bérmunkás javát szolgálja. Útirány: A Sport Hill Roa- don kell haladni, a Silver Hill Roadig. A Silver Hill Roadon balra öt percnyi gyalog séta a farm. szélt, mintha valami holtidegen ember előtt állana. — Gondoltam, jobb, ha élőszóval mondom. — Hát miról van szó? — Ilonka tudod, újra állapotos. Most még takarítani sem mehet. Én meg hát . . . — Miért nem vigyáztok jobban?! Te meg találhatnál már valami munkát. Nem csak a nagy turbinánál akad. Az egyik ajtón kerekarcu simára fésült hajú asszony hajolt be. — Misi menjen be! A nagyságos ur kéreti. Az öltözőkamrában van. — Most kaphatok majd miattad. Észrevették a folyosóról, hogy bejöttél — dünnyögte Misi. Aztán kisietett az ágy felől a kis ajtón. Már nemcsak megbánta hogy idejött, de olyan nehéznek érezte a szoba levegőjét, hogy az egész teste átforrósodott. Pedig mennyire reménykedett magában, hogy a bátyja csak kisegíti azzal a néhány pengővel amennyi arra az ágymelegitőre kellene. Az a szegény asszony már nem is panaszkodik, csak didereg a fütetlen szobában, Hogy elidegenedett tőlük ez a Misi. Igaz, sohasem voltak egy véleményen a világról. Hogy célzott, nemcsak a nagy turbinánál akad munka — ezzel is csak arra célzott. Pedig akármit beszél, csak van különbség a két szakma között. Hiszen éppenséggel ez az, ami mindig fúrta a fiú oldalát. Csakhogy Hollós Korvin Lajos Beérkezett előfizetések junius 15-től, 22-ig. J. Horváth Chicago .......... 1 Mrs. J. Takács, Clev.............. 3 St. Fazekas, N. York ........ 1 A. Réfi, Lodi N.J................... 1 J. Vizi, Akron, 0.................... 1 A. Kucher, Pittsburgh ......... 3 J. Takács, Cleveland ............. 2 J. Herold Bridgeport ........... 1 F. Szüch, So. Bend .......... ... 1 Felülfizetések a Bérmunkásra junius 15-től, 22-ig. F. Blyer, Bridgeport, Conn. 1.00 amióta az apjuk is meghalt, nem lehet vele bírni. Azt hiszi, hogy nagyon kikerült közülük. Attól ugyan, hogy közelébe került a gazdagságnak, azért az ő élete is csak munkában telik el. Meg aztán az ilyen cselédes- kedés még sok mindenben ko- miszabb is. A nagy turbina csak nem parancsolgat az embernek. Ezek itt meg a szuszo- gását is figyelik. A közelben ajtócsapkodást hallott. A félig nyitott kisajtón keresztül parányi zaj jutott a füléhez. Néha odakoppant valami, mintha padlót ért volna a kefe. — Mondtam magának, hogy nem tűrök semmiféle látogatást Miféle gyanús alak jött be az imént magához? — mondta valaki. Nem is kellet nagyon fülelnie, hogy meghallja bátyja szavait. — Kérem, nagyságos ur, egy egy . . . szerencsétlen ember valahonnan a környékről. Mindig nyaggat ócska holmikért. — Megtiltom, hogy mégegy- szer előforduljon. Remélem, hogy elküldte már? — Igenis kérem. — Most pedig menjen és zárja el a radiátort. Már tűrhetetlen hőség van a lakásban. Aztán vigyen be a nagyságos asz- szonynak egy jeges oranzsádot. Újra lépéseket hallott, majd minden zaj elült. Már nem is lepődött meg Misi szavain. Hova is vezethetett volna a felfogása? Azért a jobb kis falatért ezt kellett cserébe adnia. Egy A BUFFALOIAK SZOLIDARITÁSA Midőn a Fillmore kórházból telefonhívást kaptunk Bolla munkástársnő súlyos állapota felől és az orvos arról informált bennünket, hogy vérátömlesztésre van szükség, hogy az életét megmentsük, habozás nélkül jelentkeztek az IWW. tagjai. Nyolc átömlesztésre volt szükség, mig végre jelentkezett a remény sugár, hogy a veszély elhárult. Az IWW. tagjai most már abban reménykednek, hogy Mrs. Bolla egészsége annyira helyre áll, hogy a július 4-iki pikniken személyesen is részt vehet. A piknikre a Védelmi Bizottság buffaloi locálja meghívta Mrs. Landwayt és a Bérmunkás Lapbizottságának képviseletét is kérte. A sok társas játékok között, egy nagyszerű football mérkőzés is lesz. A magyar munkástársakat felkéri a rendező bizottság, hogy családtagjaikkal ismerőseikkel egyetemben, vegyenek részt a július 4-én, a BERMO PARKBAN tartandó pikniken, melynek jövedelme, felerészben a védelmet, felerészben pedig a helyi mozgalmat szolgálja. Publicity Comm. A G.R.U. newarki csoportja saját helyiségében, 294 Market St. minden hó első és 3-ik ked- jén tartja rendes gyűléseit. Munkástárs — hány lejárt előfizetést ujjitottál meg e héten? kis keserűséget érzett, de Misit sajnálta maga helyett. Az ilyen most már kihez tartozha- tik? Kiosont a szobából. Mint egy tettenért tolvaj, úgy szaladt le a hátsó lépcsőn. Hadd legyen igaza Misi gazdájának. Amint az uccára' került, a csípős levegő eszébe juttatta az ágymelegitőt, amelyért ezt az egész herce-hurcát végigcsinálta. Néhány házzal odébb Kadi komája ült egy pinceablak párkányán és számolgatta a filléreket. Elindult ellenkező irányba, hogy ne találkozzék vele. Restelte volna megmondani, nincs más hátra mint hogy követi a tanácsát. Arra az ágymelegitőre elő kell kerítenie a pénzt, ha törik ha szakad. Végre megállt egy jóformá- ju de kopottas ház előtt. Itt valahogy mersze támadt. Bement megállt az udvar közepén. Olyan hidegséget érzett a lelkében mintha a levegő a rideg szürke faiak közül mind a leikébe szívódott volna. Hát jó messze került a nagy turbina mellől, — az biztos. De nem hagyja magát. Állnia kell belül a sarat, ha egyszer még vissza akar oda kerülni. Az egyik emeleten cselédleányka lóbálta parázsos szikrázó vasalóját. Ettől kicsit megnyugodott. Megköszörülte a torkát, aztán rákezdett a nótára. ,amelyet a komája a lelkére kötött; merthogy az kell a jobbfajta népeknek: — Egy má-á-mo-ros kis pil- la-a-nat csup-á-án . . .
