Bérmunkás, 1938. január-június (26. évfolyam, 988-1012. szám)
1938-05-28 / 1008. szám
1938 május 28 BÉRMUNKÁS 3 oldal A clevelandi népiskolai tanítók harca a panamázó politikusokkal MILYEN NEVELÉST KAPHAT A JÖVŐ GENERÁCIÓ, A RO- IIADÓZÓ KAPITALISTA RENDSZERBEN? Az American Teachers Federation Clevelandi Locáljának egyik tagja, a közelmúltban, egy összejövetelen, ahol lapunk képviselője is megjelent, megkérte őt, hogy nem volnánk e szívesek lapunk utján is szellőztetni azt a sajnálatos állapotot, melybe Cleveland iskolái, tanítói és gyermekei kerültek az éhes politikusok jóvoltából? Igenlőf válaszunkra, a következő átiratot küldték hozzánk. Egy néhány város kivételével, Clevelandban, több gyermek esik egy-egy osztályban egyetlen tanítóra, mint népességéhez hasonló legtöbb amerikai nagyvárosban. Ennek következtében, nincs, és nem is lehet meg az a meghitt viszony tanitó és tanuló között, mely a gyermekhaladásnak és a tanulási kedvnek oly fontos kelléke. Hiszen az iskolában a tanulóknak nyújtott kiképzés nagyrészben attól függ, hogy a tanítónak mennyi ideje van a gyermekekkel foglalkozni, azoknak tulajdonságait és hajlamait megfigyelni és egyénileg oda hatni, hogy a jó tulajdonságokat fokozza, a rosszakat közvetlen egyéni befolyással ellensúlyozza. Cleveland e tekintetben háttérbe szorult a többi nagyvárosok között. Elvégre a szülőknek is van beleszólásuk, hogy gyermekeik milyen nevelésben részesüljenek hogy olyan kiképzést kapjanak ami képesíti őket arra, hogy a modern viszonyok között kellő tudást meríthessenek az iskolából, az életben való elhelyezkeLocal 279 AFofT. * Szükkeblüség és kishitűség lett volna részünkről helyt nem adni a Tanítók Szervezetének ez időszerű feljajdulásához. De ha már megtettük kötelességünket engedtessék meg nekünk, hogy lapunk utján (ami a magyarul beszélő amerikai tanítók kezébe fog jutni) figyelmeztessük a tanítókat azokra a hiányosságokra is, melyek nem a szűkre szabott budzsetokkal, hanem a a tanítók szűk látókörével magyarázhatók meg. Mert nem hisszük, hogy a Teachers Federation sok olyan tanitóval rendelkezik, akit az orruknál egy kicsit tovább látva, nem csak a panamázó politikusokban lelik fel nevelési rendünk csődjét, hanem abban a rohadozó társadalmi rendszerben, melynek gyűjtőneve KAPITALIZMUS. Mert elkerülhetetlen, hogy a dekádens rendszerben az iskolák kikerüljék sorsukat. Ők sem különbek más intézményeknél, melyeket visszaesésében és csúszásában fel fal a rendszerhez ragaszkodó politikusok hada. Amig olyan társadalmi rendszerben élünk, melyben a nevelés ügyét nem a Tanítók Szervezete, hanem nagyszájú politikusok és dzsábvadászok hada intézheti és befolyásolhatja — amig a tanítók éppen úgy elzár- kózottan élnek a haladó és haladás eszméitől, mint azok, a- kik a kapitalista rendszernek haszonélvezői, akkor sem vár- nók sokat az iskolai kiképzőktől, ha nem redukálnák béreiket, felszeréseiket, ha nem rónának rájuk nagyobb terheket. Az iskolákkal, csakúgy mint más intézményekkel nagy bajok vannak. S a clevelandi tanítók feljadulását úgy vesszük, mint az első tétova lépést a bajok orvoslása felé, amely határozottá csakis akkor fog vállni, ha nem egyes emberekben, hanem magában a kapitalista termelési és nevelési rendszerben lelik fel minden bajok okozóját. Közleményeik előtt, egyébként lapunk hasábjai nyitva