Bérmunkás, 1938. január-június (26. évfolyam, 988-1012. szám)

1938-06-25 / 1012. szám

1938 junius 25. BÉRMUNKÁS 5 oldal A fasizmus terjedése Oroszországban IRTA: CHAS. J. MILLER VI. Marx góthai programjának kritikáját szintén egy kalap­akasztó fogasnak használták fel a bolshevikiek. “A kapitalista és kommunista társadalmi rend­szerek között, az egyiknek a másikban való felolvadásának van egy átalakulási szakasza, az úgynevezett forradalmi áta­lakulások periódusa, a politikai átalakulás, mely nem lehet más mint a forradalmi proletáriátus diktatúrája”. Hát ami azt illeti ez is igaz. De nézzük csak meg, hogy ez egyszerű megállapításból, mi­csoda szörnyeteget teremtettek. A Bolshevikiek, akik immár diktátorokká lettek, a fenti megállapítást felhasználták cse­lekvéseik igazolásához, a követ­kezőképpen. “A marxi elmélet, maga az Orosz proletár forra­dalom a gyakorlatban. A prole­táriátus diktatúrája gyökeres­től kiirt és megsemmisít min­den ideológiát, mely a régi rend­szerből megmaradt és irtó had­járatában szüntelenül morzsol­ja fel az ellenforradalmi eleme­ket.” Ma már tudjuk, hogy “az el­lenforradalmi elemek szüntele- len felmorzsolása” mindazok likvidálását jelentette, kiknek volt bátorságuk a diktátorok­kal szembehelyezkedni. A politikai szocialisták, szer­te minden országban e marxi megállapítást minden tekintet­ben kihasználták és vele indo­kolták meg ama ferde nézetei­ket és a forradalmi ipari unió­nak kiépítése ellenes állásfog­lalásukat és e megállapítás elő­nyös voltát szegezték szembe a forradalmi ipari unionisták, az iparokat átvenni készülő törek­vésével. A társadalom, egy fejlődési folyamat. A forradalom, az uj társadalom szülési fájdalma. De az uj * társadalom alakja és formája attól függ, hogy ki kontrolálja a gazdasági gépeze­tet, mely a múló rend méhében kialakult. Marx napjai óta, a politikai szocialisták, a politikai hata­lom meghóditási törekvésükben a munkásságot zsákutcába vit­ték. Csak úgy mint Eerenskyék, valamennyien — hatalomra ju­tottak, farkánál kapták el a medvét. — Nem tudták mité­vők legyenek, mert mozgalmuk nem az iparokban gyökerezett. Nem csak Oroszországban, de Franciaország, Ausztria, Olasz­ország, Németország, Magyar- ország és Anglia is megjárták ezen zsákutcákat. Briand, Cle- mencau, Scheideman, MacDo­nald, Pilsudski, Mussolini, Ke­rensky és Stalin, egy részük azon vezéreknek, kik a munkás­ságot a politikai akolba vezet­ték. Egysem képez kivételt. A NÉP. történetét és sikerét már sokszor mondották el s is­mételték meg. Az ipari terme­lés felfokozása gyors iramot vett. Majd 1928-ban, bevezet­ték az első ötéves tervet; ezt kö­vette a második ötéves terv, mely most közeledik befejezés felé. S ahogy mi amerikaiak mondani szoktuk, amióta a vi­lág fennáll, olyan gigantikus, kolosszális, képzeletet szédítő, rohamos haladás, mint ott tör­tént — még nem volt. A haszon (fölösleg) prés. Soha, a világtörténelem is­merete óta, annyi fölösleges va­gyont, még egyteln generáció bőréből nem préseltek ki egy országban. Erről bátran megfa­raghatnák a legtökéletesebb rabszolgarendszer szobrát, amit valaha egy társadalom megal­kotott és méghozzá egy úgyne­vezett Kommunista diktátorság alatt. A NÉP. bevezetése, hatalmas vihart és tiltakozást váltott ki, a Kommunista Pártban is. Csa­kis a diktatúra roppant erejével — amit Lenin gyakorolt — vol­tak képesek keresztül erősza­kolni. Ez volt Lenin utolsó fon­tos ténykedése. Szélütést szen­vedett 1922 májusban, melyből soha fel nem gyógyult és 1924 januárban kiszenvedett. Betegségének idejében, Ka­menev, Zinoviev és Stalin he­lyettesítették. Lenin halálával, a hatalom­ért vívott lappangó harc felszín­re került. Stalin legyűrte Trot- skyt, noha minden logika értel­mében Ttrotsky volt a Lenin örökébe lépő jelölt. Stalin diktátorrá emelkedésé­vel, örökébe lépett azon hata­lomnak és prezstizsnek, mely körül épült és a Lenin által ja­vasolt kapitalisztikus NÉP. be­vezetésével, veszedelmes fegy­verré vált. Ekkor Stalin hozzá­látott és megismételte a Kom­munista Pártban ugyanazt, amit a Bolshevikiek már előbb végrehajtottak egyszer midőn a Szovjettekben, az ellenzéket könyörtelenül lehengerelték és kiirtották. Eleinte, a NÉP. ellenes oppo- zició jelentéktelen kontroverzi- ának látszott csupán. Olyannak, amelyet egy demokratikus in­tézményben nem lehetett volna másnak, mint különvélemény­nek tekinteni, vagy mindkét félre üdvös eszmecserének, amit a gyakorlati próba lett volna hi­vatva eldönteni és mégis a zsar­nokság miatt hazaárulásban csúcsosodott ki. A felelősség e hazaárulásért, a zsarnokokat terheli. Zsarnokság az ok és hazaárulás az okozat. A diktátor nem tévedhet. Amig Trotsky az oppoziciót szervezgette és azzal vádolta Stalint, hogy tudatosan egy uj burzsoáziának a száílás csiná- lója, a NÉP. szorgalmazója, a ravasz Stalin, politikai sáncok és kelepcék gyártásával fogla­latoskodott. Trotsky és ténykedése el­lenforradalmi árulások, frame- uppok voltak, mig Stalinnak ugyanazon ténykedései legális, praktikus ás ésszerű cselekvé­seknek minősíttettek, az ellen­forradalmárok ellen. Nos? Lát­hatjátok ugy-e, hogy egy dik­tátor nem tévedhet. Amint Stalin, biztos kezek­kel és nagy fölénnyel, minden fordulónál és összecsapásnál, le­gyűrte, összetörte az oppozici­ót; ezek az emberek, kik sokan inteligens, bátor forradalmárok forradalmi múlttal rendelkező belső barátai voltak Leninnek — minden vereség után szélső­ségesebb távolságba tolódtak és a helyzetet próbálták menteni. Minden vereség után, újabb op­poziciót szerveztek meg. Ezekután könnyű volt Sta­linnak, kinek a propaganda gé­pezet rendelkezésére állott — a tömegeket az oppozicionisták ellen fordítania. Az oppozició likvidálását, képletesen igazolja Trotskynak a rekordja is. 1924 — Stalin diktátor lesz. 1925 — Trotskyt ledegradál­ják a hadügyi népbiztosságról. 1926 — Trotsky megszervezi az oppoziciót. 1927 — Kizárják a Kommun­ista pártból. 