állanak. Szerk. Clevelandban olyan helyzet állott be, mely nem csak a ta- f nulók számát emelte osztályonként és tanítóhoz viszonyítva, hanem ezzel szemben, az iskolai büdzsét is tetemesen redukálta. Oda fajult a helyzet, hogy a tanítóknak, a legszükségesebb szerszámok és eszközök sem állanak immár rendelkezésükre. Az also iskolai állapotok átcsaptak a felsőbbekre is. A kereskedelmi tanfolyamok és kiképzések szakosztályaiban csak úgy hiányos a felszerelés, mint másütt. Ezeknek okát abban leljük fel, hogy több millió dollárt melyet e célra hoztak össze, másra költöttek el a vele rendelkezők. A clevelandi iskolákban, dacára a tanulók szaporulatának, négy millió (4,000,000.) dollárral kevesebbet fektetnek bele évenként, mint 1930-ban. Ennek arányában csökkent a tanulási és kiképzési lehetőség a nép és közép iskolákban és a süllyedést közvetlenül a tanulók sinylik meg. Nem lehet semmiért valamit adni és kívánni. Nem kaphatnak a tanulók, 1930-as arányban kiképzést, 1937-es befektetés mellett. Mert ha a városban négy millió dollárral kevesebbét fizetnek oktatásért, az azt jelenti, hogy négy millió dollárral kevesebb oktatást kapnak — a tanulók. Ez a különbözet a tanulókon bosszulja meg magát. S hogy ez állapotok meddig tartanak, vagy maradnak mai tarthatatlanságukban, ez nagyrészben a szülőktől függ. Függ azoktól a haladó szülőktől, akik adók formájában leszurkolják a gyermekek nevelésére kalkulált és tőlük bevasalt összegegeket s akik kezelik, viszont másra költik el. BUFFALOI TUDÓSÍTÁS Felejthetetlen esemény volt a Clevelandi Modern Színkör buffaloi kirándulása, úgy a Clevelandiaknak, mint a Buffaloi magyarságnak. Mi nem fogjuk felejteni azt az odaadó és mindenre kiterjedő vendéglátást, melyben bennünket részesítettek, ők pedig azt a nagyszerű teljesítményt, mellyel a Sár és Vért bemutató gárda remekelt. A Liberty Hall a szakadó eső dacára megtelt közönséggel, ami a sikeren fáradozó maroknyi munkástársak és munkástársnők agitációját dicséri. Az időjárás ezt az eseményt az előzetes munkák elvégzése folytán nem befolyásolhatta kedvezőtlenül Hiszen közel háromszáz jegyet adtak el elővételben, ami bebiztosította a nagy költségekkel és kiadásokkal járó színjátszást. E sorok írója, harmadszor látta deszkán, a Sár és Vért a clevelandi szereplőktől és túlzás nélkül állítja, hogy a buffa- loi bemutató, az első kettőt felül múlta. Érthető is. telt ház előtt jobb kedvel játszanak a szereplők, mint kongó termekben. A mulatság rendezésében nem vök hiány. A hangulat állandóan élénk maradt, a hajnali három óráig és a sok vendég megkapta a pontos kiszolgálást. Buffaloi munkástársaink, a hosszú útban fáradt szereplőket terített asztallal várták. Éjszakai pihenőre megnyitották otthonaikat és mindenki azon iparkodott, hogy a vendégek, kellemes élményekkel emlékezzenek vissza a látogatásra. Másnap, a Niagara Falisi kiránduláson, a Buffaloiak kalauzolása és irányítása mellett folyt a szórakozás. Majd az öt kocsiból kettő, kézszoritások között vett búcsút visszafelé A többiek, Hering és Varga családok vendégszeretete mellett töltöttek még el néhány kellemes órát. Itt jegyezzük meg, hogy Vandracskóban tótágast állt “a sárga irigység” annak láttára, hogy a clevelandi gárdát milyen meleg fogad- tátásban részesítik és az ő megszokott csipkedő humorával, komoly kihívást, keztyüt dobott a Clevelandiak