1929 — Kormányellenes lá­zadásért a vádlottak padjára kerül és száműzik Törökország­ba. 1932 — Megfosztják Orosz állampolgársági jogaitól. Ma — Trotsky száműzetés­ben él, mint beteg ember. Ha­raggal önmagát tépi és a gyűlö­let lángja emészti fel. A Kommunista Párt ötödik kongresszusán az oppozició min­den vezérét kizárták. Immár nem fért kétség Stalin uralmá­hoz. CHICAGO FIGYELEM! Az IWW. chicagói tagjai a Free Society csoporttal közö­sen nagy pikniket rendeznek a Spanyolok támogatására, junius 26-án, vasárnap, a Beverly Hills Forest Preservben Legyünk ott valamennyien. ÚTIRÁNY: Vegyétek a Western Ave. cart, a 87-ik uccáig. A parkban figyeljé­tek a jelzőtáblákat. A Bérmunkás Lapbizottságának május havi jelentése Tisztelt Munkástársak: Ezen jelentésünk azért késik néhány na­pot, mert számos akciónk megkezdéséhez, a döntést, a clevelandi kerületi értekezletre bíz­tuk. Most, hogy az sikerrel befejezést nyert, május havi pénztári kimutatásunkkal együtt, beszámolunk működésűnkről és megvalósulásra váró akcióinkról. NAPTÁRÜGY Három értekezletünk döntött amellett, hogy 1939-re, hirdetésekkel jelentessük meg a Bérmunkás Naptárt. Az árlejtést a clevelandi értekezlet magáévá tette s igy a napokban elké­szülő nyomtatványokkal már munkához láthat­nak munkástársaink. ORSZÁGOS SORSOLÁS Egy automobil kisorsolásával kapcsolato­san, kérdéseket intéztünk munkástársainkhoz, melyekre a beérkezett válaszok kedvezőknek mutatkoztak s igy a clevelandi értekezlet is el­fogadta azt. Utólagosan beérkezett észrevéte­lek s ajánlatok viszont arra késztették a Lap­bizottságot, hogy ezen határozatot megváltoz­tassa, készpénz nyereményekre. A sorsolás ösz- szege 300 dollárban és 19 díjban a'következők­ben lett megállapítva. 100 dollár, 50 dollár, két 25 dolláros, öt 10 dolláros és tiz 5 doláros dijak­ban. A közeli hetekben, a sorsolást a Lapbizott­ság már folyamatba teszi. LAPAGITÁCIó A clevelandi kerületi értekezlet olyan ha­tározatot hozott, hogy a sorsolás befejezéséig, a sorsolás összege külön kezeltessék és vele egy olyan országos alapot teremtsünk, hogy képes­sé válljunk szervezők kiküldésére és olyan ál­talános agitációs munkák kezdésére, ami moz­galmunknak uj és erőteljes lendületet fog adni. Hogy e natározatnak a lapbizottság képes le­gyen eleget tenni, szükségesnek tartja a lapter­jesztő agitáció fokozását és jövedelmünk fele- melését annyira, hogy a sorsolási összegeket, a kitűzött időig a lapfentartástól megvonni és mellőzni legyünk képesek. AKCIóBIZOTTSÁG ÉS ÍRÓGÁRDA. Elvben kimondottuk, hogy az akcióbizott­ságot felfüggeszteni szeretnénk az országos ér­tekezleten. De addig, szükségesnek tartjuk, hogy mindazok, akik tehetik, csatlakozzanak hozzá mert kiadásainkat sem az előfizetések, sem a mulatsági jövedelmek nem fedezik. Az írógárda teljesítménye sokkal kielégí­tőbb, mint volt a közelmúltban, de nem teljes. Fizetett alkalmazottunk, a naptár készítésével lesz elfoglalva és e téren való tevékenysége megkívánja, az írógárda szorgalmasabb műkö­dését. Itt említjük meg, hogy tolforgató mun­kástársaink, már most vegyék tudomásul, hogy naptarcikkekre minden városból számítunk, melyekben iróképes munkástársaink vannak. Abban a reményben zárjuk jelentésünket, hogy szerte az országban megindul a fokozot­tabb munka lapunk és mozgalmunkért és vala­mennyi ipari forradalmár a nemtörődömséget felreteve munkához lát és vagyunk, forradalmi üdvözlettel az Ipari Szabadságért. Pécsük Mihály, Nyers János, Danka Mi- haly Horvath Ferenc, Kacibán Mihály, Takács József, Nyiran János, lapbizottsági tagok Lefkovits Lajos levelező titkár Wiener Andor szerkesztő-titkár

Next

/
Thumbnails
Contents