felé, hogy ő olyan gárdát állít össze az ősz folyamára, mely a Clevelandiakat lepipálja. A kihívást elfogadtuk. Még pedig két okból. Először, mert csak használhat ilyen verseny a mozgalomnak, másodszor meg azért, hogy a régóta pihenő erőket igazán szeretnénk munkába látni, különösen Vandracskót, kit nemcsak a Buffaloiak, hanem a régi IWW- isták is jól ismernek és szívesen várnak a sorok közé. A vak is azt mondotta, hogy: Majd meg látjuk. * A három kocsi a késő délutáni órákban indult vissza Cleveland felé és úgy terveztük, hogy tiz óra felé érünk haza Ebbe a tervezetbe, egy Pennsylvaniai úti rendőr kürtje szólt bele, Harbor Creek tájékán. Ilyen fogást, a tejfeles szájú állami kuli, már régen csinált. Három kocsi — még hozzá jók is — Ohioi licenseval. Be is kísértek bennünket asszonyostul gyerekestől, a falusi bíróhoz, aki foglalkozásra nézve groce- ris, meg butcher. Csűrték csavarták a dolgot. Kocsinként tizenkét dollár ötven cent büntetésről beszéltek. Mi alkudoztunk, hogy elég vol- volna egy kocsinak a megbüntetése is, amit ők viszont keve- seltekLassan fogyott a türelem mindkét oldalról és a dolog vége hivatalos büntetés lett. Két nap fejenként, az Eriéi County jailben. A Pennsylvaniai időszámítás szerint ezt úgy kell értelmezni, hogy éjfél tizenkét ó- ráig egy nap és éjfél után egy percei egy másik nap, magyarázta a butcher — illetve biró. Hát mi meg elfogadtuk és zsebekre szorított kezekkel bevonultunk az Eriéi börtönbe. Az asszonyok, gyerekek wobbly módra, éjfélig piketelték az Eriéi börtönt és mi a “három jómadár” Kacibán Miska, Ka- menár Károly és Wieenr Andor — mint börtönviselt kirándulók hagytuk el annak mogorva kapuit. De pénzt . • . azt nem adtunk nekik, a legnagyobb bosz- szuságukra. Arra való tekintettel, hogy vissza kell mennünk Pennsylvaniába, még pedig annak Pittsburgh városába, most pénteken este: már ott a börtönben fogadalmat tettünk, hogy 50 mértföldnél nem hajtunk gyorsabban és a speedelő Kacibán Mihályt ez úttal a végére tesszük a karavánnak, nehogy mégegy- szer romlásba vigyen bennünket. A Pittsburghiak csak várjanak bennünket nyugodtan. Nem megyünk Erie felé. Nem mennénk akkor sem, ha az utunk arra vezetne, igy meg pláne nemBár tudjuk, hogy a Buffaloiak nem várnak köszönetét, engedtessék meg kinyilatkoztatni valamennyiünk nevében, hogy kellemes emlékeinket, még a Harborkreeki bucheros sem tudta elrontani és mi szeretettel gondolunk vissza rájuk. W. PITTSBURGH ÉS KÖRNYÉKE A Világ Ipari Munkások Szervezetének Pittsburgh és környéki tagjai meghívására, a Clevelandi Modern Színkör válogatott műkedvelői vendégszereplésével szinre kerül Amerikában most hatodszor Mayer B. József nagy háborús müve: “SÁR ÉS VÉR” cimü 3 felvonásos háborús dráma — Macsánszky János rendezése mellett — 1938 május 27-én, pénteken este 8 órakor, az Internacional Socialist Lyceumban (805 James St., N. S.), amelyre ezúton meghívjuk Pittsburgh és környéke magyarságát. Előadás után táncmulatság lesz Nagy Árpád és Baldvin muzsikája mellett. Elsőrendű ételek és hűsítő italok. Jegy ára személyenként 50c. Ha egy kellemes estét óhajt jöjjön el és nézze meg a Clevelandi Modern Színkör játékát. Útirány: Pittburghból jövők vegyék a 2, 3, vagy 4-es villamost a 7-ik és Penn Ave. sarkon. Leszállás az Ohio és James Street sarkán onnan egy fél blocknyira felfelé van a terem.
